Deli Mihály: MA MÁSHOGY (vers, prózai kiegészítéssel)
Nehezen alszik el
Meglepi a reggel
Mégsem csodálkozik
...
Minden nap
Újra kel
Minden nap
...
De ma más lesz, egy szokatlan
feladat, amit képtelen
megoldani: s ez a halál
............................................................................................
............................................................................................
............................................................................................
Deli Mihály
MA MÁSHOGY
Nehezen alszik el
Meglepi a reggel
Mégsem csodálkozik
Minden nap
Újra kel
Minden nap
De ma más lesz, egy szokatlan
feladat, amit képtelen
megoldani: s ez a halál
Nyolcvannégy éves nagynénénk, Matyi néni, aki sokunkat eltemetett már maga körül, egy langyos, nyár eleji napon, a kert végében, fürge szöszmötölései közben megállt, és gondterhelten nyolcvannyolc éves bátyjára nézett:
– Zoltikám, mondd csak, hogyan kell meghalni?
Azt tudni kell, hogy Zolti költő volt. Nem híres, nem ismerte senki, még mi sem tudtuk, hogy verseket ír; vagy ha tudtuk is, nem foglalkoztunk vele. Egy sor sem jelent meg tőle, halála után pedig, hiába kerestük műveit, az egész hatalmas paksaméta kámforrá vált. Valószínűleg ő maga emésztette el.
Ekkor világosodott meg bennem, hogy az élet veszendősége és lényegtelensége mindennél fontosabb; illetve ekkor értettem meg, hogy ami (ideig-óráig) itt marad, az másodrendű ahhoz képest, ami örökre eltűnik.
Zolti fölnézett, hosszan, hamiskásan elmosolyodott, és azt mondta: – Matyikám, mondd csak, hogyan kell élni?
A kép forrása: itt.
