top of page

Vukics Ferenc: Szivárognak a hivatalos válaszok a magyar médiából I. – A sejtes immunitásról





Az elmúlt másfél évben ezer szálon próbáltuk elérni, hogy a világjárvánnyal kapcsolatos kérdéseinkre választ kapjunk. Sajnos azt láttuk, hogy a magyar sajtó képviselői képtelenek voltak olyan kérdéseket feltenni a magyar hatóságoknak, amelyekből kitűnt volna, hogy az adott kérdező legalább minimális tájékozottsággal vagy lényeglátó képességgel rendelkezik. Persze ez a „komikus tökkelütöttség” lehet szándékosan generált jelenség is. Természetesen nem adtuk fel, és minden lehetőséget megragadtunk annak érdekében, hogy valami módon válaszokat csikarjunk ki orvosokból, járványügyi szakemberekből, az engedélyezési hatóságoktól.

Hat héttel ezelőtt egy 15 kérdésből álló csomagot továbbítottunk politikai szereplőkön keresztül az illetékes hatóságokhoz, amelyet az elégtelen válaszok miatt egy kicsivel nagyobb lobbival megtámogatva a múlt héten megismételtük. A kérdések egy része természetesen az idő múlásával elavulttá válik majd, de többségük még mindig alkalmas arra, hogy elősegítse tisztábban látásunkat a járvány eseményeivel kapcsolatban

A második beadványunk, úgy látszik, célba talált, mert két nappal később már elkezdtek szivárogni a hírek a fősodratú médiából az adott kérdésekre. Eddig a kutya sem foglalkozott velük, most nagyon fontosak lettek. A válaszokat természetesen sohasem mi fogjuk kapni. Mi nem vagyunk részei ennek az erkölcsi immunrendszert pusztító rendszernek, nem vagyunk bennfentesek és megbízhatóak. Ha nem vesznek is bennünket emberszámba, attól még fontos minden erőlködésünk. Előbb-utóbb célba érünk. Dolgozunk itt a nyilvánosság előtt és a háttérben is. Ahogy Karácsony Sándor mondaná: „nem félnünk a valóság nevelő erejétől”.

Új sorozatunkkal a háttérben zajló munkánkat szeretnénk bemutatni. Közölni fogjuk a kérdést és a hatóságok válaszait, meg a belőlük levont következtetéseinket is.

Az első kérdésünk a következő volt:

1. A sejtes immunvizsgálatok (T-, B-sejtek) alapján kimutatott védettséget miért nem fogadjuk el védett állapotnak, és miért nem adunk róla védettségi igazolványt? (Fent részleteztem.)


Ezt a kérdést hét héttel ezelőtt tettük fel, és erre egy egysoros válasz érkezett az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól. Ebben az anyagban a következő rövid választ adták:


”Megkeresésére válaszolva tájékoztatom, hogy a sejtes immunvizsgálatokról Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Életközelben című videósorozatban beszélt, az Ön által feltett kérdésekre választ az alábbi linken találja: 
https://www.facebook.com/emberieroforrasokminiszteriuma/videos/421708432645244

Természetesen a videó egyáltalán nem adott választ a kérdésre. Nézzük az egy héttel ezelőtt megfogalmazott reagálásunkat:


„Az Ön által javasolt anyag nem ad választ a korábban feltett kérdésemre. Felvetésem nem arra vonatkozott, hogy hazánkban használják-e a sejtes immunitással kapcsolatos vizsgálatokat, hanem arra, hogy a sejtes immunvizsgálatok alapján kimutatott védettséget miért nem fogadjuk el védett állapotnak és adunk róla védettségi igazolványt. Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Életközelben című videósorozatban csupán arról beszélt, hogy egy viszonylag alacsony létszámú (3200 fős) mintában követjük az oltottak kórtörténetét (nagyon helyes, hogy ellenőrizzük az oltások hatékonyságát), és azt is megértettem belőle, hogy ez a vizsgálat még nem fejeződött be, ezért tudományos és kormányzati eredmény még nem születhetett ezen kutatás kapcsán.

