„Az igazság olyan, mint az oroszlán” – újraindult a Depositum hitvédelmi oldal
A közelmúltban indult el ismét a közösségi oldalon elérhető legrégebbi magyar, katolikus hitvédelmi oldal, a Depositum. Célokról, elhatározásokról és a katolikus minimumról beszélgettünk Szász Péterrel, a Depositum új főszerkesztőjével. Trombitás Kristóf interjúja.
(...)
– Nézzünk néhány konkrétumot! Mit gondol a jobb- és baloldaliságról?
– A politikum „jobb” és „bal” dichotomikus felosztása az első francia nemzetgyűlésen alakult ki, amikor is formálisan „egyenlő érvényű”, alternatív véleménnyé tették a társadalom deszakralizálását hirdető abnormalitást – méltó jelképe De Sade márki „kiszabadítása” az őrjöngő csőcselék által – a normalitással: immár a nemzetgyűlési elnöktől „jobbra” foglaltak helyet az ancient régime, míg balra az újnak hívei. A rendi gyűlés a rendetlenség „nemzetgyűlésévé” alakult át. A francia trikolór vertikális színképzése is ezt hirdeti: egyenlők, így egymásnak alternatívái ezek a világnézetek. Ezt katolikusként – VI. Piusz kortárs elítélő nyilatkozataival, valamint XVI. Gergely és Boldog IX. Piusz pápák tanbeli megnyilatkozásaival (Quanta Cura, Syllabus Errorum) – kötelességünk radikálisan elutasítani, amennyiben valóban katolikusok vagyunk, azaz hitünkhöz következetesek.
A szó eredeti értelmében katolikus ember csakis „jobboldali” lehet.
A jobboldaliságnak persze lehetséges ennél mélyebb jelentést is tulajdonítani. A világbíró Krisztus a jobbjára állítja híveit, míg baljára ellenségeit. Krisztus az a Kőszikla, kinek jobb oldalából életadó forrás fakadt föl, mikor elszenderült a kereszt trónusán. Jobbján vala a jobb lator, ballján az őt káromló bal lator. A „jobb” a „helyes” és „jó” fogalmaival van összeköttetésben a legtöbb nyelvben. Így angolul „right”, németül „Recht”, olaszul „destra” ( vagy „diritto”) mind-mind a jósággal, a törvényességgel, és a joggal függnek össze; míg a „bal” a rosszal (sinistra), vagy a hanyagsággal (Linke)…
Édes anyanyelvünkön is így vagyon ez: „jobb sors” és „balsors”, vagy „balkézről való”, „baljós”, és „balszerencse”. A jobb oldal a jó oldal – az Üdvözítő jobbjának oldala. Az istenellenes, hazaellenes és családellenes liberalizmusnak a szocializmus a testvérpárja, ugyanazon baloldali éremnek másik oldala. Donoso Cortés – az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb katolikus politikai teoretikus – kimerítően írt erről főművében. Ennek megfelelően ezen ideológiákat és minden formájukat radikálisan el kell utasítani egy katolikusnak. A liberalizmus és a szocializmus minden, hangsúlyozom, minden formája (a már említett „Syllabus” szerint) elfogadhatatlan, így értelmezhetetlen számunkra a „liberális katolicizmus”, a „keresztényszocializmus”, vagy a „felszabadítási teológia” szóvirága. (...)
