Koncepciós perrel rabolták ki a románok Gyergyószentmiklóst és Hargita megyét
Őrület, döbbenet, düh. Megint csak nyelni kell, megint csak le kell sütni a szemünket. Száz évvel a gyalázatos országcsonkítás után újabb rúgást mért a földön fekvő haldoklóba a román igazság(talanság)szolgáltatás.
![](https://static.wixstatic.com/media/55b554_173b84cb9d9e4c9aae063f35233f5015~mv2.png/v1/fill/w_80,h_53,al_c,q_85,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/55b554_173b84cb9d9e4c9aae063f35233f5015~mv2.png)
A román bíróság majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt mondta ki alapfokon azt az ítéletét, amely fényt gyújtott az alagút végén: a Békás-szoros Hargita és nem Neamt megyéhez tartozik. Eltelt egy év, és a feje tetejére állt a világ. Vagy csak visszazökkent a keserű valóságba? Nem tudom.
Csütörtökön, korábbi ítéletével homlokegyenest szembefordulva a Ploiesti-i Táblabíróság meggondolta magát és jogerősen a moldvai felek javára döntött a székelyföldi Gyergyószentmiklós és a moldvai Almásmező (Bicaz Chei) határperében - utóbbiak fellebbezése után. Egy évtized megfeszített küzdelme, egy évtized igazságért kiáltó harca illant el a semmibe. És nem is lenne ez ennyire zsigerig hatolóan dühítő, ha nem ismernénk azt az undorító döntési mechanizmust, amellyel sikerült felköpniük az égre a román bíráknak és szépen alá is állniuk.
(...)
Tette mindezt úgy, hogy a Hargita megyei önkormányzatot és Hargita megye prefektusát teljesen kizárták a perből, míg Neamt megye maradhatott. Pusztán azért, hogy ne kelljen figyelembe venni a gyergyóiak százszázalékos bizonyítékait az ítélethirdetésnél. Pedig egyik fél sem kérte a Hargita megyei önkormányzat kizárását.
(...)