„Lengyelország az ékszer Soros György koronáján”. – Kik és hogyan avatkoztak be külföldről a lengyel
A korábban jelzettekhez képest feltűnően szoros csatában győzte le ellenzéki ellenfelét Andrzej Duda jobboldali államfő a lengyel elnökválasztás vasárnapi, második fordulójában. A Magyar Nemzet ma induló négyrészes sorozata azt vizsgálja, hogyan jelentek meg Soros György, illetve a német média és az Európai Bizottság érdekei Lengyelországban – következetesen az ellenzéki Rafał Trzaskowskinak kedvezve. – Lengyelország ékszer Soros György koronáján – állítja egy lengyel publicista.
A jobboldali elnökkel, Andrzej Dudával szemben induló ellenzéki jelöltnek, Rafał Trzaskowskinak kedvezve kapcsolódott be a választási kampányba a lengyelországi Báthory Alapítvány (Fundacja im. Stefana Batorego), amelyet Soros György magyar származású amerikai milliárdos alapított – derül ki a választási kampány sajtóvisszhangjából. Duda a csaknem teljes végeredmény szerint a voksok 51,08 százalékát szerezte meg az elnökválasztás vasárnapi, második fordulójában, míg a varsói főpolgármesternek, az ellenzéki Polgári Platform vezette koalíció jelöltjének a szavazatok 48,92 százaléka jutott.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a kampány egyik fő témájában a konzervatív, illetve liberális álláspont helyezkedett szembe egymással. Duda a választási programjában a konzervatív családi értékek, a kizárólag férfi és nő kapcsolatán alapuló házasság mellett állt ki, és kizárta, hogy támogassa a homoszexuálisok örökbefogadási jogát. A Soros-párti szakértők azonban a szexuális kisebbségeknek még több jogot kínáló álláspont mellett sorakoztak fel. A Báthory Alapítványhoz köthető szakértők ezenkívül az ellenzéknek kedvező véleményeket és ajánlásokat fogalmaztak meg az elnökválasztás sokáig egyébként bizonytalan lebonyolításával kapcsolatban is.
Tavasszal még a koronavírus-járvány, valamint alkotmányos aggályok miatt a választások megtartása ellen foglaltak állást, szemben a Jog és Igazságosság (PiS) jobboldali kormánypárttal, amelynek Duda a jelöltje volt. Miután azonban az eredetileg fő ellenzéki jelöltnek számító Małgorzata Kidawa-Błońska az alacsony támogatottsága miatt visszalépett, Trzaskowski pedig bekapcsolódott a kampányba, s esélyei folyamatosan javultak, ugyanezek a szakértők nézőpontot váltottak.
A lengyelországi demokrácián és jogállamiságon aggódva ekkor már a választásokon való részvételre buzdítottak. Ezek egyébként a Soros Györgyhöz köthető szervezetek fő témáinak számítanak a lengyel közéletben.
Fősodorbeli jogfelfogás
A wPolityce lengyel hírportál beszámolt arról, hogy a járvány kellős közepén a Soros által finanszírozott Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért azzal foglalkozott: szerintük nem volt szabályos a lengyel Országos Bírói Tanács tagjainak megválasztása. Grégor Puppinck, a Jog és Igazságosság Európai Központjának vezetője pedig a tavasszal felhívta a figyelmet arra is: a Soroshoz köthető szervezetek sokrétű együttműködésben állnak a fősodorbeli európai jogfelfogás képviselőivel.
Ennek részeként a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságában is befolyással bír, ami erősíti a Dudára és a lengyel kormánypártra nehezedő jogi nyomást is az európai intézményrendszerben, és ismét csak Trzaskowskinak kedvezett a kampányban.
A választás feltűnően szorosra alakult a második fordulóra; ez júniusban a Foreign Policy amerikai külpolitikai magazin lengyelországi szakírójának is feltűnt. De Duda az utolsó pillanatig kampányolt főleg a neki kedvező eredménnyel kecsegtető déli és keleti vajdaságok falvaiban és kisvárosaiban. Trzaskowsi ezzel szemben a nagyvárosok lakói számíthatott elsősorban, akik közül sokan elfordultak a hagyományos katolikus értékektől és a szexuális kisebbségi jogok „érzékenyítésével” is találkozhattak már. A New Statesman brit liberális hetilap – Soros György szóhasználatát átvéve – a nyílt, illetve a zárt társadalom harcaként pozicionálta az elnökválasztást, úgy vélve, Trzaskowsi győzelme reményt adna a liberálisoknak. A kormánypárti lengyel média ugyanakkor nem felejtette el felemlegetni: Trzaskowski korábban Soros-ösztöndíjjal tanult, és többször is részt vett a világkormányzás titokzatos szervezetének tartott, úgynevezett Bilderberg-csoport találkozóin.
