Vukics Ferenc: Szlávik hétfőn már mást mond, mint pénteken, ám a tudományos tények sosem érdeklik
Mint arról az Index is beszámolt, Szlávik János a közszolgálati televízió péntek esti műsorában még arra figyelmeztetett: a fertőzésen átesés nem ad olyan védelmet, mint a védőoltás, az oltatlanok hiába estek át a fertőzésen, újra súlyosan megbetegedhetnek. Ezért indokolt az oltás felvétele.
Hétfőn arra a kérdésre, hogy jó döntésnek tartja-e, hogy több országban is enyhítenek a járványügyi korlátozásokon, azt felelte, hogy szerinte az omikron miatt a teljes könnyítés felé kell vonulni.
„Nem kell szigorítani, nem tartom jó döntésnek, hogy kötelező oltásokat vetünk be akkor, amikor látjuk, hogy egyre enyhébb, enyhébb variációk jönnek, az emberek egyre jobban megtanulnak együtt élni a vírussal” – mondta Szlávik János a TV2 reggeli műsorában, hozzátéve, nem hiszi, hogy a következő hullámokban bármilyen komoly szigorításokat kellene hozni.
Akkor menjünk sorjában.
Nézzük a pénteki állítást: a fertőzésen átesés nem ad olyan védelmet, mint a védőoltás, az oltatlanok hiába estek át a fertőzésen, újra súlyosan megbetegedhetnek.
Nézzük a hétfőit: „Nem kell szigorítani, nem tartom jó döntésnek, hogy kötelező oltásokat vetünk be akkor, amikor látjuk, hogy egyre enyhébb, enyhébb variációk jönnek”
Szóval a lényeg az, hogy a betegségen átesettek „súlyosan megbetegednek” az „enyhébb variánstól”, ezért indokolt az oltások felvétele és nem kellenek megszorítások a jövőben.
A magyar „szakértők” után pedig nézzük, hogy mit is mond a tudomány most erről a kérdésről.
Prof. Marty Makary és csapata a Johns Hopkinsról kimutatták, hogy
a SARS-CoV-2 fertőzésen átesettek vérében majd két évvel a fertőzés után is a teljes vírusburok – azaz nemcsak a tüskefehérje, de a nukleokapszid régiók ellen is – specifikus antitestek mutathatók ki.
Vagyis nagy az esélye, hogy a fertőzésen átesettek (a csak oltottakkal szemben) komoly védelemmel fognak rendelkezni az új variánsok ellen is, mivel a vírus szinte minden fehérjéje ellen termel a szervezete ellenanyagot, így a hatásmechanizmusa nemcsak a tüskefehérjére fog korlátozódni.
Lássuk a tanulmány eredményeit részletesen:
A SARS-CoV-2 antitestek előfordulása és tartóssága a be nem oltott amerikai felnőttek körében a COVID-19 kórtörténete szerint (2022.02.03).
„2021. december 28-án az Egyesült Államok lakosságának körülbelül 27%-a nem volt beoltva a SARS-CoV-2,1 ellen, de a természetes immunitás elterjedtsége továbbra sem volt ismert. A véradó-vizsgálatok szelekciós torzítással járhatnak, és hiányozhatnak a klinikai információk. A korábbi COVID-19-fertőzés a természetes immunitás lehetséges helyettesítője,de egy tanulmány azt sugallta, hogy a COVID-fertőzésből felépült egyének 36%-a szerológiailag nem reagál. Még azoknál is, akiknél antitestek képződnek, ennek a válasznak a 6 hónapon túli tartóssága továbbra sem volt ismert. A természetes immunitást és a hosszú távú tartósságot eddig a be nem oltott egyének körében anti-spike antitestekkel jellemeztük, amely a SARS-CoV-2 elleni védelem első vonala.
2021. szeptember 11. és 2021. október 8. között 1 nyilvános Twitter-bejegyzésben és 1 nyilvános Facebook-hirdetésben toborozták azokat az egészséges felnőtteket, akik nem számoltak be SARS-CoV-2 oltásról. A résztvevők egy online kérdőívet töltöttek ki a demográfiai adatokról, a COVID-19-státuszról és a maszkhasználatról.
