Nógrády Mihály: Isten szavunk eredete
Nógrády Mihály (Ottawa) tanulmánya
A Szilaj Csikó nyitóoldalán ajánljuk tisztelt Olvasóink figyelmébe a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület folyóiratát. Darai Lajos, Magyar Őstörténet rovatunk vezetője pedig a folyóiratból kínál hétről hétre olvasnivalót.
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET
Nógrády Mihály (Ottawa)
Isten szavunk eredete
René Labat akkád szótárának sumér részéről
Mielőtt elkezdenénk fejtegetésünket jelenlegi témánkról, illő lenne meghatározni munkánk mibenlétét. Tudomány-e a névtan és a nyelvészet. Hivatalosan mindkettő a bölcsészet körébe tartozik és szorosan összekapcsolódnak, de egyik sem tudomány, mert nem a természet törvényeire vannak alapozva, mint például a biológia. Azonban mindkettő bonyolult kutatási terület, amely közel áll ahhoz a ponthoz, ahol a bölcsészet és tudomány útjai keresztezik egymást.
Nézzük meg, hogyan működik ez a valóságban. Neveinkben rejlő logikára egy példa a felhő és felleg név. Ugyanis a felhők úgy keletkeznek, hogy a napsugár felmelegíti a föld felszíne felett lebegő levegőt, amely könnyebb súlya következtében a magasba emelkedik, magával ragadván a benne jelenlévő párát. Emelkedés közben a levegő fokozatosan lehűl, és amikor eléri azt a magasságot, ahol a hőmérséklet megegyezik a páratartalom kicsapódásához szükséges hőmérséklettel, ott keletkezik a felhő. A név pontosan leírja ezt a folyamatot fel-hő: a meleg fel(megy), fel-lég: a lég fel(megy).
Annak a népnek, amelyik ilyen neveket adott ennek a természeti tüneménynek, ismernie kellett a fizikai folyamatot, amely ezt létrehozza.
Nemcsak a nyelvészet, de a történelem is bölcsészet, mert régi események egyéni kiértékelése kerül a köztudatba, majd kötelező tananyaggá az iskolában, figyelem nélkül hagyva a következményeket. Sajnos, a magyarság esetében, korábbi történészeink olyan történelmet írtak, amely még mindig érezteti hátrányos hatását. Köszönet annak a kevés, de egyre szaporodó, magas felkészültséggel rendelkező egyénnek, akik kutató munkájukkal azon fáradoznak, hogy a múltat az igazságnak megfelelően tárják fel. Ez a dolgozat is ezt az utat követi és ebben a szellemben vizsgálja René Labat akkád szótárának kikövetkeztetett sumér szavait.
Mint már többször észrevettük, René Labat akkád szótárában közölt sumér hangértékek és jelentések laza következtetések eredményei. Hibát követnek el azok, akik e szótár sumér részét fenntartás nélkül elfogadják. Labat, más asszirológusokhoz hasonlóan, megpróbálta a szemita akkád ékjegyek visszavezetését az eredeti nem-szemita sumér képjegyekből kifejlesztett ékírásig. Ő maga figyelmezteti szótárának használóit az előszóban, hogy módszere nem pontos és csak útmutatásnak lehet értelmezni. Továbblapozva, a bevezető részben (introduction) a 10. oldalon megmondja, hogy nem törekedett a sumér jelek átalakulásának folyamatát tanulmányozni. (Il n’est pas de notre propos d’étudier ici la transformation des sigues en sumérien.) Becsületére váljon Labatnak, hogy ezt tudtunkra adta. Mi ezt a figyelmeztetést úgy értelmezzük, hogy a sumér és akkád ékjegyek közötti kapcsolat laza, nem megbízható és további vizsgálatra szorul a magyar nyelv idevonatkozó jellegzetességeit alkalmazva.
(...)
Comments