A kérdésemet továbbra is fenntartom! Hogy jobban megértse a kérdésem lényegét, ezért néhány korábbi történést felidéznék:

  1. Gulyás Gergely miniszter július közepén kijelentette, hogy az antitest-tesztelés felelőtlenség, mert állítása szerint nem ad választ arra, hogy valóban kialakult-e védettség, vagy sem.

  2. Falus András egykori országos tisztifőorvos pedig a minisztert cáfolva azt állította, hogy teljesen egyértelmű választ kapunk a védettséget illetően abból, hogy valakinek van-e, vagy nincs antitestje.

  3. Később Szlávik János főorvos, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában Gulyás Gergely állítását erősítette meg:

„Én ebben a járványban abszolút antitestmérés-ellenes voltam, és amíg nem bizonyítják be nekem, hogy ez egy hasznos dolog, én addig azt fogom mondani, hogy antitestmérés nélkül oltassák be az emberek magukat. Látok olyan betegeket, akiknek két oltás után magas az antitestszintjük, és mégis megbetegedtek. Tehát szinte értelmetlen az antitestszint-mérés. Nyilvánvalóan van valami korreláció egy magas szint és egy magas védettség között, de önmagában egy embernek a védettségét ez nem tudja meghatározni.”

  1. Eközben a hivatalos kormányzati kijelentések ellenére a 60/2021. (II. 12.) (Korm. rendelet a koronavírus elleni védettség igazolásáról) kormányrendelet lehetővé tette a védettségi igazolvány igénylését a beoltottak mellett azoknak is, akik átestek a betegségen, és elegendő antitesttel rendelkeztek. A (4a) bekezdés szerint ha „az elvégzett laboratóriumi vizsgálat az érintett szervezetében valamely koronavírus elleni ellenanyag tekintetében pozitív eredményt hozott”, és a laboratóriumi leleten feltüntették az „Az igénylő szervezetében a koronavírus elleni ellenanyag jelen van.” szöveget, akkor az adott személy jogosult volt védettségi kártyára.

  2. Ha a hivatalos kormányzati álláspont az, amit Gulyás Gergely miniszter Úr, vagy Szlávik János főorvos Úr képvisel, akkor nehezen érthető, hogy az antitestszám egy bizonyos szintjére lehet, a sejtes immunitás szintjére (pozitív eredmény esetén) nem lehet kapni védettségi igazolványt!

  3. Tisztában vagyok azzal a ténnyel, hogy a sejtes immunitás és az antitest alapú immunitás az adaptív immunválasz két ága. Az antitest alapú immunitás csak az első védelmi vonal. A Magyarországon működő mikrobiológiai laborok munkatársai a következőt mondják:


„Antitestek nem feltétlenül jelennek mindenkinél, akár fertőzött volt, akár felvette a védőoltást, és mostanra kimutatásra került az is, hogy előfordulhat, hogy hosszú idő után nem detektálhatóak, nem kimutathatóak már a szervezetben. Azonban a T-sejtes immunválasszal már egy tartós és hosszú távú védettséget lehet megállapítani.”


Ha egy személy ki van téve a COVID-19 fertőzésnek, a saját immunrendszere reagál a vírus semlegesítése, elpusztítása érdekében. Ennek a válasznak az egyik része, hogy olyan specifikus T-sejteket állít elő a szervezet, amelyek vagy maguk képesek kiirtani a vírust (Killer T-sejtek – vagy helyesebben citotoxikus T-sejtek), vagy támogatni más T-sejtek és antitestek (Helper T-sejtek) munkáját. Az emberek egy része vírusfertőzésre vagy a védőoltásra reagálva termel T-sejteket, de ennek kimutatására szükséges egy T-sejtes immunválasz-vizsgálat. Az egész országban már egy éve elérhető T-sejtes immunválasz tesztek mindegyik típusú T-sejt kimutatására alkalmasak. Ezekkel megállapítható a tényleges, hosszú távú védettség valódi szintje a COVID-19 fertőzéssel szemben. Mivel a különféle mutánsok aminosav-szerkezete nem különbözik egymástól alapvetően, ezért a módszer mindegyik variáns esetén alkalmazható.”


