VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Lőtávolon kívül


Legyünk tisztában a magunk erejével, lehetőségeivel, képességeivel. Ne engedjük elszédíteni magunkat se provokátoroktól, se meggondolatlan handabandázóktól.

A közeljövő európai történelmének számunkra legnagyobb kérdése kétségkívül az, hogy élni tényleg csak „bent” érdemes-e, azaz a politikai közösség, amelyhez tartozunk, valóban előnyünkre válik, legalábbis elősegíti boldogulásunkat, megmaradásukat, avagy lehet élni „kívül” is? Kiválni, ha nyilvánvalóvá lesz, hogy ez a közösség éppenséggel hátrányunkra van, s végső soron nem érdekelt a megmaradásunkban sem. Ami nagyon megnehezíti a választ, az a gazdasági globalizáció, s emellett Magyarország Tria­nonban fogant – egészen abnormális – kiszolgáltatottsága ebben a gazdasági globalizációban. „Finom” kiválást aligha engednének nekünk, látjuk Nagy-Britannia esetét. Viszont a „kintről” jövő életmentő gépek tartozékai híján ezrek halnának meg, egyes, csak onnan beszerezhető gyógyszerek híján tízezrek sorsa válna egyik pillanatról a másikra válságossá, az import elektronikai rendszerek elemei híján egy pillanat alatt összeomlana az állami, önkormányzati, oktatási, egészségügyi rendszer. Elmaradásunkat a háborúk okozták, igen a szocializmus bezártsága, és persze a rabló hiénák, de azért ne szépítsük: el is bambultunk, el is ernyedtünk a nagy élni akarásunkban.

A helyzet ma olyan, hogy óriási munkanélküliség, talán még élelmiszerhiány is kialakulna, az elmúlt évtizedek majdnem öngyilkos folyamatainak hatására, amelyek következtében Magyarországon dél-amerikai zöldséget, német húst, holland krumplit és olasz szőlőt vásárolunk. Valahogy tudnánk ezen segíteni – majdnem mindenen –, csakhogy mára a szellemi kiszolgáltatottságunk is olyan mértékűvé vált a globalizáció révén, ami nagyon megnehezítené a talpon maradást. Arról a szellemi, fizikai és lelkierőről beszélek, ami 1918, sőt 1945 után is megvolt még. Ami megroppant 1956 után, s 1990-ben alig-alig érződött. A szellemi, lelki kiszolgáltatottság minde