Pokol prof: Igen, ők azok, a politikai globalisták tábora ‒ Tiltakozás az alkotmánypuccs terveivel szemben
- dombi52
- 2 órával ezelőtt
- 8 perc olvasás
Pokol prof a Soros hadsereget pellengérezi ki, miközben azok épp egy Tanácsköztársaság 2.0 fabrikálásával vannak elfoglalva... És a NAGYON FONTOS FOLYTATÁS !
Tallián Hedvig cikkajánlója
1.) Igen, ők azok, a politikai globalisták tábora,
90%-ban Soros-intézetekből és támogatottságából, a maradék eddig rejtőzött. Egy politikai csapat tudós jelmezben, és itt a jelmez csak álca, a szöveggondozóként jelzett kemény sorosisták szervezőmunkájával önlistázottak:
Szöveggondozás: Kovács Kriszta és Tóth Gábor Attila
Nyílt levél az Országgyűléshez a közjogi tisztségviselők leváltásáról
Mi, jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók alapos megfontolás után arra a nehéz döntésre jutottunk, hogy támogatjuk a NER hivatalban maradt vezető közjogi tisztségviselőinek leváltását. Egyúttal indokoltnak látjuk, hogy az Országgyűlés önkorlátozó módon járjon el az új közjogi tisztségviselők megválasztásakor.
Az országgyűlési választások után a miniszterelnök lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság elnökét, valamint a legfőbb ügyészt. Ha a közjogi tisztségviselők nem mondanak le, akkor a miniszterelnök szerint az Országgyűlés az Alaptörvény módosításával fogja eltávolítani őket a hivatalukból.
Az Országgyűlés kétharmados többséggel módosíthatja az Alaptörvényt. Más intézmény nem bírálhatja felül tartalmi szempontból a módosítást. Ha a köztársasági elnök vétót emel a megfelelő eljárásban elfogadott módosítással szemben, és az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a módosítást, akkor megsértik az Alaptörvényt. Ugyanakkor a kétharmados többség hatalma sem korlátlan. A közjogi tisztségviselők eltávolítása példátlan lépés, amelyre kivételes indokból, igazolható célok érdekében és megfelelő jogi eszköz alkalmazásával kerülhet sor.
A közjogi tisztségviselők leváltásának kivételes indoka a demokratikus jogállam helyreállítása. Az Európai Parlament több évvel ezelőtt, szakértők álláspontját is figyelembe véve megállapította, hogy Magyarország nem demokrácia, hanem az autokrácia egy újabb formájává vált. Az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága jelentős ügyekben mondta ki, hogy egyes alkotmányos intézmények és közjogi vezetői megbízatások átalakítása önkényesen és jogsértően történt. Mértékadó kutatások sora támasztja alá, hogy az elmúlt időszakban a közjogi intézményrendszer nem a demokratikus jogállam működését mozdította elő, hanem egyszemélyi hatalom eszközévé vált. A közjogi intézmények elvesztették jogállami integritásukat.
A közjogi tisztségviselők a köztársasági elnöktől az alkotmánybírákig és a legfőbb ügyésztől a Kúria elnökéig lényeges szerepet játszottak az autokrácia kiépítésében és fenntartásában. Döntéseik és mulasztásaik miatt osztoznak a felelősségben a kirekesztett egyéneket és csoportokat ért tömeges jogsérelmekért, valamint a rendszerszintű vagyoni visszaélésekért, a közjavak magánkézbe való átjátszásáért és az így előidézett szociális igazságtalanságokért. Mivel a közjogi tisztségviselők a végsőkig lojálisak maradtak az autokratikus hatalomhoz, ezért helyrehozhatatlanul hiteltelenné váltak. Akármilyen döntéseket hoznának a jövőben, ők hatalomfüggő és részrehajló döntéshozóknak bizonyultak, akik nem a törvény szelleme és betűje alapján járnak el. Megbízatásuk fenntartása meggátolná a demokratikus jogállam helyreállítását. Hiteles működés csak új vezetőkkel lehetséges.
