Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (269) ‒ Zelenszkij megtámadná Fehéroroszországot, mit tenne Lukasenka
- dombi52
- 2 nappal ezelőtt
- 4 perc olvasás
Strana-elemzés:
Zelenszkij támadást készít-e elő Fehéroroszország ellen, és mit fog tenni Lukasenka
Zelenszkij közvetlen fenyegetéseket fogalmazott meg Fehéroroszország elleni katonai csapásokkal kapcsolatban.
Kijelentette, hogy az Ukrajnával közös határ mentén tornyokon bizonyos átjátszóállomások állnak, amelyek az orosz csapások irányítását segítik. És egy hetet adott Lukasenkának, hogy távolítsa el őket, különben Ukrajna maga fogja megtenni. Emellett elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy Fehéroroszország a saját olajfinomítójából szállít üzemanyagot Oroszországba.
Megjegyezzük, hogy ez a nyilatkozat elvileg teljesen más jellegű, mint azok, amelyek korábban elhangzottak.
Korábban Zelenszkij folyamatosan hangsúlyozta, hogy Fehéroroszországból készül támadás Ukrajna ellen. Most pedig ő maga azzal fenyeget, hogy elsőként csap le.
Fontos továbbá, hogy ez a nyilatkozat a Kijev és Minszk közötti kapcsolatokban növekvő feszültség közepette hangzott el. A napokban dróncsapás érte egy fehérorosz gyerekeket szállító buszt a Brjansk megyei térségben, amelynek következtében több ember megsebesült, és egy edzőnő életét vesztette.
Oroszország az ukrán fegyveres erőket vádolta ezzel, Lukasenka pedig kijelentette, hogy a drón „biztosan ukrán volt”. Minszkben már bejelentették, hogy „joguk van válaszlépéseket tenni Ukrajna ellen”. Kijev tagadja, hogy ő hajtotta volna végre a támadást, és az Orosz Föderáció részéről lehetséges provokációra utal.
És ebben a helyzetben hangzottak el ma Zelenszkij fenyegetései.
Nem tudni, hogy valóban vannak-e Fehéroroszországban továbbítóállomások, amelyekről beszél, vagy ez csupán ürügy arra, hogy fenyegető nyilatkozatokat tegyen Lukasenka felé. Ami viszont a fehérorosz olajfinomítóból Oroszországba irányuló üzemanyag-szállításokat illeti, az közismert tény. És lehetséges, hogy éppen ennek az áramlásnak a leállítása a legfontosabb Zelenszkij számára a hangoztatott fenyegetések összefüggésében.
Mindenesetre most két lehetséges forgatókönyv áll fenn az események alakulását illetően.
Az első – Zelenszkij nem szándékozik végrehajtani a fenyegetéseit, hanem azért teszi ezeket a kijelentéseket, mert abban reménykedik, hogy Lukasenko megijed, és például leállítja a benzin szállítását Oroszországba (vagyis, durván szólva, „csak henceg”). Ha pedig nem ijed meg és nem szünteti be, akkor is be lehet jelenteni a „győzelmet”, kijelentve, hogy „a fenyegetéseim hatottak, és a beloruszok leszerelték az átjátszóállomásokat” (még ha azok ott egyáltalán nem is voltak).
A második – Zelenszkij valóban támadást tervez Fehéroroszország ellen, mind stratégiai, mind taktikai okokból.
A stratégiai cél Lukasenka megdöntése.
Ez soha nem került le a napirendről a 2020-as minszki tömeges tüntetések óta, és mind az ukrán hatóságok, mind Európa támogatta. És ha lehetőség nyílik erre katonai úton (vagy legalábbis, ha Kijevben úgy gondolják, hogy ilyen lehetőség adódott), akkor megkísérelhetik a támadást.
A taktikai cél Oroszország legfontosabb szövetségesének „kikapcsolása” a háborúból, amely üzemanyagot és hadiipari termékeket szállít az Orosz Föderációba.
Igaz, első ránézésre egy újabb front megnyitása végzetes lenne az ukrán fegyveres erők számára, tekintettel a fő fronton az Orosz Föderáció elleni harcokhoz szükséges erőforrások hiányára.
Ha azonban kizárólag légi háborúról van szó – dróncsapásokról a fehéroroszországi olajfinomítók és más vállalkozások ellen –, akkor elkerülhető az erők túlzott pazarlása, abban a reményben, hogy a fehérorosz hadsereg létszámhiánya miatt nem lesz képes válaszul nagyszabású inváziót indítani Ukrajnába, vagy bármilyen más kellemetlenséget okozni.
