KÉPBE HOZOM ÉDESAPÁT, 2024/I. RÉSZ – egyébként a 4. – Tallián Hédi személyes Orbán-értékelője
TELJES SZÍVVEL A MAGYAR NAGYSTRATÉGIA FELÉ
Édesapa, sírok. Bocsánat, hogy az egy éve megkezdett és hirtelen félbehagyott tudósításaimat csak most folytatom.
Miért sírsz? Jó, hogy folytatod, már vártam.
Igazából örömömben. Meg bánatomban, hogy EZT nem érhetted meg. Már jó ideje készültem írni, még a saját ötvenedik születésnapom alkalmából is, még májusban, mert ugye szépen vénülök, meg közben talán azért bölcsülök is.
És miért nem írtál? Írhatsz bármit, egyetlen csimatám!
A Nemzet, Édesapa! A Nemzet! És az ő vezetője.
Mondd már! Persze sejtem. Mert már mikor megmondtam!
Megmondtad, persze, emlékszem. Megmondtad. Hogy a Viktor az! Amit itt az elmúlt időszakban művelt, ami mostanra besűrűsödött, és amit a mai beszédében elénk tárt! Apa, Viktor tágítja a teret, a geopolitikai „játék-teret”, amire 500 éve nem volt példa. Amikor mi Mohácsnál majdnem mindent elvesztettünk, a nyugat meg mindent megnyert, és a földrajzi felfedezésekkel, leuralásokkal megkezdték a világ máig tartó kifosztását…
Igen, egyetlen csimatám, csak a szeretet tágítja a teret. Tágulás-élményt okoz. Remélem, ezt tudjátok, tapasztaljátok ott a fizikai világban is! De akkor légy szíves hozakodj elő Viktor terveivel. Mit tesz most, ami tényleg felülmúlja harminc évvel ezelőtti várakozásaimat is?
Mondom, tágítja Magyarország mozgásterét. Mert felismeri, mi folyik! Ilyen helyzet Mátyás óta nem volt. De a Hunyadiaknak végül nem sikerült. Hivatkozik is rájuk! Nem térek magamhoz attól a történelmi ívtől, sokdimenziós szellemi tánctól, amit bemutat. De egy kis mélyütéssel kezdem, hogy érezd milyen színes a kép. Íme: kolostormalac, csutidisznó, O1G. Így hívják őt a sötétben botorkálók, a szellemi proletárok.Több gúnynevet nem is sorolok, mert ez máris mélyen méltatlan. Ezzel csak jeleztem az átfogóbb hangulatot, hogy értsd a klímát. De a brüsszeli mocsári véglények cselszövésben tocsogó nyálkás vinnyogása ennél sokkal körmönfontabb. Na, azt közvetlenül telibe kapja. De ha már mozgástér… Igen, tavaly írtam, hogy a kigömbölyödöttsége nemzetbiztonsági kockázat, de most mintha ledobott volna pár kilót… És, Édesapa, elemében érzi magát! Akkor most kissé visszalépek az időben…
Kicsit kusza vagy. Ne zavarj össze! Tavaly valami súlyos népirtást taglaltál…
Már a világban nagyjából lehullt erről az aljasságról a lepel, de nálunk valamiért ez még mindig tabu. Pedig Bogár Laci bátyánk is veri az ügyben az asztalt. Szóval, ha a nép testi egészségének elrontásáról van szó, gúnyossá és soha meg nem bocsátóvá válok fényességes kormányfőnk irányában. De ezt most abbahagyom, mert már nekem is rosszul esik, hogy ez az értelmezhetetlen hiba is színesíti Viktor portréját. Egyébként meg erős a gyanúm, hogy a Szegeden székelő BigPharmába bekötött „orvosmaffia” erőbefolyása rejtőzik a háttérben.
De valami fontos még történt tavaly nyár végén, ugye?
Igen, Édesapa. Azt mondta Viktor egy százmillió nézőt generáló Tucker Carlson interjúban ‒ és ezt csak a vájt magyar fül csípte el, pedig KÉTSZER is elmondta, ott van, visszanézhető ‒, hogy nem kisebb a terve, mint a NEMZETEGYESÍTÉS. Meg persze sok minden egyéb nemzetközi vonatkozásban… Aztán Tucker Carlson visszament Budáról az USA-ba, és egy vele készített interjúban, csak úgy mellesleg, egyszercsak megjegyezte, hogy Orbán milyen okos! Majd jelentőségteljes szünetet tartott és megismételte, ORBÁN MENNYIRE OKOS! Nemrég meg Trump, fülön lőtt ex- és remélhetőleg leendő elnök mondta: „Megkérdeztem Orbánt, hogy látja az orosz–ukrán háborút.” Mire Orbán kifejtette neki, hogy az oroszokat sem Napóleon, sem Hitler nem tudta legyőzni. Azaz ‒ ismervén jelen helyzetüket is ‒ nem lehet őket legyőzni!