A kétharmados többség önkorlátozó jogi eszközökkel érheti el, hogy a kívánt személycserék a demokratikus jogállam helyreállítását segítsék elő. Egyrészt indokolt elkerülni az olyan színlelt, „trükkös” megoldásokat, amelyek az autokratikus időszakot jellemezték. Az eljárásjogi értelemben ugyan szabályos, de a valódi célokat elrejtő átalakítások rosszhiszeműek, ezért nem a demokratikus jogállam építőkövei. Másrészt célszerű törekedni arra, hogy a halaszthatatlan személycserék ne járjanak együtt az államszerkezet és a hatáskörök végiggondolatlan megváltoztatásával. Stabil konstrukciót átfogó alkotmányozás során lehet jól kialakítani, nem a különleges helyzet által kikényszerített, rendkívüli beavatkozásokkal. Harmadrészt, az önkorlátozó személycserék akkor lehetnek a fékek és ellensúlyok helyreállításához vezető első lépések, ha az új közjogi vezetők kiválasztására nyilvános eljárásban, szakmailag elismert testületek bevonásával és etikai szempontok figyelembevételével kerül sor. A kivételes, átmeneti helyzetben ez garantálhatja, hogy az Országgyűlés hiteles, pártatlan és alkalmas személyeket választ meg az autokrácia közjogi tisztségviselői helyett.
2026. június 18.
(Szöveggondozás: Kovács Kriszta és Tóth Gábor Attila)
A NYÍLT LEVÉL ALÁÍRÓI:
Balogh Judit· habilitált egyetemi docens, Debreceni Egyetem ÁJK
Barcsi Tamás· tanszékvezető egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem ÁJK
Bartha Ildikó· tanszékvezető egyetemi tanár, Debreceni Egyetem ÁJK
Bayer Judit· habilitált egyetemi docens, Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
Bárd Petra· egyetemi tanár, Radboud University, Nijmegen, Faculty of Law
Bencze Mátyás· egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem ÁJK / tudományos főmunkatárs, TK Jogtudományi Intézet
Boda-Balogh Éva· adjunktus, Debreceni Egyetem ÁJK
Chronowski Nóra· az MTA doktora, kutatóprofesszor, TK Jogtudományi Intézet
Csapody Tamás· habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem
Cserne Péter· egyetemi tanár, University of Aberdeen, School of Law
Deák Izabella· tanársegéd, Debreceni Egyetem ÁJK / kutató, TK Jogtudományi Intézet
Drinóczi Tímea· az MTA doktora, egyetemi tanár, Mykolas Romeris University, Vilnius
Farkas Lilla· egyetemi docens, ELTE TáTK
Fazekas Flóra· adjunktus, Debreceni Egyetem ÁJK
Ficsor Krisztina· adjunktus, Debreceni Egyetem ÁJK
Fleck Zoltán· egyetemi tanár, ELTE ÁJK
Fodor László· az MTA doktora, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem ÁJK
Győrfi Tamás· egyetemi tanár, University of Aberdeen, School of Law
Hoffman István· az MTA doktora, egyetemi tanár, ELTE ÁJK / tudományos főmunkatárs, TK Jogtudományi Intézet
Hoffmann Tamás· egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem / tudományos főmunkatárs, TK Jogtudományi Intézet
Kadlót Erzsébet· címzetes egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem ÁJK
Kirs Eszter· habilitált egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
Kovács Ágnes· adjunktus, ELTE TáTK
Kovács Kriszta· habilitált egyetemi docens, ELTE TáTK / vendégkutató, WZB Berlin
Körtvélyesi Zsolt· egyetemi docens, ELTE TáTK
Kövér-Van Til Ágnes· egyetemi tanár, ELTE TáTK
Lattmann Tamás· tanszékvezető egyetemi docens, Tomori Pál Főiskola / University of New York in Prague
