Kedd óta az Európai Unió komoly legitimációs válságban van
Kedd délelőtt a Karlsruhe városában működő német alkotmánybíróság pontot tett egy öt éve húzódó per végére.
(...)
Ez az EU történetének eddig példa nélküli legitimációs válságát jelenti.
Eddig is volt példa arra, hogy a tagállamokban érvényes nemzeti jog és az EU-s jog között feszültség volt, de mostanáig hivatalosan a tagállamok elfogadták az EU bíróságának a döntéseit, ha a két értelmezés közti vitából per lett.
A mostani német alkotmánybírósági határozat viszont érvénytelenít egy EU-s határozatot, és ennek a problémának a kezelése lehetetlennek látszik. Az EU bíróságáról nem lehet már hova fellebbezni, de a német alkotmánybíróságról sem. Ez totális patthelyzet.
Ahogy egy volt magyar alkotmánybíró magyarázta a 444-nek, az elmúlt évtizedekben ha volt is ellentmondás a nemzeti és az EU-s jog között, akkor ezt egy kimondatlan szokásjog alapján senki sem firtatta. Az EU bírósága nem foglalkozott például azokkal az alkotmányokkal, amelyek a hazai jogrend elsőbbségét mondták ki, de a nemzeti alkotmánybíróságok sem bírálták felül a luxemburgi EU-s bíróság ítéleteit. Folyóiratokban és konferenciákon vitatkozgattak ilyesmikről, elborzadva eljátszottak a lehetőséggel, hogy ilyen előfordulhat, de a valóságban sosem történt még meg. Egészen május 5.-ig.
A magyar alaptörvény hetedik módosításakor (2018) például bekerült a magyar alkotmányba is egy utalás, ami alapján a nemzeti jog előbbre való az EU-s jognál, de ebből sem következett eddig az, hogy Magyarországon hivatalosan, szó szerint érvénytelenítsenek EU-s határozatot. (A gyakorlatban a 2015-ös kvótahatározat esetében már történt ilyen, de az formailag nem érvénytelenítés, hanem kötelességszegés volt.) A mostani német döntés nyomán már könnyen lehet, hogy lesz ilyen nyílt elutasítás is. Az első brüsszeli kockázatelemzések szerint leginkább Magyarországon vagy Lengyelországban történhet ez meg.
Még akkor is sokan felbátorodhatnak, ha a mostani német döntés nem az EU-s jogot kérdőjelezi meg, hanem csak azt mondta ki, hogy az EU bírósága rosszul járt el, és tévesen értelmezte az EU-s jogot. Európai szakértők sora jelezte, hogy a mostani döntés nyomán vérszemet kaphatnak azok a kormányok, amelyek politikai szinten eddig is élesen vitatták az EU bíróságának egyes döntéseit.
(...)
