Karácsonyra. Gavallér János hat verse
- Gavallér János, Szilaj Csikó
- 2018. dec. 16.
- 2 perc olvasás

Mit is hiszek, Istenem? Hiszem, hogy létezel. Hiszem, hogy eljössz közénk. Már halott a remény. --- Csak a hit tart életben. Hiszek mindenkiben, hiszem, jót akar az ember. Hitem halott remény?
---
Hit és remény. Ítélet. Kékre festett az ég. Betakart jó-vágy minden. Örök álom-remény.
---
Haldokló ima a fény, bennem keserűség. Tartozom hinni benned, él szeretet-erény! ...........................................
Gavallér János
Hiszem
Mit is hiszek, Istenem? Hiszem, hogy létezel. Hiszem, hogy eljössz közénk. Már halott a remény. Csak a hit tart életben. Hiszek mindenkiben, hiszem, jót akar az ember. Hitem halott remény?
Hit és remény. Ítélet. Kékre festett az ég. Betakart jó-vágy minden. Örök álom-remény.
Haldokló ima a fény, bennem keserűség. Tartozom hinni benned, él szeretet-erény! Tartozom hinni, hogy élsz! Bennünk laksz örök fény! Szeretet és erény nélkül halott az ember. Mit is hiszek, Istenem? Hiszem, hogy gyermeked bennünk újjászületett.
2018.12.16.
Várakozom
Fogságban tart kétségidőm. Üldöztem szüntelen, futott előlem, malaszt s nyugalom. Próbáltam versenyezni, s ketyegett rohanó álom. Ismerős napkeltéké koldus-remény. Holnap majd új terv születik! S holnapután felébredek, kukucskál újra a Nap a föld peremén. S álomba ringat majd a Hold. Istenem, kérdem, meddig még. Meddig álmodom újra a jövőt? Időillúzió korhad nap, mint nap gyorsulva, testembe zárva. Örökhó alatt magvágyam. Életműhely ajtaján kopogtatok, s várom a bebocsájtó üzenetet.
2018.12.14.
Megint Hát, ne tudd! Nem akarod. Bennem mély fájdalom; nem tud méltatni kort. S üres a bolt, mint rég, vágy-üres a polc. Szememben csillogott az ég… S betelhetetlenül csilingel csalfa-csillagod.
Utcára csalsz üres az Otthon, nincs már vágy, hideg az ágy, mellettem megcsalt ara, sikolt. 2018.12.12.
Kíváncsiság
mérges kígyó a faderekán, – ki korán kel aranyat lel – súgd, újra, hogy ez az, mi kell, mérged iszom, mint szomjazó lét, múltat keres bennem a szunnyadó, s mint gyermek az ajándékot, kíváncsian várom, mit rejt a vég, s csetlenem, botlanom, vajh, mennyit ért
2018.12.12.
Tegnap még
Tegnap, még álmodtam. Ma már nem. Tegnap értettem a gondolatot, álmodtam, s visszazuhantam a földre. Ma már nem értem a törvényeket. Tegnap még álmodtam. Játszottam az életet. Ma már mások álmodnak helyettem: Rideg, beton környezetet. Tegnap még játszottam. Ma már nem. Ma már mások játszanak helyettem: Velem, s mindenkivel eljátsszák a macska egér harcot. Ma már mások gondolják helyettem végig az életet: Mikor, mit tehetek? Álmodtam, s visszazuhantam a földre. 2018.12.11.
Szabadság
Hallgass! Nézz, tv! Élvezkedj, kénykedvedre! Értelmetlen; hallgatni, szólni! Érted? Illúzió. Gondolnak helyetted! Tudd, döntenek, mi jó, s rossz! És nem ez vagy az dönt. Láttad, hallottad, rég megszerkesztettek! 2018.12.09
Comments