Pokol prof: A végső ütközet (Tallián Hedvig cikkajánlója)
- dombi52
- 7 órával ezelőtt
- 2 perc olvasás

Hány alkotmánybíró, az mennyi alkotmánybíró? (T. H.)
A végső ütközet
Benyújtotta ma [tegnap] délután a Kormány a 17 alaptörvény-módosítás véglegesített tervezetét az Országgyűlésnek, és ezzel megkezdődött a fenyegetődzések után a közjogi csata. Az államfőt az elfogadást követő hatálybalépés másnapján kiköltöztetnék a Sándor Palotából, és néhány nap múlva az AB-elnök és három bírótársa is szedelőzködhetne, illetve még jó néhány változás életbe lépne. Kivéve persze, ha az eltávolításra ítélt államfő és AB-bírók nem hajtanak fejet ennek. Jogállam-ellenesek és így alkotmányellenesek ezek az eltávolítások, és ezért nagyon is tehetnek ez ellen a posztjaikat illetően lefejezésre ítéltek.
Az államfőnek nem kötelező aláírnia az alkotmányos sebekből vérző szöveget ‒ amelyet a jövő hét végén valószínűleg 2/3-os többséggel elfogad a miniszterelnök engedelmes tapsoncává vált képviselői hada ‒, hanem elküldheti az AB-hoz alkotmányos kontrollra.
Milyen verziók látszanak valószínűnek a 15 AB-bírónál? Itt az információk és a döntési szabályok szerint két lehetőség látszik lehetségesnek a leblokkolásra, és van a harmadik kimenet, a blokkolás elmaradása, és a tapsonc verzió győzelme, a módosításszöveg explicit alkotmányosnak nyilvánítása.
Az egyik blokkolási verzió az, ha a lefejezésre ítélt négy AB-bíró mellé még négy további bíró felcsatlakozik, és nyolc fő adja a többséget a 15 fős testületben az alkotmányellenessé nyilvánításhoz. Erre van esély, de kisebb mint a másikra, amelyre a múltkori Köztér interjúmban Kurucz Dani – egyben régi jóbarátom fia, akit pici korától ismerek már – hívta fel a figyelmemet. Ugyanis
a múltkori hét bíró az információk szerint a jelen esetben is ki akar maradni elfogultságra hivatkozva a döntésből.
Ennek pedig az lenne a hatása most is, hogy
az AB határozatképtelenné válva nem tudna dönteni az államfő alkotmányossági kontroll kérése felett. Ám e nélkül az államfőt semmi nem veheti rá arra, hogy aláírja a módosítást.
Ennek következménye egy alkotmányi küzdelmi patthelyzet lehet, amelyből én nem látok jelenleg kiutat. Ez az egész elmaradna persze akkor, ha mégis igaz volt a múltkoriban a sógorminiszterrel az a bizonyos paktum, és most rádörrenne a paktumbírókra, hogy nincs bolondozás, nix ugribugri, félre az elfogultsággal, most nem annak van divatja. Így aztán
az AB paktumtöbbsége rábólintana a szöveg alkotmányosságára.


















