top of page

Az NY-L teremtő gyök: a magyar nyelv belső gyökrendszere és képleíró képessége (Török Tamás tanulmánya)

Szerző képe: dombi52
dombi52
60 perccel ezelőtt
6 perc olvasás

Gyöknyelvészeti tanulmány a Magyar Nyelv Napja alkalmából











1 . Bevezetés: A magyar nyelv szerves építkezése

Vajon mi köze egymáshoz az alábbi szavaknak: nől, nyúl, nyúlik, nyújtózkodik, nyelv, nyíl, nyílik? Amikor a magyar nyelv eredetéről és felépítéséről gondolkodunk, a legtöbb emberben felszínes szótári átvételek és különálló szavak képe él. A magyar nyelv azonban nem véletlenszerűen összehordott szócikkek halmaza, hanem egy olyan szerves, élő szervezet, amely központi magokból – úgynevezett ősgyökökből – bontakoztatja ki a teljes gondolati világát. A belső gyökrendszerünk teszi lehetővé, hogy a magyar ember ne csupán megnevezze a világot, hanem annak képi és fizikai lényegét is leírja a szavaival.


Ez a csodálatos képleíró képesség különösen szembetűnő az NY-L gyökcsoportban. Egyetlen gyök magánhangzóinak finom változtatásával a magyar nyelv képes lefedni a fizikai kiterjedést, a mozgást, a testi funkciókat, a kommunikáció eszközeit és a szellemi nyitottságot. A Magyar Nyelv Napján érdemes közelebbről is megvizsgálni ezt az elképesztő belső logikai rendszert, és összevetni azt más nyelvek építkezésével (pontosabban annak hiányával).


2. Az NY-L gyök belső logikai rendszere a magyarban

Az NY-L gyök ősértelme a magyarban a valamilyen irányban történő hosszanti nyúlás, kiterjedés vagy megnyúlva vékonyodás. Ez a fogalomkör három nagy, mégis egymással szorosan összefüggő gondolati síkra ágazik el:


A) A mozgás és a fizikai kiterjedés dimenziója (NYÚL / NŐL)

  • NYÚL (ige): Az alapvető cselekvés. Egy testrész (kéz, ujj) vagy tárgy hosszanti kiterjesztése egy cél felé: odanyúl, nyúlik, nyúlkál, utánanyúl, stb.

  • NYÚL (fn., állat): Az állat nem véletlenül kapta ezt a nevet! Futás közben a teste hosszan megnyúlik, mozgása maga a hosszanti kiterjedés képe. A magyar nyelv a nyúló mozgás képéről nevezte el az állatot.

  • NYÚL (húsrészként): A nyúl szónak van egy harmadik, rendkívül szemléletes jelentése is: a sertés vagy más vágóállat hasa két oldalán elnyúló, hosszú, vékony húsrész (a nyúlja). Ez a jelentés ismét kristálytisztán igazolja az őskép jelenlétét, hiszen haskéreg természete a nyúlósság.

  • NYÚLÁS (fn.) és származékai: Valamely irányba történő kitágulás, meghosszabbodás: nyúlánk, nyúlós, nyúlékony, nyúlvány, nyúlt, nyújt (régen: nyu-ít, ahol a nyu=nyúlás fogalma, az -ít képző az alak-ítás, mint lap-ít, ép-ít, ür-ít stb.), nyújtózkodik, nyurga, nyúz.

  • NŐ / NŐL (ige): A növekedés régies alakja (nől, nőlés). Az egész NŐ gyökcsoport (növény, növel, nőstény, nővér, növendék) ugyanezt a gyarapodó, hosszanti növekedés ősképét őrzi. Gyökfordítással: L-NY - LáNY, LegéNY az ember életszakaszai, amikor hirtelen megnyúlik.

  • NYŰ (ige): Az elnyűni (például ruhát, cipőt) is azt jelenti: kinyújtani (elhasználni).


B) A kommunikáció és a testi szerv dimenziója (NYAL / NYÁL / NYEL / NYELV)

  • NYAL (ige): Folyadék vagy puha anyag felvétele a hosszan kinyújtott nyelvvel (nyalás, nyaláb, nyalánk, nyalakodik).

  • NYÁL (főnév): A nyelvből kiterjedő, hosszanti irányban kinyúló folyadék (nyálka, nyálaz, nyáladék).

  • NYEL (ige): A táplálék vagy folyadék leküldése a torkon (nyelés, nyelő, nyelőcső).

  • NYELV (testrész): A nyalásra, nyelésre, és nyelvhasználatra használt, rugalmas, hosszanti nyúlásra alkalmas szerv.

  • NYELV (kommunikáció): A gondolatok és érzések átadásának beszélt csatornája. A magyarban a kommunikációs eszköz neve megegyezik a testi szervvel, hiszen a fizikai szerv (nyelv) teszi lehetővé a beszédet! Szóbokra: nyelvész, nyelvtan, nyelvezet, nyelvjárás, nyelvhasználat, stb..

