Kétséges embermentők: a Sea-Watch 3 hősi mítoszáról
A civil hajó kapitánya most megmentette 40 ember életét. Rendben. De óriási kockázatnak tette ki mindazok életét, akik majd ezután ülnek be a kis gumicsónakjaikba Líbia partjainál. És ez már nagyon nincs rendben.
„Ha beengedjük őket, akkor állandóan jönni fognak. És akkor meghalnak. Ha világossá tesszük, hogy a határok zárva vannak, akkor az érintettek nem fognak elindulni kockázatos tengeri útjukra. Ez szerintem civilizált és humanitárius megoldás, akárcsak az ausztrál modell: mi döntjük el, kik jöhetnek az országba” — nyilatkozta nemrég az ismert Közel-Kelet szakértő, Daniel Pipes lapunknak, és mire végiggondolhattuk volna, helyes-e az ilyen szintű keménykedés, nem veszélyezteti-e ez a hozzáállás az európai civilizáció némely normáját, már utol is ért, mit utolért, be is előzött a valóság.
Szombatra virradó éjjel ugyanis minden előzetes tiltás és figyelmeztetés ellenére kikötött a szicíliai Lampedusa partjainál a holland zászló alatt futó német Sea-Watch 3 mentőhajó, negyven afrikai menekülttel a fedélzetén, de úgy, hogy – állítása szerint szándéka ellenére – jól meg is lökött egy olasz pénzügyőrségi hajót.
Ezzel egyben új médiamítosz is született:
a rokonszenves, fiatal női hajóskapitány, Carola Rackete, aki nemcsak felveszi, de hősiesen házhoz is szállítja a menekülteket, dacolva minden földi hatalommal, mert az embermentés parancsa magasabb rendű morált kíván meg, mint a banális, földhözragadt jogállami törvények betartása.
Csakhogy mielőtt Carola Rackete ezen a hétvégén csatlakozott volna Jeanne d’Arc, Teréz anya és Greta Thunberg klubjához, a Frontex közzétett egy igen érdekes videót arról, hogyan is keletkezik a Földközi-tengeren az a kereslet, amire a Sea-Watch és más humanitárius szervezetek – embermentésre amúgy teljesen alkalmatlan – hajói a kínálatot jelentik.
(...)
