Úton (Gavallér János verse)
![Gavallér János](https://static.wixstatic.com/media/55b554_17efbdd1811d48a4bd494d3a97f9c2d0~mv2.jpg/v1/fill/w_105,h_80,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/55b554_17efbdd1811d48a4bd494d3a97f9c2d0~mv2.jpg)
Hányszor hány út pora rakódott
igaztalanul igaz hitemre,
hamis rongyruhát hányszor adott
a sors embernek vélt életemre?
Hány mocskot mosott le az idő,
nadály-ragályként tapadó
testre, vértcsapoló élősködőt,
hányszor tapostam sárba, hiába?
S minden út, visszanézve, kapu,
egy elvarázsolt világ kapuja,
ahol a boldogságom lapult,
vakon bármikor léphettem volna
szezám ajtaján a menybe. De nem.
(...)
....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................
Gavallér János
Úton
Hányszor hány út pora rakódott
igaztalanul igaz hitemre,
hamis rongyruhát hányszor adott
a sors embernek vélt életemre?
Hány mocskot mosott le az idő,
nadály-ragályként tapadó
testre, vértcsapoló élősködőt,
hányszor tapostam sárba, hiába?
S minden út, visszanézve, kapu,
egy elvarázsolt világ kapuja,
ahol a boldogságom lapult,
vakon bármikor léphettem volna
szezám ajtaján a menybe. De nem.
Tiszta lélekkel, ősi batyummal,
tükörben mosolygó Isten képpel
eltévedtem, eltévedtem végleg.
2019.10.01.