Pokol prof: A kibertéri társadalom 250 árnyalata ‒ Kivételes kormányzás ‒ Ellenállás lehetőségének megelőzési terve
- dombi52
- 11 órával ezelőtt
- 3 perc olvasás
Pokol prof egyre nagyobb sebességre kapcsol: AI avagy a technológia MINDENT megváltoztat; belföldi és nemzetközi politikai haramiáskodás leleplezése.
Tallián Hedvig cikkajánlója
1.) A kibertéri társadalom 250 árnyalata
Nagyjából bő tíz éve a kibertérbe áttolódott társadalomban élünk, az amerikaiak hamarabb kezdték, de a 2020-as világjárvány óta mindenhol végbement ez az átköltözés. Minden percünket áthatja, örülünk előnyeinek, és bosszankodunk olykor láthatóvá váló, nyilvánvaló hátrányain is.
De csak úgy beleélünk az új világba, anélkül, hogy rendszeresen végig gondolnánk a változások következményeit,
és nekem ennek hiányára a Fidesz áprilisi választási veresége nyitotta fel a szememet a plussz egymillió szavazó uránk elé járulásával, minden addigit meghazudtolva.
Azóta szétnézve ‒ most már a mesterséges intelligencia legújabb verziójával tudásbányászatot tartva ‒, épp a harmadik kötetemet készítettem el. Merthogy természetesen a világban számtalan társadalomtudós, filozófus és informatikus észlelte már ezt, és publikációik sok százezer oldalon elérhetők. Ám egységes kötetben összefoglalva nem találta meg az erről szóló egyéges tudást a mesterséges intelligencia sem. Így én a részletaspektusok feltárása után összefoglaltattam vele.
Egyik ilyen nagy változás a fizikai térből a kibertérbe áttolódott társadalmakban az addigi közvetítések szerepvesztése és csökkent szerepben túlélése, így a jogszabály és az ügyfél között a ügyvéd szerepének csökkenése, a politika és a választópolgár között a pártok szerepének csökkenése, a tudós és pályatársai közötti tudáscserében a folyóiratok és szerkesztőségek szerepének csökkenése. Ez a politikában, jogban, tudományban, művészetekben mintegy 30 lényeges változást hozott létre, és
ezt foglaltam össze egy kötetben,
és mivel ezeket a világ nagyobb országaiban külön is megvizsgáltattam az AI-val, így majd 600 oldal lett, itt a linkje az eléréséhez:
Ezen fellelkesülve megkértem tudásbányász AI-segédemet, hogy az ezen kívüli összes változás aspektusait sorolja fel, és ismertesse, melyek a kibertérbe áttolódás következményei azóta is, és 17 ilyen további aspektust összegzett számomra. Ennek alapján darabjaival egymás után mind a 17 aspektus részletezésére kértem segédemet az egyes társadalmi szférákon végig futva (jog, tudomány, politika, vallás, művészeit ágak, oktatás stb. stb.), és kb. 220 aspektust tárt így fel összesen. A kért feltárást egybefogva, a kibertéri társadalom mintegy 250 aspektusa áll így nost előttünk, és végigolvasva evidensen beláthatók, hogy igen, tényleg érezzük ezeket az aspektusokat, csak nem szoktuk megfogalmazni ezeket, és csak megéljük következményeiket, mint pl. a Fidesz áprilisi választási vereségét is. Íme a link a másik kötet eléréséhez:
Persze a feltárásnak így még nincs vége és
most egyesével neki kell állni, hogy a 250 változást közelebbről is elemezzük, de legalább addig sem politizálunk, mert az most különösen nem szép látvány.
2.) Kivételes kormányzás
Az új Tisza kormány 2026. május 13-án éjfélkor megszüntette a különleges jogrendet (veszélyhelyzetet), mely tartalma szerint az Alaptörvény alapján felhatalmazta a kormányt a rendeleti kormányzásra, azaz arra, hogy az Országgyűlés megkerülésével, azonnali hatállyal hozzon vagy módosítson törvényi szintű szabályokat. A lépéssel a kormánydöntések jogi mozgástere jelentősen beszűkült, mivel megszűnt az a rendkívüli jogkör, amellyel a kabinet egyetlen kormányrendelettel felülírhatott hatályos parlamenti törvényeket. Mit tesz hétfőtől a Tisza-kormány Ruff Bálint mai bejelentése szerint? A beígért uniós pénzekre hivatkozva visszaállítja most más néven, sürgősségi törvényhozásként. Mennyi az esély, hogy tényleg jönnek majd a beígért pénzek? ‒ mert Kármán András legilletékesebbként, pénzügyminiszterként csak annyit jelzett, hogy év végére talán jönnek az első összegek, de még meg kell egyezni az adandó pénzek céljairól.
Vagyis semmi nem biztos, csak a kivételes kormányzás visszaállítása, és talán még szélesebb szabadsággal a kormánytöbbség számára, mint a veszélyhelyzet volt.
3) Ellenállás lehetőségének megelőzési terve
Mai hír: „Öt tagállam, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg megerősítené az Európai Unió jelenlegi eszközeit, hogy elkerüljék az olyan jogállami rombolást, valamint a demokrácia leépítését, mint ami az Orbán Viktor vezette Magyarországon történt az elmúlt 16 évben – számol be róla az Euronews.” (Index)
Nem, ez csak fedősztori. Az Orbán-kormányzat sikeresen centralizálni tudta a demokrácia eltorzított szétszaggatását a hatalmi ágak mögött, és így ellen tudott állni a brüsszeli hatalmi nyomulásnak. Ezt fogalmazzák át brüsszeliták a jogállam leépítési vádjára, és még írmagját is szeretnék kiirtani. Ráadásul akik a franciáknál és a németeknél éppen kormányon ezt tudják mondani, azok otthon már a többség megvetettjei, és a francia és a német legerősebb pártok (Le Penék és az AfD) az orbáni patrióta politika bástyái. Így ténylegesen
ez a terv saját legnagyobb pártjaik ellen irányul, mielőtt azok átvennék otthon a kormányrudat.
·