Lux Ágnes· egyetemi docens, ELTE TáTK / tudományos munkatárs, TK Jogtudományi Intézet
Majtényi Balázs· tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE TáTK
Mészáros Gábor· adjunktus, Pécsi Tudományegyetem ÁJK
Mráz Attila· adjunktus, ELTE BTK
Nagy Krisztina· adjunktus, Budapesti Műszaki Egyetem GTK
Pap András László· az MTA doktora, egyetemi tanár, ELTE GTK / kutatóprofesszor, TK Jogtudományi Intézet
Perecz László· egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egyetem GTK / ELTE GTK
Polyák Gábor· intézetigazgató egyetemi tanár, ELTE BTK
Sándor Judit· egyetemi tanár, Central European University
Sólyom Péter· tanszékvezető egyetemi docens, Debreceni Egyetem ÁJK / tudományos főmunkatárs, TK Jogtudományi Intézet
Szente Zoltán· az MTA doktora, kutatóprofesszor, TK Jogtudományi Intézet
Szentes Ágota· kutató, TK Jogtudományi Intézet
Tóth Gábor Attila· az MTA doktora, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem ÁJK / Semmelweis Egyetem
Tóth Judit· egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem ÁJK
Varju Márton· habilitált egyetemi docens, ELTE TáTK / megbízott intézetigazgató, TK Jogtudományi Intézet
CSATLAKOZÓK
Szabó Miklós· emeritus egyetemi tanár, Miskolci Egyetem ÁJK
Kis János· emeritus egyetemi tanár, CEU
Antal Attila· habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK
Tóth Norbert· habilitált egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Ganczer Mónika· egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem ÁJK; tudományos munkatárs, ELTE TK Jogtudományi Intézet
Halmai Gábor· professzor emeritus, ELTE
Tóth Fruzsina Rozina· egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK
Révész Balázs· mb. egyetemi oktató, PPKE JÁK Deák Intézet/NKE KTI/SZTE ÁJK
Róna Péter· egyetemi tanár, Blackfriars Hall, University of Oxford
Oláh Gyula· ügyvéd
Vig Dávid· egyetemi adjunktus, ELTE ÁJK
Szabó Tibor· ügyvéd, Kaposvár
Michalik György· nyugdíjas jogtanácsos
Földi András· egyetemi tanár, ELTE ÁJK
Kovács János· nyugdíjas jogtanácsos
Ambrus Mónika· szerkesztő, Fundamentum és CEU Press
Müller György· egyetemi magántanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Dombi Péter Pál · nyugdíjas közjegyző, Budapest
Köles Kende Bátor· joghallgató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Baka András Bálint· az Emberi Jogok Európai Bíróságának volt tagja, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke
Kaisinger András Dominik· doktorandusz, ELTE ÁJK
Diósi Szabolcs· adjunktus, Pécsi Tudományegyetem ÁJK
Karácsony Dávid· tanársegéd, Széchenyi István Egyetem ÁJK
Zempléni Kinga· ügyvéd
Kormány Attila· adjunktus, ELTE ÁJK
Szlávnits László· ügyvéd, Budapest
Keserű Barna Arnold · tanszékvezető egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem ÁJK
Bene Gyula· ügyvéd, Budapest
Horváthy Balázs· egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem DFÁJK; tudományos munkatárs, TK Jogtudományi Intézet
Kállai Péter· egyetemi docens, ELTE TáTK
Oszvald Péter· ügyvéd
Fazekas Ádám· ügyvéd
Stein Barnabás· ügyvéd, Székesfehérvár
Szurday Kinga· nyugdíjas ügyvéd-jogtanácsos, EU szakjogász
Reiderné Bánki Erika· egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem ÁJK
Zgut-Przybylska Edit· adjunktus professzor, Lengyel Tudományos Akadémia, Filozófiai és Szociológiai Intézet
Wolf Csilla · ügyvéd
Farkas Flórián· ügyvéd
Szabó Elemér· ügyvéd
