„Nem lesz rövid életű”: a JPMorgan arra figyelmeztet, hogy a következő globális élelmiszerválság már jövőre kitörhet

Tallián Hedvig cikkajánlója

Szerintem ez fontos, és nem rémisztgetés miatt, hanem mert a folyamatok az orrunk előtt zajlanak. Olajfinomítók kiesése a rendszerből, műtrágya hiány... Ráadásul egy magyar nő, Szentiványi Nóra, a JPMorgan közgazdásza, akitől az összefoglalót a Zerohedge hozza. A cikk tele van táblázatokkal. Lefordíttattam deepl-lel. A „csattanóhoz”: Baromfiudvar ‒ Vastagh Géza festménye 1913-ból (T. H.)

Eredeti cikk:

"Won't Be Short-Lived": JPMorgan Warns Next Global Food Crisis Could Erupt Next Year, Tyler Durden, 2026. augusztus 16.

A JPMorgan az utolsó olyan intézményi kutatócsoport, amely arra figyelmeztet, hogy a következő globális élelmiszer-válság máris kialakulóban lehet, amit elemzői a „öt W”-ként írnak le: háború (War), időjárás (Weather), raktározás (Warehousing), víz (Water) és hulladék (Waste).

Az „Élelmiszerbiztonság = nemzetbiztonság: egy egyre erősödő vihar” című új jelentésben a londoni székhelyű vezető globális közgazdász, Nora Szentivanyi (Szentiványi Nóra) által vezetett csapat arra figyelmeztetett, hogy a Hormuzi-szoros körüli zavarok és egy potenciálisan történelmi jelentőségű El Niño kialakulása gyengítheti a terméshozamokat, korlátozhatja a mezőgazdasági termelést, és 2027 első felében magas szinten tarthatja az élelmiszer-inflációt.

„A COVID óta egymást követő sokkhatások összeadódtak, csökkentve az élelmiszer-termelési kapacitást, és 2027-ig magas szinten tartva az élelmiszerárakra nehezedő nyomást” – mondta Szentiványi, figyelmeztetve arra, hogy „ez nem egy rövid ideig tartó sokk; csökkentette a rövid távú defláció valószínűségét, és az élelmiszer-inflációs ciklus valószínűleg 2027 első félévéig nyomást fog gyakorolni.”

Arra számít, hogy a globális élelmiszer-infláció felgyorsul a 2026 első félévében mért 2,8%-ról jövő év első félévében 5%-ra.

A figyelmeztetés annak ellenére hangzott el, hogy az éhezésre vonatkozó statisztikák enyhe javulást mutatnak. 2025-ben körülbelül 645 millió ember szenvedett éhezéstől, ami nagyjából 43 millióval kevesebb, mint 2022-ben. Ennek ellenére 2,1 milliárd ember, azaz a világ népességének 25,8%-a továbbra is mérsékelt vagy súlyos élelmiszer-biztonsági helyzetben élt.

Szentiványi a legközvetlenebb sebezhetőséget vázolta fel: a műtrágyát. Megjegyezte:

„A Hormuzi-szorosban bekövetkező zavarok és a közelgő szuper-El Niño fokozzák a műtrágya- és élelmiszerárakra nehezedő nyomást.”

Elmondta, hogy

„a termésre és az árakra gyakorolt hatások még mindig fokozódnak, és a mezőgazdasági következmények 6–12 hónappal késleltetve jelentkeznek az óceáni csúcshoz képest.”

Szentiványi arra figyelmeztetett, hogy az idei energiaválság nagyjából megduplázhatja a szuper El Niño inflációs hatását, ami a globális élelmiszer-fogyasztói árindexet körülbelül 1,5 százalékponttal emelné, szemben a korábbi 0,7 százalékpontos emelkedéssel. Az élelmiszer-infláció várhatóan 2027 első felében eléri az éves szinten számított 5%-os rátát, ami 0,6 százalékponttal növeli az általános inflációt, és 0,3 ponttal lassítja az egész évi deflációt.

„A kitettség Dél- és Délkelet-Ázsiára koncentrálódik, ideértve a rizst, a cukrot és a kávét; Nyugat-Afrikára, ideértve a kakaót; valamint Kelet- és Dél-Afrika egyes részeire” – mondta az elemző, hozzátéve:

„A feltörekvő piacok viselik az El Niño legnagyobb terheit. Az élelmiszer-inflációra adott legerőteljesebb reakciók a feltörekvő ázsiai és latin-amerikai piacokra koncentrálódnak, ahol az időjárásfüggő mezőgazdaság nagyobb szerepet játszik a gazdasági tevékenységben, és az élelmiszerek nagyobb súllyal szerepelnek a fogyasztói kosárban. India, Kolumbia, Indonézia, Brazília, Tajvan és Korea tűnnek a legérzékenyebb gazdaságok közé”

Ezenkívül Kína élelmiszert, műtrágyát, energiát és ipari fémeket halmoz fel. Míg a Nyugat rendelkezik stratégiai olajtartalékokkal (amelyek gyorsan fogynak, hogy ellensúlyozzák a Perzsa-öbölből származó ellátás kiesését), nincs érdemi műtrágya-tartaléka. Mivel a Hormuzi-szoros szűk keresztmetszete továbbra is zavart, a terméskörülmények romlanak, és az exportkorlátozások terjednek, Szentiványi szerint a következő inflációs sokk nem a benzinkutaknál jelentkezhet, ahogyan az év elején láthattuk, hanem lehetséges, hogy jövőre az élelmiszerboltok polcain.

Szentiványi megjegyzése nem lehet meglepetés az olvasók számára, mivel már számos intézményi elemzőt idéztünk – köztük a Goldman-t, a HSBC-t (itt olvasható) és másokat –, akik a fent említett tényezők együttes hatása miatt bekövetkező, növekvő élelmiszer-inflációs kockázatokra figyelmeztettek.

Mindez akkor történik, amikor az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének globális élelmiszerár-indexe júliusban hároméves csúcsra emelkedett.

A Bank of America elemzője, Robert Ohmes nemrég figyelmeztetett arra, hogy ősszel újabb élelmiszerár-emelkedés várható a szupermarketekben. Elmondta, hogy az élelmiszer-infláció „talán már úton van”, hivatkozva a bérek, a dízelárak és az alapanyagárak összetett indexére.

Az olvasók számára az egyre törékenyebbé váló élelmiszer-ellátási láncokkal szembeni kitettség csökkentése megkövetelheti, hogy a saját kertjükben is kiépítsenek némi ellenálló képességet. Ez azt jelentheti, hogy a kihasználatlan területet csirkék tartására, kertészkedésre vagy mindkettőre fordítják. Bár az idei termesztési időszak csúcsa már nagyrészt elmúlt, most van itt az ideje a következő tavaszra készülni. A közeli állattartókkal, gazdákkal és helyi élelmiszer-termelőkkel való kapcsolatok kiépítése szintén alternatív ellátási hálózatot biztosíthat, amikor az országos elosztóhálózatok nyomás alá kerülnek.