Iszony (Gavallér János verse)
Kenyérmorzsa sétál a fűben,
virágszirom, korhadt ág, űzve
hajcsár-ösztöne által, görnyed
alatta a munkáshangya-lét.
A súly iszonyú. Nyüzsgő napok.
S a napot sohasem láthatod!
Fenntartott nívó, élethalál,
testerő még kitart és a nász.
Kifordul szociális gyomor,
s öl a könyörgő csáp. Rovarok.
(...) .................................................................................................................................................................................
Gavallér János
Iszony
Kenyérmorzsa sétál a fűben,
virágszirom, korhadt ág, űzve
hajcsár-ösztöne által, görnyed
alatta a munkáshangya-lét.
A súly iszonyú. Nyüzsgő napok.
S a napot sohasem láthatod!
Fenntartott nívó, élethalál,
testerő még kitart és a nász.
Kifordul szociális gyomor,
s öl a könyörgő csáp. Rovarok.
Lélektelen úton csámcsogás,
örök szolgálat, máglyarakás,
begubózott kínszaporodás.
Rablóösztönt örökölt szabály,
hangyasav serceg Isten arcán.
2019.05.06.