Súlyozott véletlenszerű mintavételezéssel (a relatív súlyok a becsült beoltatlan amerikai lakosság kor, faji és etnikai hovatartozása, valamint iskolai végzettsége alapján) 3 egyforma nagyságú mintacsoportot hoztunk létre azok között,
kik teszttel megerősített COVID-19 fertőzésről számoltak be („COVID-igazolt”),
akik úgy gondolták, hogy COVID-19-fertőzöttek, de soha nem tesztelték őket („COVID-nem megerősített”),
és azok akik nem gondolták, hogy valaha is átestek a COVID-19-ben, és soha nem lett pozitív a tesztjük („no-COVID”).
Ezeket a csoportokat felkérték, hogy vegyenek részt antitest-vizsgálaton a LabCorp országos létesítményeiben.
A SARS-CoV-2 antinukleokapszid (N) fehérje elleni antitestek kvalitatív kimutatását (pozitív cutoff index ≥1,0) és a SARS-CoV-2 tüskeprotein receptor-kötő domén (RBD) elleni antitestek szemikvantitatív kimutatását (pozitív cutoff ≥0,8 U /ml) vizsgáltuk.
A semlegesítéssel kapcsolatos összefüggések alapján különféle határértékeket jelentettek (≥250 U/ml, ≥500 U/ml, ≥1000 U/mL).
A tanulmányt a Johns Hopkins intézményi felülvizsgálati bizottsága hagyta jóvá. A résztvevők elektronikus tájékoztatáson alapuló beleegyezést adtak.
Eredmények
A szerológiai vizsgálatra meghívott 1580 személyből 816 (52%) jelent meg 2021. szeptember 24. és 2021. november 5. között. A résztvevők átlagéletkora 48,0 év volt, 421 (52%) nő volt és 669-an (82%) fehérek voltak. Tizennégy százalék számolt be rutinszerű maszkhasználatról a nyilvános helyeken. Az anti-RBD és az anti-N antitest jelenléte/hiánya korrelált (95%; Cohen κ=0,908).
A 295 bejelentett COVID-fertőzött résztvevő közül 293 (99%) pozitív volt az RBD-ellenes antitestekre (≥250 U/ml, 44%; ≥500 U/ml, 27%; ≥1000 U/ml, 15%). Medián 8,7 (IQR, 1,9-12,9; tartomány, 0-20) hónap telt el a bejelentett COVID-19 diagnózis óta. Az átlagos anti-RBD szint a pozitív eredményt adók körében 205 (IQR, 61-535) U/ml volt. Nem volt bizonyíték a fertőzés utáni idő és az antitesttiter közötti összefüggésre (0,8%-os növekedés [95% CI, –2,4%-ról 4,2%-ra] havonta, P = ,62) (ábra).
A 275 bejelentett, nem megerősített COVID-fertőzött résztvevő közül 152-nél (55%) pozitív volt az RBD-ellenes antitestek szintje (≥250 U/ml, 18%; ≥500 U/ml, 12%; ≥1000 U/mL, 6%). A pozitív eredményt adók körében a medián szint 131 (IQR, 35-402) U/mL volt.
A 246 pozitív teszttel nem rendelkező, állítólagosan betegségen soha át nem esett résztvevő közül 11%-uk volt pozitív az RBD elleni antitestekre (≥250 U/ml, 2%; ≥500 U/ml, 2%; ≥1000 U/ml, 2%). A pozitív eredményt adók körében a medián szint 82 (IQR, 19-172) U/ml volt.
Bár a beoltatlan, egészséges amerikai felnőttek természetes immunitásának bizonyítékai a megerősített COVID-19 fertőzés után 20 hónapig biztatóak, nem világos, hogy ezek az antitestszintek hogyan korrelálnak a jövőbeni SARS-CoV-2 fertőzések elleni védelemmel, különösen a feltörekvő variánsokkal. Ezen eredmények közegészségügyi vonatkozásai és hosszú távú megértése további megfontolást érdemel.
Szlávik azonban tudja, hogy „nincs itt semmi látnivaló” Minek kutakodni. Ő anélkül is tudja, hogy mi lesz a tudomány végkövetkeztetése évek múlva.
Forrás:
Comentários