Cigányok, magyarok, liberálisok
Azt mondja nekem a fotós kolléga, hogy tegnap dolgozott a Kossuth téren. Kiment a „gyöngyöspataiak” tüntetésére (az idézőjel indokolt, mert pont a gyöngyöspataiaknak semmi közük az egészhez), és ahogyan ott álldogált, kezdte volna a munkát, mellette az ismert liberális médium fotósa éppen telefonált. „Hogy hányan lehetnek? Legalább ezren!” Mire a fotós kolléga, aki nem ma kezdte a szakmát, körülnézett, és maximum háromszáz embert látott maga körül, de abban a háromszázban már az agyilag végelgyengült, hülyesapkás Demszky Gábor és a heteróverő Niedermüller Péter is benne volt.
Mindezzel csak azért ütöm fel cikkemet, mert a kívánságlista estére tovább bővült, már több ezer emberről írtak, beszéltek a liberális sajtóban. Nyilván ciki bevallani, hogy a legalaposabb szervezéssel is csak pár száz embert tudtak összecsődíteni, de mondom, annak is a fele belvárosi liberális értelmiségi.
Arról fogalmam sincs, hogy Neuberger Eszter, a 444.hu tudósítója belvárosi-e, gondolom, inkább az, mint falusi kislány, de nézzük csak, milyen címszerkezetet követett el: Vidéki romák rázták fel a szabad bíróságokért tartott több ezres tüntetést – A szabad bíróságokért és a romák kirekesztése ellen tüntettek vasárnap délután több ezren a parlament előtt olyan jelenetekkel, amik ritkán láthatók budapesti megmozdulásokon.
Én bizony azt mondom, innentől méltó a figyelmünkre az emberbarát 444.hu.
Ebben a cikkben (és a címében) ugyanis a cigányok úgy jelennek meg, mint érdekes bogarak. Akik „felrázzák” a tespedő budapestieket, mert ahogyan ők tüntetnek, nem tüntet úgy senki. „Olyan jeleneteket” köszönhetünk ennek az érdekes lényekből álló mutatványos csoportnak, akik most őket, vagyis Neuberger Eszteréket szórakoztatják, hiszen ehhez fogható mókát régen láttak a megrendelők. Felhozták Pestre ezeket a kedves kis gyöngyöspataiakat, ők pedig azzal váltják ki a benzinpénzt és az ingyenszendvicset, hogy különféle kunsztokkal dobják fel az értelmiségi létükbe belefáradt Neuberger Eszteréket.
Hogy egy cseppet rasszista a cikkíró, arra gondolni sem merek.
(...)
Én, aki egy udvarban nőttem fel cigányokkal, és úgy ezerszer többet tudok róluk, valamint több cigány haverom van, mint Eszterkééknek együttvéve, határozottan úgy látom, hogy a cigányokat és a magyarokat nem kellene tovább provokálni.
Minden emberi magatartás alapja az egyéni elhatározás. A tegnapi tüntetésen a világon mindenről szó esett, csak a lényegről nem. Aki nem akar változtatni a sorsán, annak hiába minden segítség. Létezik tehát egyéni felelősség is, nemcsak társadalmi. És igen, a legfontosabb a saját döntésem: hogy ki akarok törni innen, hogy holnaptól leteszem a piát, hogy akad elég munka az országban, mert kevés a munkáskéz, hogy dolgozni fogok, ha törik, ha szakad. Továbbá: a szegénység, a nyomorúság nem orvosolható azzal, ha sakkban tartjuk a társadalmi többséget, ha őket szidalmazzuk, mintha bármelyikük is tehetne arról, hogy az ország egy része elgettósodott. Abban is csak az eszement liberálisok hisznek, hogy az intézmények önmagukban garantálják a közjót, hogy a cigányság felemelkedése vagy süllyedése attól függ, hogy a faluban együtt járnak-e vagy sem a cigány és a magyar gyerekek az iskolába. Demszky és a többi nyilván úgy képzeli, hogy összeterelünk egy osztályba minden gyereket, és akkor a tetves, analfabéta majd jó hatást tesz a zongoraművészre, és viszont, ezzel is van intézve a társadalmi kohézió.
Nincs elintézve. Az élet nem így működik. A társadalomnak a tehetősebb, tanult és dolgozó emberek ugyanúgy tagjai, mint az elesettek, a nyomorultak. Egyetlen magyar településen sem lehet megvonni az emberek szabad iskolaválasztási jogát, nem lehet elvenni tőlük a jogot, hogy társadalmi munkával, anyagi áldozattal alapítványi iskolákat hozzanak létre a gyerekeik számára. Aki a magyar állampolgároknak ezt a jogát megvonja, ugyanúgy jogot sért, mint aki származása miatt hátrányosan különböztet meg másokat.
Ez utóbbiról, tudniillik a megkülönböztetésről azért csendesen jegyezzük meg, hogy a való életben koránt sem akkora a baj, amint azt tegnap a Kossuth téren sipítozták. Minden faluban, minden kisközösségben a munkája és az embersége szerint ítélnek meg másokat: a részeges, családját verő, erőszakos ember lehet cigány, lehet magyar, a közösség ugyanúgy vélekedik róla. Ahogyan a dolgozó, normális családi életet élőkről is. Szóval, bármilyen nehezen is fogják fel a belvárosi észkombájnok, nem a származás, hanem az életforma a lényeg. Sok cigányt ismerek, akiket nem adnék egyetlen magyarért sem, mert nagyszerű emberek, és sok olyan cigánnyal is találkoztam, aki nem fedheti el bűnöző hajlamát, munkakerülését, rossz tulajdonságait a származásával. Mindig nézd az embert magát! Ez valami olyasmi, amiről a liberális jogvédők mindig elfeledkeznek. Pedig érdemes volna a cigány barátaimmal váltaniuk néhány szót, mert megtudhatnánk tőlük, hogy a tolvaj, bűnöző cigányokat ők ugyanúgy elítélik, mint a magyar többség. Borsodban akad olyan falu, ahol a településen együtt élő, dolgozó cigányok és magyarok egyaránt mentik javaikat a közeli erdőben kóborló cigányoktól. Akkor itt most ki is a gyűlölködő? A településen élő cigány is rasszista, amikor óvakodik az erdőben kószáló cigánytól, vagy a kétes dicsőség csak a helyi magyaroknak jár?
Nem lehet, hogy ti, liberális jogvédők, egyszerűen csak hülyék vagytok? Nemhogy az országot nem ismeritek, de még élő cigányt sem láttatok. Vidéki magyart se nagyon. Tényleg: milyen alapon szövegeltek ti bármiről? Miért kellene hinnünk nektek? Miért volna legitim a véleményetek? Végül is kik vagytok ti, kinek képzelitek magatokat, hogy szétzúzzátok települések, régiók életét, hogy felszítjátok a feszültséget, hogy egymásnak ugrasztjátok az embereket?
És akkor még csodálkoztok, hogy amikor megjelentek vidéken, és előjöttök a hagymázas baromságaitokkal, mindenki elhúzza a száját. Cigány is, magyar is. Rólatok már társadalmi közmegegyezés van az országban.
Ehhez őszintén gratulálok, egyébként pedig visszamehettetek volna a bérelt busszal Hevesbe, Borsodba egy féléves tanulmányútra, hogy testközelből lássátok is, ne csak hirdessétek, amiről hazudoztok.
