Naplóbölcsességeim – 16.

16.

Végveszélyben van minden, ami van,

mert vagy nem jól van, vagy felesleges,

szüntelen pazarlunk mindannyian,

lassan elfogy a Föld, s Egünk se lesz.

Nem látunk túl napi gondon, célon,

életünk magátólértetődő,

a megoldás hangja cérnavékony,

nem lehet a múlt jövőt előző.

Pedig elég lenne szabadságunk:

semmi rosszat nem választani,

ami ajánlott, kívánt és remek,

ha valóban otthon lennénk nálunk,

szükség, bölcsesség csak lélektani,

s végződésünk boldogságban temet.

---