Épül a „megfigyelés-háló”: az USA egyre több „okosvárosra” vonatkozó tervvel lép elő
Eredeti cikk:
Pete Buttigieg amerikai közlekedési miniszter a múlt héten 94 millió dolláros támogatást jelentett be 59 intelligens városi technológiai projekt finanszírozására országszerte.
Annak ellenére, hogy széles körben elterjedt és növekvő ellenállás tapasztalható az okosvárosi technológiákhoz kapcsolódó biometrikus megfigyelési és ellenőrzési rendszerek ellen, és hogy az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériumának (DOT) korábbi,
az ohiói Columbusban végrehajtott okosvárosi átalakítási kísérlete kudarcot vallott,
Buttigieg a The Verge-nek elmondta, hogy szerinte
"az okosvárosi technológiák fontosabbak, mint valaha".
A városoknak csak más megközelítést kell alkalmazniuk – először különböző technológiákkal kell kísérletezniük és tesztelniük, ahelyett, hogy egyszerre egy "nagy, egységes rendszert" vezetnének be – mondta Buttigieg.
Az új támogatások, amelyek a Mobilitás erősítése és a közlekedés forradalmasítása (SMART) támogatási program részét képezik, a 2021-es kétpárti infrastrukturális törvény által engedélyezett 500 millió dolláros támogatás első körét jelentik, amelyet a következő öt évben kisebb intelligens mobilitási projektekre ítélnek oda.
Ebben a finanszírozási körben a DOT számos projektre ítélt oda intelligens támogatásokat, többek között drónos megfigyelésre vagy kézbesítésre, intelligens közlekedési jelzésekre, összekapcsolt járművekre, autonóm járművekre, intelligens hálózatfejlesztésre, intelligens érzékelőkre és más, a dolgok internetének (IoT) infrastruktúrájára.
Néhány város, köztük Los Angeles (LA), több támogatást is kapott.
Az intelligens városfejlesztés jellemzően az olyan technológiák, mint az IoT, az 5G, a felhő- és az éles számítástechnika, valamint a biometrikus megfigyelés bevezetésére összpontosít, hogy
nyomon követhessék, irányíthassák, ellenőrizhessék és hasznot húzhassanak a városi folyamatok széles skálájából.
Whitney Webb oknyomozó újságíró és az okosvárosok kritikusa szerint az okosváros-infrastruktúra célja, hogy elősegítse a "technokraták által mikrovezérelt városok fejlődését a tömeges megfigyelés mindent átfogó rendszerén és a 'dolgok internetét' biztosító eszközök széles skáláján keresztül, amelyek folyamatos és hatalmas adatfolyamot szolgáltatnak, amelyet a mesterséges intelligencia (AI) elemez".
Az a koncepció, hogy minden otthonban legyen egy érzékelő, már nem tűnik olyan fényesnek, mint régen
Az okosváros-projektek 2015-ben kezdtek teret nyerni az Egyesült Államokban, az akkori közlekedési miniszter, Anthony Foxx által indított programnak köszönhetően. Foxx, aki később a Lyft politikai vezetője lett, most a Tulco, egy adattudományi kockázati tőkebefektető cégnél dolgozik. Foxx hozta létre a "Smart City Challenge"-et, amely 50 millió dolláros támogatást ajánlott fel annak a közepes méretű városnak, amelyik a legjobb javaslatot nyújtja városának "okos várossá" való átalakítására.
A Vulcan LLC, egy befektetési és filantróp szervezet, amely a Microsoft társalapítója, Paul Allen víziójának megvalósítása mellett kötelezte el magát, és amelynek profittermelő szolgáltatásai az ingatlanfejlesztésre összpontosítanak, részben finanszírozta a szövetségi támogatást.
Az ohiói Columbus 77 másik várost előzött meg "forradalmi" javaslatával, de a projekt a legtöbb beszámoló szerint kudarcot vallott –
a belvárosban felállított drága útvonaltervezési kioszkokat soha nem használták, az autonóm buszoknak baleseteik voltak, a tömegközlekedési platformot ritkán töltötték le, és az érzékelőkkel összekapcsolt teherautók sem valósultak meg.
Aztán 2020 májusában egy másik paradigmatikus okosváros-modellprojekt is kudarcot vallott, amikor a Google okosváros leányvállalata, a Sidewalk Labs a felügyelet és a haszonszerzés miatti közfelháborodás közepette elvetette az okosváros-prototípus torontói megépítésének tervét.
A The Globe and Mail szerint Eric Schmidt, a Google anyavállalatának, az Alphabetnek a korábbi vezetője így jellemezte a projektet:
"A Sidewalk Labs gondolkodásának eredete abból eredt, hogy a Google alapítói izgatottan gondoltak arra, hogy 'mennyi mindent meg lehetne csinálni, ha valaki adna nekünk egy várost, és ránk bízná az irányítást'".
