Tűnődve (Gavallér János verse)
- Gavallér János, Szilaj Csikó
- 2021. febr. 2.
- 1 perc olvasás
Tűnődve
Foggal, körömmel
a húsomat tépi
emléked,
s rózsaszirmokat
sodor felém a szél,
vércseppjeim
az égben kergetőznek,
ölelnélek,
de tovatűnsz.
Töviseid szúrnak,
érzem, mert élek,
hallgatni vágyom
madarak énekét,
s a rózsaszirmokat újra számolom.
2021.02.01.