Domokos Tamás· címzetes egyetemi docens, a Kodolányi János Egyetem volt elnöke
Szőcs Ferenc· jogtanácsos
Egresi Katalin · tanszékvezető, egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem ÁJK
Dobos Zoltán· ügyvéd
Polyák János· joghallgató, Debreceni Egyetem ÁJK
László József· igazgató, Bálint György Média Akadémia
Lévayné Fazekas Judit· egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar
Fábián Áron· adjunktus, ELTE ÁJK
Makai Ádám Bence· joghallgató, Debreceni Egyetem ÁJK
Petró László· ügyvéd
Kardos András · esztéta, kritikus, tudományos kutató, Lukács Archívum
Csapóné Tóth Margit · nyugdíjas alk. ügyvéd
Majtényi László· az MTA doktora, egyetemi tanár
Laczó Adrienn· ügyvéd, Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda
Gondos Máté· ügyvéd
Nagy Gábor Olivér· joghallgató, ELTE ÁJK
Horváth Valéria Eszter· ügyvéd, Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület
Takács J. Benedek· joghallgató, Debreceni Egyetem ÁJK
Balásházy Mária· nyugalmazott egyetemi docens, Corvinus Egyetem
Sáfrány Melissa Diki· ügyvédjelölt
Répási Erik · ügyvéd
Balogh Zsolt György· tudományos főmunkatárs, NKE, Eötvös József Kutatóközpont
Mészáros Anna· ügyvéd
Matyasovszky-Németh Márton· adjunktus, ELTE ÁJK / tudományos munkatárs, SZE DFK
Soltész Péter Ádám· ügyvéd
Kegye Adél· ügyvéd
Sánta Szabolcs Miklós· ügyvéd
Kocsis Márton· ügyvéd
Riedl Olivér Károly · ügyvéd, tanársegéd, ELTE ÁJK
Bácsi Balázs· ügyvédjelölt
Paragh Györgyi· ügyvéd
Navratil Szonja· adjunktus, ELTE ÁJK
Nagy Tibor· ügyvéd
Kun József· ügyvéd
Francsics Imre · ügyvéd
Kis Krisztián· doktorandusz, ELTE ÁJK
Szeiler Zsanett· ügyvéd
Csillag István· nyugalmazott egyetemi docens, Óbudai Egyetem
Nagy-Nádasdi Anita Rozália· jogász
Süli Nikoletta · ügyvéd
Krizsai János · ügyvéd
Velkey Gábor Dániel· tudományos kutató
Képes György· ügyvéd, habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK
Treplán Péter Antal · jogász, politológus, közgazdász
Árpa Kende Bátor· joghalogató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Politzer Tamás· ny. ügyvéd
Pataki Jusztina · jogász
Kegye A. Hajnal· ügyész
Papp Tamás Gyula· ügyvéd
Kárász Hunor Mátyás· ügyvéd
Szilvásy Katalin· ügyvéd
Holló András István· nyugdíjas jegyző, Rábapatyi Közös Önkormányzati Hivatal
Politzer Tamás· ny. ügyvéd
Sbóbli József· ügyvéd
Kakuk Péter· PhD Habil. vezető kutató, CEU
Hazay Lajos· ügyvéd
Illés Hilda· jogász
Lázár Domokos· jogász, szociológus
Babucs Béla · ny. jogtanácsos
Nagy Réka· PhD hallgató, Széchenyi István Egyetem DFK
Garami Mária· abszolvált Ph.D. jelölt, Miskolci Egyetem
Treplán Péter Antal· jogász, politológus, közgazdász
Czerpán Eszter· alkalmazott ügyvéd
Gulya Fruzsina · adjunktus, ELTE BTK
Arato Andras· Professzor, New School, New York
Rónay Zoltán· habil. egyetemi docens, ELTE PPK
Szalai Anita· ügyvéd
Toth-Nagy Csilla· ügyved
Bonifert Levente· egyéni ügyvéd
Marczingós László· ügyvéd
Varga Márk· joghallgató, ELTE ÁJK
Cséffai Attila Csaba· jogtanácsos
Fülöp Gábor Dávid· joghallgató, Debreceni Egyetem ÁJK
2.) Tiltakozás a 42 egyetemi jogász alkotmánypuccs terveivel szemben
A jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók
a törvénytelenség oldalára állnak, amikor elfogadják és bátorítják Magyarország miniszterelnökét az ország (nem a NER!) vezető közjogi tisztviselőinek leváltására.
A jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók
nem jogi érvekre, hanem szerepükből kilépve többek között az Európai Parlament, egy politikai testület, politikailag motivált jelentéseire és meg nem nevezett kutatásokra hivatkozva állítják azt, hogy Magyarország az elmúlt 16 évben nem volt demokrácia, de április 12. óta valamilyen okból hirtelen ismét azzá vált.
Az a Magyarország, ahol a Fidesz-KDNP pártszövetség az áprilisi választáson vereséget szenvedett, majd a kormányzati felelősséget rendben átadta az új országgyűlési többség által megválasztott kormányzatnak.
A jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók azt a tényt is figyelmen kívül hagyják, hogy a korábbi kormányzat mögött álló pártok 2010 óta minden választást megnyertek Magyarországon. A választások minden esetben a választók valódi politikai akaratát tükrözték, az eredményeket úgy belföldön, mint külföldön elfogadták és elismerték.
A közjogi tisztségviselők eltávolítása példátlan lépés, amelyre kivételes indokból, igazolható célok érdekében és megfelelő jogi eszköz alkalmazásával kerülhet sor.
A kivételes indokokat, igazolható célokat és megfelelő jogi eszközöket az Alaptörvény tételesen szabályozza. Aki ezeken túllép, az alkotmányos kereteken kívül helyezi magát.
Az alkotmányos kereteken kívül nincs jog és nincsenek szabályok. Ott csak a nyers politikai erő lakik, bármennyire is önkorlátozónak akarjuk azt láttatni.
Az országgyűlési képviselők valamennyi törvény megalkotása és közjogi tisztségviselő megválasztása során Alaptörvényben és sarkalatos törvényekben meghatározott hatáskörükben, az eljárási szabályok maradéktalan betartásával hoztak döntéseket, amely döntések jogilag vitathatatlanok. Az elmúlt 16 évben hozott döntések legitimációja semmivel sem gyengébb, mint a most hozott vagy meghozandó döntések legitimációja. Aki a korábban hozott döntések legitimációját megkérdőjelezi, az az állam működésébe vetett bizalmat ássa alá. Bármelyik korábbi döntés bármikor megkérdőjelezhetővé válik. A forradalmi törvényesség permanens forradalomhoz vezet.
A jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók azt a tényt is figyelmen kívül hagyják, hogy konkrét személyi döntések akkor sem tekinthetők alaptörvényi normának, ha azt az országgyűlési képviselők kétharmada fogadja el.
Ezek személyi döntések, amelyeket egy politikai testület többsége hoz – függetlenül a megkívánt többség mértékétől.
A forradalmi törvényesség maga a törvénytelenség. Ez az elegáns érvekbe öltöztetett törvénytelenségre ugyanúgy igaz.
Aláírók
Pokol Béla DSC, az MTA doktora
....
....
....
Kiegészítés:
aki alá akarja írni, az hagyja itt kommentben a nevét és a szakmai titulusát, és innen én beiktatom az aláírók közé, majd a fő Tisza ellenfélhez, a Fidesz-frakció vezetőjéhez emailen átküldöm.
