Gazdaságpolitikai bravúrral vált önellátóvá Magyarország fertőtlenítőszerből
A koronavírus-járvány hatására a legtöbb ország megtiltotta az alapvető egészségügyi termékek kivitelét. A magyar kormányzat rendkívüli piacszervezési és építési munkába kezdett, hogy felkutassa és összekapcsolja egymással a fertőtlenítőszer gyártásának kulcsszereplőit. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) koordinálásával immár hat magyar gyártó működik együtt a fertőtlenítőszerek gyártásában. Napok és hetek alatt sikerült felépíteni a magyar fertőtlenítőgyártást, így hazánk e területen önellátóvá válik, az egyik résztvevő cég vezetője szerint mindenki maga mögött hagyta a hivatali tempót, „fénysebességgel történnek a dolgok”.
(...)
Nemzetgazdasági összefogás
Hat hazai nagyvállalat összefogásának köszönhetően a következő három hónapra minden eddiginél közelebb vagyunk ahhoz, hogy megoldódjon Magyarországon a kórházak és egészségügyi intézmények, rendvédelmi szervek és a lakosság fertőtlenítőszer igényének kielégítése – ez derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium online sajtótájékoztatóján a múlt héten.
A bőr, felület és eszköz-fertőtlenítőszerek az első olyan termékcsoport, ahol
a teljes gyártási folyamat (a flakon, pumpa, alapanyag, végtermék) az országban valósul meg, ezzel növelve az ellátásbiztonságot. Így sikerült elérni, hogy az alkoholtól, mint alapanyagtól a csomagolásig és a kupakig minden köztes terméket Magyarországon állítsanak elő.
(...)
Annyi állam, amennyi szükséges, annyi piac, amennyi lehetséges
Mint György László, az ITM államtitkára a vállalatokkal közös sajtótájékoztatón elmondta, cél, hogy itthon állítsuk elő azokat a termékeket, amelyek gyártására képesek vagyunk. Mert bár olykor drágább lehet ez, mint külföldről vásárolni, összességében mégis előnyös a magyaroknak, hiszen így a bér, a profit, az adóbevétel és a tudás is itthon keletkezik. A tovagyűrűző hatások miatt jobban járnak így a magyarok, mintha a neoliberális megközelítésnek megfelelően mindent külföldről vásárolnánk meg, ami kicsit is olcsóbb.
Rámutatott, hogy ma már egyre kevesebben követik ezt a korábbi, neoliberális irányt. Magyarországnak az európai szabályok eddig nem engedték, hogy az állam aktív szerepet vállaljon, a vészhelyzet azonban megmutatta az uniónak is, hogy mennyire kiszolgáltatott, és hogy mennyire hiányzik az a magyar szemlélet az uniós gazdaságpolitikából, amit hazánk már tíz éve képvisel.
A józanul és értelmesen gondolkodók a helyit részesítik előnyben – fogalmazott. Ma minden ország erre törekszik, akkor is, ha közgazdasági elméletek mást mondanak, és végre Magyarországnak is megengedték, hogy így tegyen.
Hozzátette azonban, hogy fontos a „túlmozgás” elkerülése: annyi állam kell, amennyi szükséges és annyi piac, amennyi lehetséges.
Ezért is törekedett arra a kormányzat, hogy a járványhelyzet háborús gazdaságában saját szerepén nem túlnyúlva, de mindent megtegyen a koordináció érdekében.
Megvizsgálták például, hogy bár elegendő alapanyag van Magyarországon, az mégsem mindig jut el a hazai termékgyártókhoz.
A kormányzat nem termel, hanem szervez
(...)
Hódos Ferenc, a PannoniaBio stratégiai igazgatója pedig úgy vélte, öröm volt látni, hogy
„mindenki maga mögött hagyta a szokásos hivatali tempót és fénysebességgel történnek dolgok”.