Figyelembe véve, hogy Zelenszkij – az orosz olajfinomítók, kikötők és a Krím elleni látványos csapások után, valamint az európaiak támogatásával és a Trump álláspontjának megváltozására irányuló reményekkel –
jelenleg egyértelműen „magabiztos hangulatban” van, nem zárható ki, hogy hirtelen lépésekre is képes, beleértve egy Fehéroroszország elleni támadást is.
Ráadásul az ukrán médiában az elmúlt napokban aktívan terjesztették Lukasenka legutóbbi interjújának egyes részleteit, amelyekben ő mintegy bocsánatot kért Zelenszkijtől.
Bár összességében kijelentéseinek kontextusa Zelenszkijre nézve inkább lekicsinylő volt. De a „Lukasenka bocsánatot kér és fél” kontextusban megjelenő tömeges publikációk szintén felcsigázhatták az ukrán elnököt a „nézd csak, Lukasenka bocsánatot kér, tehát megijedt, ezért még jobban rá kell nyomni!” elv alapján.
Vagyis – ismételjük meg – 100%-osan nem zárható ki, hogy Kijev katonai forgatókönyvet készít Fehéroroszország ellen.
Ilyen helyzetben Lukasenka két lehetőség közül választhat.
Először is: teljesítheti Zelenszkij követeléseit, és leállíthatja az Orosz Föderációba irányuló üzemanyag-szállításokat, valamint az egyéb együttműködést. Ez az út Lukasenka számára rendkívül irreális, tekintettel arra, hogy számára rendkívül veszélyes. Egyrészt azért, mert a kapcsolatok Oroszországgal túl szorosak ahhoz, hogy azok megszakítása ne járjon súlyos következményekkel, másrészt azért, mert bármilyen engedmény csak tovább ösztönözné a Lukasenka elleni nyomásgyakorlást Zelenszkij és Európa részéről, tekintettel arra, hogy – amint azt fentebb már említettük – stratégiai céljuk a jelenlegi belarusz elnök megdöntése.
A második lehetőség: elkezdeni a háborúra való felkészülést annak megelőzése érdekében. Vagyis megmutatni Zelenszkijnek, hogy a Fehéroroszország elleni támadásból származó kár számára sokkal nagyobb lesz, mint az esetleges haszon.
Ha Lukasenka úgy dönt, hogy ezt az utat választja, mit tehet meg?
Először is – több tízezer tartalékos behívása. Ha Kijev rájön, hogy a Fehéroroszország elleni dróncsapásokra válaszul nagy erőkkel történő szárazföldi invázió fenyegetése áll fenn, amelynek visszatartásához a Fehérorosz Fegyveres Erők hiányos tartalékait kell átcsoportosítani, akkor ez érv lehet arra, hogy ne indítsanak támadást Fehéroroszország ellen.
Másodszor – támadó drónok és rakétarendszerek demonstratív áthelyezése az Orosz Föderációból Fehéroroszországba, azzal a közvetlen utalással, hogy Fehéroroszország elleni támadás esetén minden, ami csak lehetséges, a lehető legrövidebb repülési idővel Kijevre és Nyugat-Ukrajnára fog repülni.
Amellett, hogy Kijev védelme sokkal nehezebbé válik, a Fehéroroszországból indított támadások rendszeresen „kiüthetik” az ukrán nyugati határ átkelőhelyeit és vámállomásait, teljesen megbénítva az ottani forgalmat. Ezen felül a Kijev–Kovel stratégiai útvonal egyes szakaszain kevesebb mint 40 kilométerre halad a belarusz határtól, ami lehetővé teszi, hogy akár rakéta sorozatvetőkkel (például a belarusz „Polonez”-ekkel) is eltalálják. Ez szintén visszatartó tényezővé válhat.
Harmadik – a Kínával kötött megállapodások Minszk közvetlen katonai támogatásáról, amennyiben Ukrajna támadást indítana. Többek között ballisztikus rakéták és több ezer különböző típusú drón szállításának formájában.
Negyedszer – Észak-Koreával kötött megállapodások az észak-koreai csapatok Ukrajna határára történő átcsoportosításáról.
Ötödször – közös nyilatkozat az Orosz Föderációval arról, hogy Fehéroroszország elleni támadás esetén nukleáris fegyvereket vetnek be a támadó fél ellen.