Az ehhez hasonló elképzelések mind a szakértők, mind a nagyközönség körében nagy port kavartak.
Még az okosváros-koncepció egyik legnagyobb támogatója, a Wired magazin is elismerte, hogy az okosvárosokkal kapcsolatos szkepticizmus nőtt:
"Ma, amikor a polgárok alaposabban elgondolkodnak a technológiával támogatott felügyeletről, a minden otthonban elhelyezett érzékelők koncepciója már nem tűnik olyan fényesnek, mint egykor."
San Francisco betiltotta az arcfelismerő szoftverek kormányzati használatát. Az Amazon pedig egy csoportos perrel néz szembe New Yorkban, mert nem tartotta be a város törvényét, amely szerint a vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell a vásárlókat, ha biometrikus adataikat gyűjtik.
New York egyike azon városoknak, amelyek biometrikus törvényeket fogadtak el. Több állam, köztük Texas, Washington és Illinois is hasonló törvényeket fogadott el – számolt be Nick Corbishly a Naked Capitalism című lapban.
Az intelligens városok globális piaca 2028-ra várhatóan eléri a 696 milliárd dollárt
De az ellenállás nem akadályozta meg a technológiai látnokokat és az államokat abban, hogy továbblépjenek az intelligens fejlesztési projektekkel.
A hétfőn közzétett piackutatási jelentés szerint az intelligens városok globális piaca a 2022-es 467 milliárd dollárról 2028-ra 696 milliárd dollárra növekszik.
Webb arról számolt be, hogy nem sokkal azután, hogy Schmidt nyilatkozott a torontói okosváros víziójáról, az akkori New York-i kormányzó, Andrew Cuomo felkérte őt, hogy
vezesse az államban a pánik utáni élet újragondolását célzó erőfeszítést, és az izraeli kormánnyal való partnerség révén építsen ki okosvárosi infrastruktúrát.
Valójában a COVID-19 zárlatok egy sor pozitív PR-darabot eredményeztek, amelyek az intelligens városok megvalósítását és számos, az okos városokat "újraértelmező" konferenciát népszerűsítettek.
Ez egy sor tudományos és technikai cikkhez is vezetett, amelyek az intelligens városok potenciális előnyeit hirdették egy világjárvány idején azáltal, hogy mobiltelefon-adatok segítségével nyomon követik az utazási szokásokat, megkönnyítik a szállítási start-upok működését, a tárgyak internete segítségével létrehozzák a "vírusirtóba épített környezetet", az AI és a nagyméretű adatok felhasználásával ellenőrzik és előrejelzik a vírus kitörését, és általában "megragadják a pillanatot, hogy "jobban visszaépítsék" és újraalkossák a városokat, amelyek rugalmasabbak, befogadóbbak és fenntarthatóbbak" – írja a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja.
Az intelligens városok kísérleti projektjei egyre szaporodnak.
Japánban a Toyota építi a Woven Cityt, egy 175 hektáros prototípust, ahol az emberek és a dolgok teljesen összekapcsolódnak az adatok és érzékelők segítségével. A projekt új technológiákat, például az automatizált vezetést, a robotikát és a mesterséges intelligenciát teszteli "valós környezetben".
A kutatók olyan helsinki és amszterdami városrészek lakóit tanulmányozzák, akik intelligens technológiával egészítették ki otthonaikat, és az információkat felhasználják a "kísérleti innovációs platformok" fejlesztéséhez.
Még az olyan kisvárosok is, mint az észak-karolinai Cary, intelligens várossá alakították magukat azáltal, hogy IoT-érzékelőket telepítettek, amelyek "adatokat gyűjtenek és lehetővé teszik az elemzést, hogy az egész városra kiterjedően használható betekintést nyújtsanak".
A dél-koreai Busanban – számolt be kedden a The New York Times – 54 család életének minden területét adatgyűjtésnek vetik alá, hogy a fejlesztők viselkedésük alapján "az alapoktól kezdve" felépíthessenek egy intelligens várost.
A Big Tech "adatfarmmá" változtatja Los Angeles-t
A DOT több Smart-támogatást ítélt oda LA-nek – 2 millió dollárt a járdaszegélyek kezelésére, 2 millió dollárt az esemény-integrált közlekedési jegyrendszerre, Orange megye pedig 1,6 millió dollárt kapott egy felhőalapú közlekedési jelzőrendszerre.
A "járdaszegély-kezelés" látszólag banális koncepciója – számolt be a Bloomberg – "a világ néhány vezető technológiai vállalatának komoly figyelmének középpontjába került".