  • NYÉL (tárgy): A tárgyak hosszanti, kézbe nyúló kiterjedése: fejszenyél, söprűnyél, nyeles.


C) A térnyílás és a szellemi nyitottság dimenziója (NYÍL / NYIT)

  • NYÍL (forma és eszköz): Hosszanti, kinyújtott eszköz (nyílvessző), amely hegyével áttöri a teret. A nyilall (fáj) szó a nyílhegy által okozott sebből ered, ami nyílást okoz a testen.

  • NYÍLÁS / NYIT: A zártság megszűnése, a tér kiterjedése vagy szabaddá válása (nyílás, nyitás, nyílászáró, nyílt ablak). Nyúlik → nyílik!

  • NYÍLT (elvont, szellemi tulajdonság): A fizikai nyílás képe átvonul a lélekre is: nyílt szívvel, nyitottan, megnyílik, nyilatkozik, stb..


Összegezve: a magyar nyelvben az NY-L gyök szinte minden szava a nyúlás képét őrzi. De van egy talán még ősibb lehetőség is, maga az NY hang! Ha nyelünk, szinte kimondjuk az NY betűt – meglehet, ez a legősibb alap, s innen bokrosodik tovább: nyelvemről nyelem a nyúlós nyálat. Nézzük csak meg a rovásírás NY hangját: D alak, vagyis egy kinyújtott nyelv1!






3. Összehasonlító elemzés: Magyar belső egység szemben az idegen töredezettség

Amíg a magyar nyelvben ez a három gondolati sík (nyúlás, nyelv/beszéd, nyílás) egyetlen tiszta gyökérből hajt ki, addig a környező és távolabbi nyelvekben ez a szerves összefüggés darabjaira hullik. Az idegen nyelvek nem egyetlen gyökből építkeznek, hanem különálló, összefüggéstelen kifejezéscímkéket használnak e fogalmakra.

Szláv nyelvek (pl. szlovák, orosz)

  • Nyúl (ige) vs. Nyúl (állat): A szlovákban a nyújtásra a 'ťahať', az állatra a 'zajac' szót használják. A mozdulat és az állat közötti képi összefüggés teljesen elvész.

  • Nyel (ige) vs. Nyelv (szerv/beszéd): A nyelésre a 'polykať', a nyelvre a 'jazyk' szolgál. Nincs meg a magyar gyöki egység.

  • Nyit (ige) vs. Nyíl (eszköz): A nyitásra az 'otvoriť', a nyílra a 'šíp' szót használják. Két külön szóbokor.

Germán nyelvek (német és angol)

  • Német példa: Nyúlás: 'dehnen' / állat: 'Hase'. Nyelés: 'schlucken' / nyelv: 'Zunge' / beszéd: 'Sprache'. Nyitás: 'öffnen' / nyílvessző: 'Pfeil'. Hat teljesen független tő!

  • Angol példa: Nyúlás: 'stretch' / állat: 'rabbit'. Nyelés: 'swallow' / nyelv: 'tongue' / beszéd: 'language'. Nyitás: 'open' / nyíl: 'arrow'. Bár az angol 'language' és a latin 'lingua' hordozza az N-L → L-N gyökváltást, a nyelés és a nyúlás fogalmától teljesen elszakadt.

Újlatin nyelvek (pl. latin és francia)

  • Latin / Francia példa: A latinban a nyelv 'lingua', de a nyelés már 'glutire', a nyúlás 'extendere', a nyitás 'aperire'. A francia ezt örökölte: 'langue' (nyelv), 'avaler' (nyel), 'étirer' (nyújt), 'lapin' (nyúl állat).

Török nyelvek

  • Török példa: Nyúlás: 'uzanmak' / állat: 'tavşan'. Nyelés: 'yutmak' / nyelv: 'dil'. Nyitás: 'açmak' / nyíl: 'ok'. Ugyancsak elszigetelt szavak halmaza.

Finnugor feltételezett rokonok (pl. finn)

  • Finn példa: A finnben a nyújtás 'ojentaa', a nyúl állat 'jänis', a nyelv 'kieli', a nyitás 'avata'. Négy teljesen eltérő tő felel meg a magyar NY-L szóbokornak.

A hivatalos nyelvészet kényszermagyarázatai

A hivatalos összehasonlító nyelvészet vakon állítja, hogy a nyúl (ige) és a nyúl (állat) szavaknak semmi közük egymáshoz, csupán véletlen egybeesések, de “persze” mind finnugor örökségek.

