Álomfejtő tavasz (Gavallér János verse)
Lágy tavaszi szellő ébresztőt fúj.
Tapsol a rét. Sóhajtozik a föld.
Új sarj rést repeszt. Morajlik, zúg
belül az idő. Újra éledünk.
....
Hegyek gyomrából induló erek
suttogják a fáknak, az új idők
kezdetét. Áramlik a friss nedv.
Vágy-álomból ébred az erdő.
...............................................................................................................................................................................................................
Gavallér János
Álomfejtő tavasz
Lágy tavaszi szellő ébresztőt fúj.
Tapsol a rét. Sóhajtozik a föld.
Új sarj rést repeszt. Morajlik, zúg
belül az idő. Újra éledünk.
Hegyek gyomrából induló erek
suttogják a fáknak, az új idők
kezdetét. Áramlik a friss nedv.
Vágy-álomból ébred az erdő.
A tegnap valósága elillan.
Új ruhába bújik a teremtő.
S mint rongygúnyát, levedli a múltját.
Mi, tetszhalottak, újra éledünk.
Bárányfelhőn szálló sóhajokból
özönvíz zúdul hirtelen. Eső
illata frissít. Anyám álmából
felriad: Gyermekem, itt a jövő!
2019.03.04.
