Mik vogymuk? Isa, por és szén-dioxid vogymuk
Nem tudom, hogy az olvasó valaha is elgondolkodott azon, hogy az ember milyen atomokból is van összerakva?
Ez nekem sem jutott sokáig eszembe, de most a klímavita során mégis utánanéztem. Az eredmény, legalábbis a számomra, meglepő. Az ember súlyának 93 százalékát három elem teszi ki: az oxigén (65 százalék), a szén (18 százalék) és a hidrogén (10 százalék). A többi a Föld számos más eleme a periódusos rendszer első feléből, ezek közül legtöbb a nitrogén, a kalcium és a foszfor. A szervezet számára oly fontos vas például csak nyomokban van jelen (0,007 százalék). Az oxigén és a hidrogén nagy súlya könnyen érthető, hiszen ezek a vizet alkotó elemek, amiről eddig is tudtuk, hogy az emberi test nagy részét teszi ki, és naponta iszunk is belőle egy-két litert (igaz az orvosom szerint három litert kellene). De honnan került belénk ennyi szén? Bizony a levegőnek abból a szén-dioxidjából, amelyet ma a klímahisztisek az ember legnagyobb ellenségének kiáltanak ki.
(...)
Persze lenne megoldás atomerőművekkel, amelyekből már egész kisméretűeket, egy-egy várost, földrajzi körzetet kiszolgálót is kifejlesztettek, sőt már a kiégett fűtőelemek sem jelentenek veszélyes hulladékot, hiszen az úgynevezett gyorsneutronos szaporító reaktorok üzemanyagaként szolgálhatnak ötvenszeresére növelve az uránból kinyerhető energiát. Az atomerőművek építését azonban az egyre nagyobb befolyásra szert tevő zöldszervezetek ellenzik. Németországban éppen most (2022-ig) állítják le az utolsó atomerőműveket, amelyek helyett egyelőre szénerőműveket építenek és szénbányákat nyitnak. Persze 2050-ig az is kiderülhet, hogy a Föld mégsem melegszik, hanem hűl, és vége lesz a rövid ideig tartó interglaciális (jégkorszakközi) időszaknak és egy újabb jégkorszak következik, mint ahogy azt az 1970-es években gondoltuk, ekkor viszont feleslegesen költöttük el az ötvenezermilliárd forintot (most egyelőre ne foglalkozzunk azzal, hogy a szén-dioxid-emisszió nullára csökkentése világviszonylatban gyakorlatilag megoldhatatlan).
Rengeteg időt és fáradságot szenteltem annak, hogy kiderítsem, kinek van igaza ebben a vitában, egyáltalán el lehet-e dönteni a vitát a meglévő bizonyítékok alapján? Ehhez az Éghajlat-változási Kormányközi Testület több ezer oldalnyi anyagát lapoztam át és néhány száz oldalt alaposan el is olvastam belőlük. Emellett több könyvet, közülük némelyet külföldről rendelve és természetesen a témával foglalkozó magyar és angol nyelvű írások tucatjait néztem át, valamint a YouTube-on az e témában található számos magyar és angol előadást is megnéztem. Végül, azt hiszem, sikerült addig eljutnom, hogy az újabb anyagokban már nem találtam újabb érveket. Nos, ami kétségtelenül igaz az az, hogy a Föld átlaghőmérséklete növekszik, hogy a levegő szén-dioxid-tartalma is növekszik és az is igaz, hogy a szén-dioxid üvegházhatású gáz. Minden más vitatható és vitatott is.
Az egyik legvitatottabb kérdés az, hogy a szén-dioxid-koncentrációjának atmoszférabeli növekedése oka-e a felmelegedésnek? Az IPCC-modellek előrejelzései egyértelmű, ráadásul lineáris, összefüggést mutatnak ki a szén-dioxid-emisszió növekedése és a Föld átlaghőmérsékletének növekedése között, miszerint minden ezermilliárd tonna szén-dioxid-kibocsátásnövekedés 0,6 °C-fokkal növeli a Föld hőmérsékletét. Ez azt jelenti, hogy jelenlegi negyvenmilliárd tonnás éves globális szén-dioxid-kibocsátás mellett az évszázad végére a mostanihoz képest 3 °C-fokkal lesz melegebb. A János jelenéseiben olvasható hét csapás, amikor az angyalok Isten haragjának hét csészéjét a földre öntik, kismiska ahhoz az armageddonhoz képest, amelyet az IPCC-jelentések előre jeleznek a Föld felmelegedésének ilyen mértéke mellett. A sarkok jege megolvad, az óceánok szintje megemelkedik, elönti a part menti területeket, százmilliók élettere szűnik meg, a földek kiszáradnak, a természeti csapások száma és erőssége növekszik, az ökoszisztéma nagy része elpusztul, a mezőgazdasági termelés csökken, a fertőző betegségek gyakorisága nő. Ha mindezt el akarjuk kerülni (és ugye el akarjuk), azonnal meg kell állítani, majd nullára kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, sőt ez sem elég, szén-dioxid-nyelőkkel (például a földbe pumpálással) ki kell vonni a légkörből.
Csakhogy a szén-dioxid légköri mennyisége és a Föld hőmérséklete közötti ilyen összefüggés vitatható. Az Antarktisz jegéből vett mintákból (pontosabban az abban talált légbuborékokból) hétszázezer évre visszamenőleg megállapították a légkör mindenkori szén-dioxid-tartalmát és hőmérsékletét. Ezek az adatok ugyan azt mutatják, hogy a légkör szén-dioxid-tartalma és a Föld hőmérséklete között szoros a kapcsolat, csakhogy a felmelegedés volt előbb és ezt követte a szén-dioxid légköri koncentrációjának növekedése (...)