Még szembetűnőbb ez a kényszeres magyarázat a nyelv szavunknál (amelyre az osztjákban a ńäləm felel meg). Az etimológiai szótár (ÚESz) szerint a magyar nyelv szó tömör, egyszótagú alakja egy feltételezett ősi, hosszabb szó toldalékolt formáiból keletkezett elvonással és „vokalizálódással”. Ez a nyakatekert logikai bukfenc megint ellentmond a természetes nyelvi fejlődés alaptörvényének: a nyelvekben a szófejlődés a legrövidebb, legtömörebb ősgyök felől halad a hosszabb, toldalékolt alakok felé, és nem fordítva! Nem a ház tetejéből lett az alapja, hanem az egyszótagos magyar NYELV gyökből hajtott ki a szóbokor.

4. A magyar gyökrendszer egyetemes jelenléte: további szóbokrok

A magyar nyelv képi világa és ősgyökeinek tömörsége: az NY-L gyök rendkívüli viselkedése nem elszigetelt csoda a magyar nyelvben, hanem maga az általános törvényszerűség! Nyelvünkben több száz olyan gyök él, amelyek egyetlen képi mag köré szerveznek teljeskörű fogalmi hálózatokat:


  • K–R gyök: A kör, a kerek forma és a körkörös mozgás ősképe (kör, kerek, kering, kerít, kerék, kert, kéreg, karika, kavar, kever, kövér – több száz szó!).

  • T–R gyök: A fizikai dimenzió, a befogadó tér és a kiterjedés világa (tér, tár, tárol, tart, terem, teremt, természet, terjed, terület, stb.).

  • KÉP gyök: Minden, ami a képpel és a forma megjelenítésével kapcsolatos (kép, képzel, képzelet, képzet, képzelőerő, képes, képesség, képvisel – azaz a képét adja –, képmás, fénykép, képernyő, képlet, stb.).

  • FOLY gyök: A folyékonysággal és az időbeli áramlással kapcsolatos összes fogalom (foly, folyó, folyam, folyamat, folyamatos, folyamatosan, folytatás, folyvást, stb.).

  • FOG gyök: A megragadás és rögzítés ősképe, a fizikai szervtől a jogi és szellemi kötelékig (fog mint testrész, fog mint ige, megfog, elfog, fogda, fogoly, foglal, fogadalom, stb.).


Lehetne még sokáig bemutatni a gyökrendszerünket, de már ez a néhány példa is igazolja, hogy

a magyar nyelvben a szavak nem puszta megegyezésen alapuló címkék, hanem képszerűség, a valóság látható, tapintható és cselekvő szerkezetének leíratai, ahol a fizikai valóságtól az elvont fogalmakig azonos gyökök köré szerveződik a szókincs.

5. Következtetés és Összegzés

Az NY-L gyök vizsgálata elsöprő erővel igazolja a magyar nyelv egyedülálló, belsőleg építkező szerkezetét, és képi jellegét. A magyar nyelv nem más nyelvekből átvett töredékek mozaikja, hanem egy olyan önálló nyelvi központ, amely a világ legősibb képleíró és gondolati következetességét őrizte meg.

Míg más nyelvekben a fizikai mozgás (nyúlás), a szervi funkció (nyalás, nyelés, nyelv) és a szellemi kinyílás (nyílás, nyitottság) különálló, egymással kapcsolatot nem tartó szócímkékre esett szét, addig a magyar nyelvben mindez egyetlen, kristálytiszta szóbokorba tartozik.

A magyar nyelv ősképi gyökrendszere és ragozó természete olyan eszközt ad a kezünkbe, amely nemcsak kifejezi, hanem észszerűen meg is magyarázza a minket körülvevő valóságot.

A Magyar Nyelv Napján büszkén állapíthatjuk meg: nyelvünk nem csupán kommunikációs eszköz, hanem a gondolkodás és a világértelmezés legmagasabb szintű, szerves remekműve.

Tudtok-e még példákat hozni akár a magyar nyelvből a fenti összefüggésrendszer megerősítésére, vagy akár más nyelvekbe átterjedt NY-L gyökökre?


Török Tamás, nyelvrégész


(akit bővebben érdekel a téma, ajánlom a Kárpát-medencei Nyelvi Központ c. könyvemet, lásd itt: https://payhip.com/b/p6Usu)

1 Többen úgy vélik, hogy a rovás NY jele (D) a NYugat, a lenyugvó napot ábrázolja, de az azért kérdéses, mert a jel alapján lehetne napkelte is, viszont a K-nak más a jele a rovásírásban. Viszont érdekes gondolat, hogy a NYUgat szó hogyan kapcsolódhat a NYU, mint nyúlás gyökhöz: talán mert lenyugváskor a Nap korongja is “megnyúlik”, nagyobb lesz?

legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg

Levelezés, kapcsolat: 

SZILAJ CSIKÓ SZERKESZTŐSÉG: szilajcsiko.info(kukac)gmail.com

bottom of page