Tehát az amerikai elnök kikérte a véleményét. Khmmm… De akkor győzött már az orosz?
Édesapa, most jön a lényeg.
Na!
Európa aljas amerikai alávetésben senyved. Transzatlanti rabigában, hosszabban: transzatlanti globalo-oligarcha rabigában. Németországgal az élen, Európa az öntökönbökés nyilvános és látványos, ám végzetes útján támolyog. Minden fordítva van, mint egykor. Nem hinnéd, mi folyik! Elmebaj. Meghibbantak a Lajtán túl. Megvásárolták, kiválogatták mindenhol… khmmmm… a közepes képességűeket, a zsarolhatókat. Így jutott el Európa oda, hogy a háború, az a béke.
Orwellt olvastam még én is. De micsoda hülyeség már ez!
Persze! A mi Viktorunk meg azt mondja: a háború rossz és a béke a jó. Béke kell! Tűzszünet. Meg, ugye, minden épeszű magyar és minden épeszű európai mélyen egyetért ebben. El sem hiszed, milyen szívmelengető a hozzászólásaikat olvasni az Orbán- meg Szijjártó-videók alatt. A németekből és más nációk tagjaiból szeretet árad, és tömegével irigykednek, hogy micsoda emberek állnak Magyarország élén. Olvadozik a magyar szív, és közben meg szomorú, hogy tébolyda lett Európából. Viktor viszont nem egyszerűen épeszű, de hatalmas szellemi energiákat mozgat. Ám közben a frászt is hozza ránk. Július elején olyan huszárosat lépett.
Oh!
Egy reggel arra ébredtem, hogy elugrott nagy suttyomban Kijevbe, béketeremtési tervekkel a homloka mögött. Jajjj, mondtam, nem enni, nem inni semmit, gyorsan tessék hazajönni étlen-szomjan. Persze, gyerekes féltés, de tényleg ez ötlött fel bennem.
Ukrajna ellenség?
Nem túl rózsás a viszony itt, a nemzetközi, Amerika-NATO-EU proxyháború tőszomszédságában, magyarán: amikor más farkával verjük a csalánt… Alig ocsúdtunk ebből a kijevi villámlátogatásból, Viktor már Moszkvába vette az irányt. Putyint faggatta ki a véres helyzet állásáról és a háború véget vetésének lehetőségeiről.
Nekiállt békét közvetíteni teljes erőből?
De még hogy! Viktor „the Mediator”. Viktor a közvetítő. Zengett a nemzetközi sajtó drukkoló fele. Miközben a gyengeképességű EU-s csinovnyikok nekiálltak nyüszíteni, hogy „Mit képzel? Csak mert épp az uniós elnökségünket töltjük be, ehhez nincs joga!” Meg hogy: „nincs felhatalmazása”. Na, az tényleg nincs.
De van felhatalmazása a szellemi erőktől.
Van, Édesapa, de még milyen! Tehát míg én a lapos hasamat süttettem csodás barátnőmék Balaton-parti nyaralójában, addig a mi Viktorunk újra szárnyra kelt, immáron Kínába, a nagy Hszi-hez, hogy a béke lehetséges útját valahogy tovább egyengesse. Édesapa! Őszintén, lélegzet visszafojtva figyeljük, hogy mit művel, aztán azon már meg sem lepődtünk, hogy még Washingtonba is elrepült a NATO csúcsra, és aztán meg Floridába, Trumppal találkozni.
Akit fülön lőttek. De Viktor nem sérült meg?
Nem. Addigra már itthon volt, Magyarországon.
Egy hét alatt körberepülte a Földet?
Körbe. A béketeremtési terveivel. Meg közben ilyenkor nyilván folyik a homloka mögött a sokdimenziós sakkparti, amelynek kis ország nagy miniszterelnökeként is már megkerülhetetlen szereplője. Annyira okos, hogy nincsenek meg nélküle ott, ahol a világ sorsáról döntenek. És miközben ő röpködött, én meg épp olvastam…
Mit…?