És itt a lényeg.


A T-sejtes immunválasz kimutatásával, a SARS-CoV-2-re reagáló T-sejtek mérésével megállapítható, hogy fertőzés vagy oltás hatására kialakult-e a szervezetben hosszú távú védettség a vírussal szemben. Ezek a speciális fehérvérsejtek felismerik és elpusztítják a vérben lévő vírusokat.”

„Ez a fajta védettség tovább tart, mint amit a vérben keringő ellenanyag/antitest adhat. Ennek köszönhetően nincs szükség esetleges oltásismétlésre (a jelenlegi kettőn felül) vagy az oltás felvételére a védettség létrejöttéhez (fertőzés esetén).”

  1. Minden szakembert, akit megkérdeztem, minden nyugati orvosi szaklap, amit elolvastam azt állítja, hogy a sejtes immunitás magasabb fokú védettséget nyújthat a lehetséges mutáns vírusokkal szemben. Éppen ezért a szakemberek már egy éve arra hívták fel a gyógyszergyártók figyelmét, hogy sokkal célszerűbb lenne olyan oltóanyagokat gyártani, amelyek a sejtes immunitást segítik elő (úgy tudom, hogy mi is ilyen oltóanyagon dolgozunk, ami szerintem nagyon helyes), nem pedig az antitest szintjére fókuszálnak.

  2. Olvasmányaim szerint ezeket már nemcsak bonyolult és drága mikrobiológiai vizsgálatokkal, hanem egyszerű tesztekkel is meg lehet állapítani. Gondolom, a teljes lakosság sejtes immunitás-vizsgálatát mikrobiológiai laborokban elvégezni hosszadalmas és nagyon költséges folyamat lenne. Esetenként 40-60 000 forintba kerülne, és a jelenlegi laboratóriumi kapacitást sokszorosára kellene növelni ahhoz, hogy az időtényezőt is figyelembe véve megőrizzük a reagálóképességünket. A sejtes immunitást vizsgáló tesztekkel azonban felgyorsíthatjuk a lakosság állapotának ellenőrzését. A szakirodalomban folyamatosan jelennek meg új és új módszerek, amelyek megkönnyítik ezt a mérési folyamatot. A Sciense News egy szeptember 2-án keltezett tanulmányában (a szerző a Duke-NUS Medical School) a következőt írja:


„Ez egy egyszerű T-sejtes teszt, amely teljes képet mutat a szervezet COVID-19 elleni immunválaszáról. Az immunrendszer eddig nehezen nyomon követhető részének gyors tesztelési módja jobb oltási stratégiákat fog hozni. Ez az új módszer lehetővé teszi a tudósok számára, hogy egyszerűen és gyorsan felmérjék a T-sejtes immunválaszt a COVID-19 ellen beoltott vagy abból felépülő embereknél, és ellenőrizzék a vakcinák hatékonyságát.”

Ma a helyzet pedig az, hogy a sejtes immunitást mérő mikrobiológiai vizsgálatok eredményét (amelyek nagyon pontosak) sem fogadják el a védettségi igazolvány igényléséhez.


Eddig az indoklás.


Nézzük a választ, amit az emberi erőforrások minisztere adott:


„Tehát tessenek kedvesek befejezni azt az érvelést, hogy ha nincsen ellenanyagom, nem vagyok védett, ha alacsony az ellenanyagom, nem vagyok védett… Ez tételesen nem igaz.”


A miniszter azt is leszögezte, hogy


„egyetlenegy adat sincs arra nézve, hogy hol van a humorális immunitásnak az a határa, ami fölött a védettség biztos. Vagy hol van ez a határ sejtes immunitás esetében”.


Mit is jelen ez valójában? Azt, hogy nem tudjuk megmondani, hogy ki a betegséggel szemben védett, és ki a védtelen.

