Aki fittyet hányt Trianonra
DOMONKOS LÁSZLÓ: HÉJJAS IVÁN ÉS A RONGYOSOK IGAZI NÉPI HŐSÖK
Kevés kalandosabb életű magyart ismerünk, mint Héjjas Iván katonatisztet: szolgált Vilmos albán fejedelem oldalán, végigharcolta az első világháborút, majd a széteső Magyarországon megszervezte a Rongyos Gárdát, és szembeszállt a román, majd az osztrák megszállókkal. Domonkos László író, újságíró A Héjjas-nyárfa árnyékában című könyvében tabuk nélkül jelenik meg a vörös propaganda által patás ördöggé formált katonatiszt fordulatos élete.
– Héjjas Ivánról, az 1919-es ellenforradalom egyik első szervezőjéről, a Rongyos Gárda legendás vezetőjéről írt könyvet. Miért fontos tudnunk, hogy ki volt ő? – Héjjas a XX. századi magyar történelem azon legendás alakjai közé tartozik, akikkel szemben az egyik leggyalázatosabb karaktergyilkosságot követték el. Páratlan mennyiségű mocskot, rágalmat, hazugságot szórtak rá, holott nem csekély mértékben neki és embereinek köszönhető, hogy a megcsonkított haza földjéből megmaradhatott egy darab – Sopron és a környező falvak –, és az is, hogy nem ellenállás nélkül kellett tűrnünk az ellenünk elkövetett nemzetgyilkossági kísérletet. Úgy gondolom, Héjjas Ivánt a maga igazi mivoltában, teljes tárgyilagossággal, csakis az örök emberi igazságnak megfelelő módon kell bemutatni. Legalábbis erre kell törekedni.
– Héjjas Ivánból patás ördögöt, „herélőkéses” gyilkost fabrikált a vörös propaganda. Miért kellett mindenáron befeketíteni? – Legalább két lényeges oka van ennek: az egyik, hogy a kommün bukása után elmenekült „’19-es emigráció” vad és tehetetlen dühvel fordult a hatalomra került vezetés és kormányzati hatalom ellen. Ennek köszönhető (???) az eszelősen gyűlölködő propaganda, amely elsősorban a Bécsi Magyar Újság, illetve az általuk munícióval bőségesen és folyamatosan ellátott, ostoba és tájékozatlan nyugati sajtó révén Magyarország és a magyar vezetés, a „Horthy-pribékek”, a „keresztény-nemzeti gyilkosok” úgynevezett fehérterrorja ellen fordult. Mindezt a jelenlegi helyzethez kísértetiesen hasonló módon, azt mintegy megelőlegezve. Ezekben a lapokban eltúlozták a történéseket, és különböző perverz hazugságokkal bőségesen tarkították a vörösterrorra reakcióként itt-ott valóban megtörtént – azokénál jóval kisebb számú és enyhébb „kivitelezésű”, sok esetben máig tisztázatlan kimenetellel és elkövetőkkel lezajlott – atrocitásokat. Ezek sorában Héjjas Iván csak egy lenne Horthy Miklós és „bűntársai” között, ám mivel ő a szabadcsapatok egyik nagyra becsült vezetője volt, a hazugságokból jócskán kijutott neki.
– Hol található a legendás, a címben is említett Héjjas-nyárfa, és mi történt az árnyékában? – A nyárfa a Héjjas-tanyán, Kecskeméttől mintegy 15 kilométerre északkeletre állt. Két nappal azt követően, hogy 1945 után a kommunisták elkobozták a Héjjas-vagyont, a hatalmas fába villám csapott, a gyökeréig leégett. A környékbeli nép azt mondogatta, hogy az Isten nem engedte át nekik. A több mint kétszáz éves nyárfa alatt gyűltek össze Héjjas Iván hívására 1919. április 18-án a környékbeli magyarok, itt hirdette ki a programpontjait, és megalakították a Rongyos Gárdát.
[if !supportLineBreakNewLine] [endif]