Ez nagyon tetszene neked, az Orbán kontra Soros című kis könyvecskét, többek közt arról, hogy egyszercsak Viktor kiötlötte, „Vonszoljuk ki Gyuri bácsit a napra!” Elég huszáros döntés volt, megalapozta vagy inkább tovább erősítette globális politikai szereplővé válását.
A vén kakadu. Mi történt ma, amitől annyira megilletődtél, mert mondjuk az eddigiektől elállt nekem is a lélegzetem.
Sólymunk hazaszállt a fészekbe, és megrendítő beszédben foglalta össze téziseit az elmúlt időszak tapasztalataival egybegyúrva. Megrendítő, mert olyan szellemi magaslatokban jár, egyszerre több dimenziót kötve össze, hogy szaladgált a hideg a hátamon. Történelmi perspektíva, kortársi világrendszerváltás geopolitikával összefűzve, nemzetstratégiára kifuttatva. Valóban több dimenziós sakkjátszmát művel. Nem tudok neki ellenállni, olyan meggyőző erővel beszél. Azt akarja, hogy értse a legegyszerűbb magyar is, hogy mit és miért csinál, mert csak akkor védi meg a nép a tervet, a Magyar Nagystratégiát, ha azonosulni tud vele. A végső cél: a magyar szabadság!
Mert azt akarja megértetni, hogy időn és téren túl a szellemi világban is együvé, a magyarsághoz tartozunk. Mind. Mert magyarnak lenni „A jó tett helyébe jót várj!” ‒ legmagasabb szellemi minőséget jelenti.
A szeretet-tágulást.
Pontosan, Édesapa! Így van. Miközben játszik is a szavakkal a politikai kommunikáció nagymestereként. Aki figyeli a nemzetközi nagyszkandert, az tudja, hogy ez nem pőre retorika, ez a szellem kiáradó ereje, amikor képes a szavakon keresztül a szívbe és az agyba érkezni egyszerre. Viktor hihetetlenül nagy koponya, Édesapa! És bevallottan élvezi is. És mi is kezdjük élvezni. Azt hiszem, most érkezett meg életében ahhoz a szakaszhoz, amiért jött.
Sejtettük mi azért ezt Édesanyáddal… Látnád itt az Árpád-háziakat meg a Hunyadiakat, hogy kacagnak. Nem akármi folyik itt. Versenyeznek, hogy ki tölti fel nagyobb energiával, hogy bírja a terhelést. De azon versenyeznek leginkább, hogy kihez hasonlít. István a palástjában egyenes háttal jár-kel, eközben Mátyás meg csendben somolyog a nagy lobonca alatt. De ezt csak néha látjuk, mert ők szentek és csak ritkán mutatkoznak meg ilyen formán számunkra. Úgyhogy sejtjük azért, milyen energiák áramlanak irányotokba. Alkalmasint részletezhetnéd a beszéde főbb gondolatait, annál is inkább, mert mégiscsak szakdolgozatot írtál a Viktor kommunikációjából…
Jó-jó! Csak össze akartam gyorsan foglalni a nagy történéseket. Bocsánat, ha kusza voltam. Beavatlak hamarosan a részletekbe is. Kijegyzeteltem a beszédét. Kissé lehiggadok, bár nem biztos, hogy sikerülni fog! A nemzetközi visszhangról is szólnék, mert újra mondom, nem vagyunk elfogultak, külföldön is csodálják. Egyre csak árad a szeretet irányába. Édesapa, azt hiszem, ha sikerül elérnie Viktornak, hogy a magyarok újra egymásba szeressenek... győztünk!
Folytatom hamarosan, kicsit feszesebben, szikárabban… Mondd Édesanyának, hogy szeretlek benneteket és nagyon hiányoztok … és köszönöm, hogy magyarnak születhettem!
Kapcsolódó írásunk:
Szerecsenmosdatási kísérlet, miközben a tények magukért beszélnek: a Fidesz-kormány együttműködési megállapodást kötött a WHO-val, az előző 4 dicstelen kovid-év megkoronázásaként. Józan, tisztességes önvizsgálatnak, pláne önkritikának pedig továbbra sincs semmi jele Orbán és sleppje részéről.
Hedike,nagyon várom a folytatást,remélem lesz meglepetés is.