Nem tudjuk megmondani, hogy az adott vakcina hogy teljesít a vírussal szemben, és milyen védettséget biztosít. Azt sem tudjuk ezek szerint megmondani, hogy a betegségen átesettek (oltatlanok) mennyire védettek vagy védtelenek. A világjárvány során meghalt embertársaink úgy távoztak el közülünk, hogy esélyük sem volt megfelelő mennyiségű információt összegyűjteni egy helyes döntéshez.

Mindaz, amit ma erről az egészről tudunk, valójában csak hiedelem.

Ha a válasz igaz (nem állítom, hogy az – nem tudhatom), akkor a következő megállapításokat tehetjük:

  1. Nem létezik olyan módszertan, amely meg tudná mondani, hogy ki a védett és ki nem az.

  2. Nem létezik olyan módszertan, amely meg tudná mondani, hogy melyik vakcina mennyire hatékony a jelenleg tomboló vírusvariánsokkal szemben. Nem hihetünk másnak, csak a tapasztalatainknak, amelyek most arról szólnak, hogy csak elvétve lehet Szputnyikkal beoltott személyt találni a kórházban fekvő oltottak között (az általam megkérdezett hat kórházban összesen két fő volt ilyen).

  3. Ha ez így van, akkor még inkább bizonytalan az a kérdés, hogy a harmadik vakcina beadása és a az oltások keverése valójában milyen hatással lehet ránk.

  4. Ha nem tudjuk, hogy melyik oltás milyen mértékben hat, akkor el kell fogadnunk, hogy a további sorsunk a Teremtő kezében van és ezt el kell fogadnunk.

  5. Ebből az is következik, ha nincs tudományos módszertan a vakcinák hatásosságára, akkor már csak az a kérdés, hogy azok mellékhatásival kapcsolatos vizsgálati módszertan létezik-e? Ide tartozik a 15. kérdésünk is: Járványügyileg és klinikailag indokolt-e, hogy gyermekeket oltsunk vészélyhelyzeti engedélyezésű vakcinákkal? Megismerhetőek-e az egyes oltásfajtákra (koronavírus elleni) vonatkozó társadalmi hasznossággal foglalkozó számítások (pl. az egészségnyereséget életminőséggel korrigált életévekben számító QALY), amelyek erre az eredményre jutottak? Ha ezek a számítások túl nagy kockázatot mutatnak, akkor el kell fogadnunk, hogy az idősebb korosztályokon „keresztül megy” a vírus, sok áldozattal, de a fiatalokat lehet, hogy meg kellene óvnunk az ismert rövid távon jelentkező és a nem ismert hosszú távon jelentkező mellékhatásoktól. Pro vagy kontra: ha nekik bajuk esik, akkor ennek a világnak néhány évtizeden belül vége lesz.

  6. A 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet egy tudománytalan hiedelem alapján állított ki védettségi igazolványt az antitestek mennyiségére hivatkozva. A kormányrendelet összeállítóit (és jóváhagyóit) felelősségre kell vonni!

  7. Az antitestméréssel és a sejtes immunitással foglalkozó laborok egy tudománytalan hiedelemre hivatkozva készítettek el sok millió (8 - 60 000 forintba kerülő) laborvizsgálatot az aggódó embereknek. Ebben érdekeltek voltak azok a vakcinagyártók (reklámot csináltak nekik), a vezető „celeb orvosok” kezében lévő laborok és az egészségügyi hatóságok is.

  8. A vizsgálatokért elkért pénzeket a laboroknak vissza kell fizetniük és bocsánatot kell kérniük az emberektől.

  9. Falus Ferenc és a hozzá hasonlóan az antitestmérés pontosságát hangsúlyozó szakemberek félrevezették az egészségügyi szakembereket és az embereket. Egy szakértőnek ezért a bíróság előtt kell felelnie.


Folytatjuk…


 

Forrás:





1 326 megtekintés

Comentários


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK