Csökken a születéskor várható élettartam a járvány miatt
A születéskor várható élettartam – amely az életminőség egyik legfontosabb mutatója – folyamatosan nő a tagállamokban, köztük Magyarországon is. A születéskor várható élettartam azt fejezi ki, hogy egy újszülött az adott év halandósági viszonyai mellett még átlagosan hány évi élettartamra számíthat. Mára ez lett az életminőség egyik legfontosabb komponense, amely az ENSZ vizsgálatai alapján egyre konvergál, azaz az egyes országok mutatói közelednek egymáshoz. Míg a ma születő csecsemők Európában átlagosan 81 évig élhetnek, az ő (1990 körül született) szüleik még mintegy öt évvel rövidebb életre számíthattak, hatvanas években született nagyszüleik pedig még öt évvel kevesebbre. A mostani csecsemők tehát nagyszülei generációjánál átlagosan mintegy tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak.
Továbbra is jelentős eltérés viszont az egyes országok között – mi egyelőre sajnos öt évvel elmaradunk az uniós átlagtól. A különbség országon belül és a nemek között is fennáll: a nők átlagosan több mint 5 évvel tovább élnek Európában, mint a férfiak. A világon a legtovább a japánok élnek, akik mindkét nem esetében a rangsor élén állnak (nők: 86,8 év, férfiak: 83,7 év). Külön érdekesség, hogy egy átlag japán 75 éves koráig biztosan megőrzi a munkaképességét.
Az elmúlt két évtizedben a magyar hölgyeknél közel három évet (2,87) a férfiaknál majdnem öt évet (4,71) javult a születéskor várható élettartam. 2001-ben a magyar férfiak születéskor várható élettartalma 68,15 év, a nőké 76,46 volt. 2019-re ezek az értékek a férfiaknál 72,86, a nőknél 79,33 évre javultak. Fontos tudni, hogy ebbe az adatba csak azok az élveszületések számítanak bele, amelyek megérik az 1 éves kort. A Földön 1000 élve születésből 44 gyermek átlagosan hal meg egy éves kora előtt (Az EU átlag: 4, USA: 6.06, Magyarország: 5.31, Románia: 11.2, Bulgária: 16.68, Angola 175.9).
Világszerte kutatások indultak meg azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen hatást gyakorolt a koronavírus-járvány a születéskor várható élettartam alakulására. A kutatások vizsgálják az eddigi hatásokat és azt is, hogy az esetleges vírusvariánsok miatt elhúzódó járvány milyen helyzetet teremt a jövő nemzedékeinek.
Az utóbbi néhány évtizedben az európai országokban a lakosság egészségi állapota jelentős mértékben javult, az idő előtti elhalálozások száma pedig jelentősen csökkent. Az élet- és munkakörülmények, az egészségtudatosabb gondolkodás mindenképpen hozzájárult az élethossz megnövekedéséhez, de a legnagyobb szerepe vélhetően az orvosi ellátás fejlődésének van. Az egészségügyi kockázatok terén is sok pozitív változás történt az elmúlt évtizedekben: sok uniós tagállam igen jelentős fejlődést ért el a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorításában (például reklámozási tilalmakkal vagy nagyobb adókkal). Ezzel ellentétben ugyanakkor az elhízottság és túlsúlyosság (az elhízás többek között a COVID-19 kimenetelét jelentősen rontó rizikó faktornak tekintendő) sajnos egyre jellemzőbb a legtöbb tagállamban, ez pedig számos krónikus betegség kockázatát növeli.
Az első kutatások alapján úgy tűnik, hogy a születéskor várható élettartam emelkedő trendjét is megakasztja a világjárvány és egy elhúzódó járvány eltüntetheti az elmúlt évtizedek egészségügyi eredményeit.
Nemrégiben jelentek meg az UCLA szociológiai professzorának, Patrick Heuvelinnek a kutatási eredményei, amelyek egy komor jövőképet vetítenek előre. Heuvelin nyomon követte a COVID-19 világszerte bekövetkezett haláleseteit, és értelmezte, hogy ezek a számok mit jelentenek a születéskor várható élettartam szempontjából.
Március végéig a járvány közel hárommillió ember halálát okozta, az USA-ban pedig 550 000 amerikai halt meg a COVID-19-hez kapcsolódó okok miatt.
A BMJ nyílt hozzáférésű folyóiratában megjelent cikkben Heuveline és Michael Tzen, az UCLA statisztikusa megvizsgálta, hogy ezek a számok hogyan befolyásolják az emberek átlagos élettartamát az Egyesült Államokban és az egész világon.
Becsléseik szerint az Egyesült Államokban a várható élettartam mára csaknem két évvel csökkent.
Az Egyesült Államok 2020 februárjában népegészségügyi vészhelyzetet hirdetett a koronavírussal kapcsolatban. Ezt a hónapot megelőzően az ország várható élettartama 78,8 év volt. Azóta a lap megállapítása szerint a várható élettartam legalább 1,7 évvel, 77,1 évre csökkent.
"Ez az Egyesült Államok legnagyobb csökkenése az átlagos élettartamban a második világháború óta" –mondta Heuveline, hozzátéve, hogy a COVID-19 miatt elhunyt amerikaiak átlagosan 12 évet vesztettek várható élettartamukból.
Az UCLA tanulmánya azt is megállapította, hogy a világ számos részén a járvány várható élettartamra gyakorolt hatása még rosszabb, és negatív hatása növekvő tendenciát mutat. 2021 februárjáig a várható élettartam Panamában 3,1, Mexikóban 2,6 és Peruban 2,5 évvel csökkent.
A pandémiában bekövetkezett halálozások nyomon követése különösen összetett volt, mert egyes helyeken a kutatók úgy vélik (Mexikó és Peru), hogy a COVID-19-hez kapcsolódó halálesetek hivatalos számát valószínűleg alábecsülik vagy más módszertan szerint számolják.
A COVID-19 különbözőképpen hat a különböző korcsoportokban és az alapbetegségben szenvedőkre, valamint az esetlegesen megelőzhető halálozások számának tényezőjére is. Egy tipikus évben az Egyesült Államokban körülbelül 3 millió halálesetet regisztrálnak. Annak kiderítése, hány további halálesetet okozott a COVID-19 2020 folyamán és 2021-ben, eltart egy ideig.
De a Heuveline-hez hasonló demográfusok megpróbálják megérteni a koronavírus hatásának teljes képét, figyelembe véve mind a COVID-19-nek közvetlenül tulajdonítható halálokat (függetlenül attól, hogy a betegséget diagnosztizálták-e, vagy sem), és azokat is, amelyek érintőlegesen a COVID-19-nek tulajdoníthatók (például, amikor a halasztott rutinellátási látogatás megakadályozhatta a szívroham okozta halál elkerülését).
Mindezeket figyelembe véve a Heuveline azt tervezi, hogy a halálozások száma akár 20%-kal is magasabb lehet, mint az USA-ban jelentett COVID-19 halálozások száma. Ez a kiigazítás azt sugallja, hogy az amerikai várható élettartam csökkenése valójában valamivel több lehet, mint az előzetesen megállapított két év.
„Noha a számok elkeserítőekk, a nemzet várható élettartamának vissza kell állnia, ha a COVID-19-hez kapcsolódó halálozások közelebb lesznek a nullához. Ha a COVID-19 mortalitás kiküszöbölhető, és a gyógyult személyek körében a COVID-19 fertőzés nincs hatással a jövőbeli túlélésre, a várható élettartam visszatérne a korábbi szintre" – mondta Heuveline.
A születéskor várható ideiglenes várható élettartam 2020 első felében 2006 óta volt a legalacsonyabb, mind a teljes népesség (77,8 év), mind a férfiak (75,1) esetében, és 2007 óta a legalacsonyabb a nők esetében (80,5). A fekete népesség várható élettartama (72,0) csökkent a legjobban, és ez volt a 2001 óta mért legalacsonyabb becslés.
Forrás:
