Isten, a rasszista
(...) Azt írja Galló Béla a Mozgástér blogban, hogy a szélsőbalodali antirasszista őrület logikája szerint rasszista a Biblia is, mert hiszen: „Mi az, hogy a háromkirályok közt csak egy a szerecsen?! Az új ballib kőtáblák szerint köztük legalább másfél négusnak kellene lennie, Boldizsár így, egy szál magában, mi más, ha nem a fehér elnyomás árulkodó jele? És miért ne szülhetett volna Mária sötétbőrű Jézuskát? És egyáltalán miért fehér az a Mária?! Hát, nyilván mert a kaporszakállú maga is elég rasszista. Szóval a szűznemzés kiszemeltje miért is nem egy fekete hölgy? Nem volt a környéken alkalmas színesebb?”
Galló megjegyzése azért telitalálat, mert mutatja ennek a logikának a végső abszurditását.
Hol a vége a történelem antirasszista revíziójának? Nos, egyértelmű, hogy ennek a vége a nyugati civilizáció teljes kulturális önmegsemmisítése. Vissza kell menni az alapokig. Vissza kell menni a Biblia első lapjaihoz, az ember teremtésének történetéhez. Ádámhoz és Évához. Csak a vak nem látja, hogy az első emberpár a fehér ember archetípusa. Miféle kirekesztés ez? És a fekete ember hol van? És hogyhogy férfi és nő? Miféle szexista ábrázolás ez? Hogyan lehet a sokszínű emberiség történetének keletkezését ennyire rasszista és szexista módon leírni?
Ez a történelem fehér kisajátítása. A zsidó-keresztyén hagyományon alapuló nyugati civilizáció istene pedig maga a fehér, rasszista férfi. Itt az ideje meglátni, hogy ez csak egy történeti konstrukció. Mert ugyebár, ha van Isten, akkor az nem fehér és nem fekete, ez csak amolyan idejétmúlt antropomorf kivetítés. S az ember nem férfi és nem nő, úgyhogy ezeket a régies előítéleteket félre kell dobni.
De legfőképp itt az ideje az egész nyugati civilizációt megszabadítani a rárakódott hamis rasszista és szexista képzetektől. Csakhogy nem lehet megszabadítani, mert maga a nyugati civilizáció rasszizmusban fogant. Ez egész pontosan azt jelenti, hogy fel kell fedezni: ez a nyugati civilizáció nem más, mint egy rasszista, szexista uralmi építmény, tetején egy rasszista, szexista istennel. A nyugati fehér ember rasszizmusát úgy lehet felszámolni, ha felszámoljuk annak melegágyát, a nyugati civilizációt. Teljesen logikus, hogy ennek a gyalázatos történeti képződménynek az alapkönyvét, a Bibliát oda kell tenni, ahova való: a szemétbe. A nyugati fehér civilizációnak fel kell ismernie, hogy egész története a fehér férfi istenével együtt voltaképpen egy megengedhetetlen tévedésen alapult, mert nem látta meg az egyetemes embert. Akkor kezdődhet végre az igazi történelem, amikor már nem lesz fehér és fekete, férfi és nő, s amikor világossá válik, hogy az elátkozott múlt forrása a fehér keresztyén ember civilizációja, ami csak egy blöff. Nincs olyan, hogy civilizáció.
Meg kell szüntetni a fehér ember államát, újra kell írni a kultúráját, s legfőképpen el kell távolítani fehér, rasszista, férfi istenét, akinek a képzetén az egész nyugati civilizáció alapul. Látni kell, hogy maga a civilizáció fogalma az egy emberiség megengedhetetlen felosztása.
(...)
A rasszizmus azért válhatott mára a történelem fő értelmezési elvévé, mert létezik egy senki által nem igazolt tétel, miszerint a régi civilizációs hagyományok felszámolásával létrejönnek majd a kulturálisan homogén társadalmak. Ha pedig mégis konfliktusok támadnak a hagyományok között, akkor annak nem az az oka, hogy a civilizációk sokféleségében megélt múltat nem lehet felszámolni, hanem az, hogy van egy rassz, a fehér, keresztyén ember, aki nem elég nyitott és befogadó. Nem átall rasszistának lenni. De jön majd egy új kor, ami nemhogy a történelem vége, hanem egyenesen az igazi történelem kezdete, a globális kulturális uniformizmus kora, természetesen egy szélsőségesen balliberális utópia uralma alatt.
(...)