Aggasztó szuverenitás
Egy a Project Syndicate-nek adott interjújában egyébként Soros májusban leplezetlen aggodalommal beszélt arról, hogy Lengyelország, valamint Magyarország több szuverenitást és függetlenséget élvezhet majd az Európai Unión belül. Mégpedig egy az EU-n belül is nagy vihart keltett német alkotmánybírósági döntés kapcsán, amely betűje szerint az Európai Központi Bank kötvényprogramjában való részvételről szól, fő tétje azonban a nemzeti szuverenitás megőrzése. A lengyel kampányban ezt az álláspontot Duda, míg a brüsszeli álláspontot ellenzéki riválisa képviselte.
Erősödő médiapozíciók
Érdemi liberális hatást ugyanakkor liberális média nélkül nehezen lehetne kifejteni egy hagyományőrző, katolikus országban. A V4NA hírügynökség beszámolt arról, hogy Soros erősítette a médiapozícióit Lengyelországban. Csehországi vállalatán keresztül a hatvan százalékát szerezte meg annak a lengyel cégcsoportnak, amely az ország második legnagyobb országos rádiójának, a Radio Zetnek is a tulajdonosa. A csoportnak több vidéki nagyvárosban is fogható rádióadója van.
Egyes információk szerint Soros több mint 68 millió eurót szánt az üzletre.
A felvásárlás ellen a PiS tiltakozott; szóvivője, Beata Mazurek azt mondta, az államnak minden hatalmával azon kell lennie, hogy a tőzsdespekulánsok médiatulajdonlását visszaszorítsák, és a lengyel állam nagyobb mértékben tulajdonos legyen a médiapiacon.
Stanisław Janecki, a wPolityce publicistája tavaly azt mondta a Figyelőnek: „Lengyelország ékszer Soros György koronáján, hiszen viszonylag nagy és népes országként domináns szerepet tölt be a térségben. Innen más országokra, de még az uniós elitekre is hatni lehet. A Soros által finanszírozott vagy támogatott szervezetek a jobboldalt, a konzervatívokat lejárató üzeneteket terjesztenek…
Lengyelországban a külföldi tőke annyira dominál a médiában, mint valószínűleg sehol az uniós posztkommunista államokban. És ezek a külföldi tőke által irányított médiumok nagyon is összhangban vannak azokkal az üzenetekkel és elméletekkel, amelyek Soros tevékenységéhez kapcsolódnak.”
Kis arányú győzelem
Andrzej Duda szoros küzdelemben győzte le riválisát, Rafał Trzaskowski varsói főpolgármestert az elnökválasztás vasárnapi, második fordulójában.
(…)
Mint várható volt, Trzaskowski főleg a városokban, a nyugati országrészben és a fiatalság körében gyűjtött be több szavazatot, míg Duda a kisebb vidéki városokban volt népszerűbb. Elemzők szerint ez elsősorban a PiS családtámogatási programjának köszönhető. Andrzej Duda győzelme lehetőséget ad a 2015 óta hatalmon lévő, két parlamenti választást is megnyerő PiS-nek arra, hogy folytassa családvédelmi és rendpárti politikáját, illetve igazságügyi reformját, amelyek miatt gyakran összetűzésbe került az EU intézményeivel. Trzaskowski sikere ugyanis azzal fenyegette volna a kormánypártot, hogy az új államfő által visszaküldött törvénytervezeteket csak háromötödös többséggel fogadhatta volna el a parlament. Márpedig a PiS nem rendelkezik ilyen többséggel. A főpolgármester maga is utalt rá, hogy elnökként jobb kapcsolatokra törekedne Európával, s gyakran alkalmazná az államfői vétót.
– Bármi is történjék, továbbra is harcolni fogunk a bíróságok függetlenségéért, védelmezni fogjuk az alkotmányt, és továbbra is küzdeni fogunk a nők jogaiért – mondta Trzaskowski még az eredmények közzététele előtt. (K. Z.)