Forró fejlesztési terület az olyan smart city startupok számára, mint a Coord, a Sidewalk Labs spinoffja, mivel a városok igyekeznek digitalizálni, nyomon követni és szabályozni a járdaszegélyt, amelyet az okos város magán közlekedési hálózata – robogók, kerékpárok, futárok, Uber-sofőrök stb. keresnek.
A többi projekt közvetlenül kapcsolódik Los Angeles 2028-as nyári olimpiai játékok megrendezésére irányuló tervéhez. Valójában ezek a projektek illeszkednek LA SmartLA 2028 városfejlesztési tervébe, amelyet a város Informatikai Ügynöksége dolgozott ki, és amelyet Eric Garcetti, Los Angeles első "csúcstechnológiai polgármestere", Eric Garcetti korábbi polgármester először 2020 decemberében tett közzé, mint olyan tervet, amely "a technológia felhasználását a városi kihívások leküzdésére" irányozza elő.
A Zillow alapítója és az intelligens város népszerűsítője, Spencer Rascoff szerint a terv, amely "L.A.-t a fosszilis tüzelőanyagoktól és az autóktól való függőségből egy adatvezérelt, összekapcsolt várossá kívánja változtatni", távoli forgatókönyvnek tűnt, amikor először megjelent.
De – írta a weboldalán – "kellett ez a világjárvány, hogy mindenkit hamarabb taszítson a digitális jövőbe, mint (mindenki) várta. De most itt vagyunk".
A 2020-ban kiadott 54 oldalas stratégiai dokumentumot ebben a hónapban a Los Angelesben megrendezett Smart Cities for a Better Future konferencián újra áttekintették.
Ray Flores ügyvéd, aki részt vett a konferencián, azt mondta, hogy a terv enyhén szólva is irreális:
"Ezt az intelligens várost úgy hirdetik, mint csodaszert mindenre, ami Los Angelesben bajt okoz, vagy inkább azt kellene mondanom, hogy gyötri, egy kapcsoló megnyomásával. Ez soha nem fog megtörténni."
Ami még rosszabb, mondta Flores, a város az olimpiát használja fel arra, hogy drákói technológiák bevezetését igazolja:
"A 2028-as olimpiai játékok házigazdájaként LA28 további zsarnokságra készül azzal, hogy a megfelelési labdát még nagyobb mértékben, az egész városra kiterjedően viszi előre, hogy a világ lássa."
A SmartLA 2028 nagy vonalakban felvázolja a város vízióját, amelyet az olimpikonok látogatnak majd meg – egy intelligens várost LA számára, hogy versenyképes legyen a digitális gazdaságban.
Greg Glaser ügyvéd, aki tanulmányozta a tervet, azt mondta a The Defender-nek:
"Ebben a dokumentumban azt sugallják, hogy azért van szükség az intelligens városi technológiára, mert LA lakói áldozatok, a COVID és a faji igazságtalanság áldozatai. Az elképzelés szerint azért kell ezt az okos várost erőltetni, hogy versenyképesek legyenek a digitális gazdaságban, és mert LA lakosai áldozatok.
A gyakorlati eredmény az, hogy LA lakosainak dollárjait átirányítják a Big Tech finanszírozására, és a Big Tech egyre disztópikusabb módon fogja figyelni LA lakosait a nap 24 órájában, és a stratégiai dokumentum ezt egy időzítéssel határozza meg.
Minden évben a technológia egyre fejlettebbé, integráltabbá válik, és LA egyre több adatot gyűjt ezekről a lakosokról, gyakorlatilag LA-t egy adatfarmmá változtatva."
A terv szerint a SmartLA az egész városra kiterjedő 5G infrastruktúrára fog épülni – az első az Egyesült Államokban –, a városban mindenütt elérhető ultra-nagysebességű 5G összeköttetéssel.
A város az 5G infrastruktúrát arra fogja használni, hogy egy "L.A. City Data Lake"-et hozzon létre, ahol a hivatalok és a gépek beszélhetnek egymással, és ahol a város összes IoT-érzékelőjének adatait össze lehet gyűjteni.
Ez az infrastruktúra többek között lehetővé teszi majd, hogy a lakosok "egyetlen, digitális fizetési felületet" használhassanak a tömegközlekedési és a "mikro" közlekedési lehetőségekhez.
A város "etikus, proaktív technológiát" fog használni, amely azonosítja az olyan válsághelyzeteket, mint a tűz, az erőszak, "vagy az L.A. lakosainak egészségét és biztonságát fenyegető egyéb kockázatok", és ezt "még azelőtt" teszi, hogy a 911-et kellene hívniuk.
Az otthonok saját fejlesztésű szoftverrel lesznek felszerelve, mint például az Amazon Echo, a Google Home vagy az Apple Siri, amelyek segítségével hozzáférhetnek a város közszolgáltatásaihoz, beleértve a könyvtári tartalmakat is.
