Vukics Ferenc: Emberéletekbe kerülő aranyköpések – Avagy hova tűnt el Merkely nyája?
Szeptember közepén a vezető egészségügyi szakemberek magabiztosan állították: 50%-os átfertőzöttség, oltásokkal együtt 70% feletti társadalmi immunitás mellett napi ezer fertőzöttnél több elképzelhetetlen, halálozást pedig alig fogunk látni – a negyedik hullám jelképes lesz.
Ideje elővenni azokat az állításokat, amelyeket a médiában szereplő egyes „szakemberek” állítottak. Most már tisztán láthatjuk, hogy ezek „az aranyköpések” emberéletekbe kerültek. Újra olvasva ezeket a híradásokat, már csak azon kell elgondolkodnunk, hogy akkor is ilyen tudatlan volt az illető és az őt információkkal ellátó szakértő csapat, vagy akkor még a tudományos tapasztalatából kiindulva igazat mondott.
A Ripost 2020.12.28.-án egy csokorba szedte a legfontosabb és leggyakrabban felmerülő kérdéseket, amelyekre részben a szakemberektől kaptak választ, részben pedig az oltás gyártójának tájékoztatójából következtettek ki.
Csak három hónapig, vagy akár egy életre védettséget ad a koronavírus elleni oltás? „Közelebb áll az igazsághoz, ha azt mondom, hogy örök életre, mint az, hogy újra kell ismételni” – mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az M1-en.
Hozzátette: ha oltással közvetlenül a szervezetbe juttatjuk a jellegzetes antigéneket, azt a fehérjét, amit a vírus is hordoz, akkor sokkal erősebb és tartósabb védettséget lehet elérni, mint akkor, ha valaki megfertőződik.
Hány magyar embernek kell oltást kapnia ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás és ne tudjon terjedni a járvány?
– Körülbelül négymilliónak. A lakosság 20 százaléka eshetett át a fertőzésen, és összesen 60 százaléknak kell védettnek lennie ahhoz, hogy a vírus ne tudjon tovább terjedni. Aki beadatja az oltást, nemcsak önmagát, másokat is véd.
Ugyanazon a napon egy másik újságnak:
„Személyesen adta be az első Covid-ellenes vakcinákat a Semmelweis Egyetemen dolgozóknak Merkely Béla rektor, egyúttal arra buzdítva mindenkit, hogy oltassa be magát. Mint a növekedés.hu-nak elmondta: egy újabb átfogó felmérés megalapozhatja az országos oltási stratégiát, annak nyomán pedig nyárra védettek lehetünk a koronavírussal szemben.
Mindenütt azt halljuk, hogy a járványnak csak akkor lesz vége, ha elérjük a nyájimmunitást, illetve, ha a lakosság nagy része túl lesz a fertőzésen. Bár ön nemrég azt mondta, hogy a második hullámban körülbelül 2 millióan fertőződhettek meg idehaza, nem kérdés, hogy minden szempontból az oltás általi védettség az előnyösebb. Hogyan látja, mikorra valósulhat meg a nyájimmunitás Magyarországon?
„Ha az átoltott és a korábban megfertőződött emberek száma eléri a lakosság hatvan százalékát, akkor alakulhat ki a nyájimmunitás, ami gyakorlatilag a járvány megszűnését eredményezheti. Optimista forgatókönyv szerint a nyár elejére elérjük a nyájimmunitást.”
Későbbi nyilatkozatok:
2021.06.02
„Ott, ahol ilyen magas a koronavírus elleni átoltottság, mint Magyarországon, nem fog bekövetkezni negyedik hullám – mondta a Semmelweis Egyetem rektora a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában 2021.06.02-án. Merkely Béla a műsorban arról beszélt, Magyarországon
nagy valószínűséggel közel vagyunk a nyájimmunitás eléréséhez vagy már el is értük,
ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes emberek, családok, akik nem oltatták be magukat, nem fertőződhetnek meg.”
2021.09.06
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora 2021. szeptember 06-án hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt az oltásokról. Az mondta, az oltatlanok jóval nagyobb veszélynek vannak kitéve (…), huszonötször valószínűbb, hogy bekerül egy oltatlan egy kórházba, és huszonötször nagyobb a valószínűsége, hogy meghal koronavírus-fertőzésben. A rektor kiemelte:
az oltatlanok nem reménykedhetnek abban, hogy az úgynevezett nyájimmunitás majd megvédi őket,
hiszen a koronavírus folyamatosan mutálódik; a delta variáns esetében egy ember átlagosan nyolcat fertőzhet meg, míg az első, Vuhanból elindult vírus esetében ez a szám 2,5 volt.
2021. 10.07
Bár az átoltottsági szint magas, a nyájimmunitás nem érhető el a Semmelweis Egyetem rektora szerint. "A negyedik hullám járványgörbéje teljesen máshogy fog kinézni, mint a korábbiak" - mondta az Infostartnak a Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla. Nem egy második-harmadik hullám típusú görbét fogunk látni, hanem egy elnyújtott, laposan emelkedő görbét. Szerinte koronavírus-járvány negyedik hulláma itthon minden bizonnyal kevésbé terheli majd meg az egészségügyi ellátórendszert, mint az előző kettő.
„A delta vírusvariáns rendkívüli fertőzőképes, és meg fogja találni azokat a személyeket, akik nincsenek beoltva. [...]Az átoltottság és átfertőzöttség mértéke relatíve magas, de nyájimmunitás nem érhető el, vagyis gyakorlatilag minden oltatlan el fogja kapni ezt a betegséget.”
Erre mondta annak idején az immunológiából megbukott mesebeli juhász: „Ha oda a nyájimmunitás, odaveszik a nyáj is…”
