Deli Mihály: MA MÁSHOGY (vers, prózai kiegészítéssel)

Nehezen alszik el

Meglepi a reggel

Mégsem csodálkozik

...

Minden nap

Újra kel

Minden nap

...

De ma más lesz, egy szokatlan

feladat, amit képtelen

megoldani: s ez a halál

............................................................................................

Deli Mihály

MA MÁSHOGY

Nehezen alszik el

Meglepi a reggel

Mégsem csodálkozik

Minden nap

Újra kel

Minden nap

De ma más lesz, egy szokatlan

feladat, amit képtelen

megoldani: s ez a halál

Nyolcvannégy éves nagynénénk, Matyi néni, aki sokunkat eltemetett már maga körül, egy langyos, nyár eleji napon, a kert végében, fürge szöszmötölései közben megállt, és gondterhelten nyolcvannyolc éves bátyjára nézett:

– Zoltikám, mondd csak, hogyan kell meghalni?

Azt tudni kell, hogy Zolti költő volt. Nem híres, nem ismerte senki, még mi sem tudtuk, hogy verseket ír; vagy ha tudtuk is, nem foglalkoztunk vele. Egy sor sem jelent meg tőle, halála után pedig, hiába kerestük műveit, az egész hatalmas paksaméta kámforrá vált. Valószínűleg ő maga emésztette el.

Ekkor világosodott meg bennem, hogy az élet veszendősége és lényegtelensége mindennél fontosabb; illetve ekkor értettem meg, hogy ami (ideig-óráig) itt marad, az másodrendű ahhoz képest, ami örökre eltűnik.

Zolti fölnézett, hosszan, hamiskásan elmosolyodott, és azt mondta: – Matyikám, mondd csak, hogyan kell élni?