Az emberek ezeket az eszközöket arra is használhatják majd, hogy többnyelvű chatbotokkal beszélgessenek, amelyek mesterséges intelligencia segítségével válaszolnak majd minden kérdésükre.
Lesz automatikus forgalomirányítás, GPS-képes utcaseprők és intelligens utcai lámpák, amelyek San Diegóban kamerákkal vannak felszerelve, amelyek adatokat továbbítanak a rendőrségnek, kameráknak és IoT-érzékelőknek szerte a városban, hogy észleljék "a forgalmat, a bűnözést, a szennyezést, a kátyúkat és a graffitiket" és döntéseket hozzanak róluk.
A város robotizált folyamatautomatizálást használ majd a városi dokumentumok feldolgozásához és blokklánc-technológiát az "intelligens szerződéskötéshez".
A város pedig egy új startup ökoszisztéma gazdasági epicentruma lesz a terv szerint.
A COVID-19 a SmartLA 2028 városfejlesztési terv szerint megmutatta, hogy
"a digitális eszközök társadalmunk kritikus életvonalává váltak – lehetővé téve az érintkezés nélküli alapvető szolgáltatásokat, a gyorsított orvosi megoldásokat, a mesterséges intelligencia (AI) által támogatott politikai döntéshozatalt, a tiltakozások koordinálását a közösségi médián keresztül, a valós idejű közösségi szerepvállalást, valamint az innováció korábban elképzelhetetlen mértékű és ütemű megvalósítását".
A magánélet védelmével kapcsolatos és egyéb aggályok kezelése érdekében a Los Angeles-i önkormányzat digitális etikai kódexet fogad el, amely biztosítja, hogy a digitális technológiát – például az arcfelismerést – ne használják etikátlanul, és hogy az összes ilyen szolgáltatáshoz méltányos hozzáférést biztosítson.
A stratégiai dokumentum irányadó lesz
"Los Angeles városának e digitális átalakulása számára, hogy rövid távon felgyorsítsuk a fellendülésünket, hosszú távon javítsuk az életminőséget minden angyalosi számára, és létrehozzuk a 2028-as nyári olimpiai és paralimpiai játékok hatékony megrendezéséhez szükséges intelligens városi infrastruktúrát".
A felügyeleti infrastruktúra hálója
Emmanuel Macron francia elnök hasonlóképpen szorgalmazta a mesterséges intelligenciával működő felügyeleti rendszerek bevezetését a 2024-es párizsi olimpiára. Az év elején, amikor a francia szenátus az olimpia előtt új tömeges megfigyelési hatásköröket hagyott jóvá, a szenátus jogi bizottsága elutasított egy olyan módosító javaslatot, amely lehetővé tette volna az arcfelismerést.
Az Amnesty International azonban arra figyelmeztet, hogy bármilyen mesterséges intelligencia alapú digitális megfigyelés sérti a magánélethez fűződő jogokat, és kiterjeszti a rendőrség hatáskörét, mivel "tartósan bővíti a kormány megfigyelési eszközarzenálját".
"A biztonsági apparátus újbóli feltöltése mesterséges intelligencia által vezérelt tömeges megfigyeléssel veszélyes politikai projekt, amely az emberi jogok széles körű megsértéséhez vezethet" – mondta Agnes Callamard, az Amnesty International főtitkára.
"Minden egyes közterületen végzett cselekedetet beszippant majd a megfigyelési infrastruktúra hálója, ami aláássa az alapvető polgári szabadságjogokat" – tette hozzá.
Az Amnesty International arról számolt be, hogy az új, mesterséges intelligenciával működő, tömeges megfigyelési intézkedések, például a zárt képfelvételes televízió, a kamerák és a drónok a játékokon mindenkiről adatokat fognak rögzíteni a tömegközlekedési eszközökön vagy a stadionokban. Ez lehetővé teszi majd a tisztviselők számára, hogy azonosítsák a 'rendellenes' vagy 'gyanús' tevékenységet.
Callamard elmondta:
"A tisztviselők által a tömegben végzett 'gyanús' és 'rendellenes' tevékenységek kategorizálására felállított túlságosan tág meghatározások rendkívül aggasztóak. Sürgős kérdéseket kell feltennünk magunknak: Ki határozza meg, hogy mi a 'normális'?
Azok a tisztviselők, akik a társadalmakban a 'rendellenes vagy gyanús' tevékenységek meghatározását ellenőrzik, arra is képesek, hogy fokozzák a másként gondolkodók és tiltakozók elrettentő hatását, és hogy felerősítsék a már célkeresztbe került közösségekkel szembeni diszkriminációt."
