VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Maffiamódszerekkel próbálnak pénzt kicsalni a “békés tüntetők” amerikai kisvállalkozásoktól

Ahogy arról korábban már többször beszámoltunk, a kentucky-i Louisville városa egészen elképesztő hellyé változott az elmúlt hónapokban. A város utcáin etnikai alapú milíciák rendeznek felvonulásokat, most pedig a Black Lives Matter (BLM) tüntetők “társadalmi igazságosságra” és “fekete felszabadulásra” hivatkozva “társadalmi igazságossági” követelésekbe csomagolva próbálnak egyfajta védelmi pénzt kicsikarni egy helyi vállalkozástól, számolt be a Breitbart.

Egyre elképesztőbb irányt vesznek a feketejogi tüntetések az Egyesült Államokban. A Black Lives Matter mára már paramilitáris egységekkel felszerelt, központi ideológiával rendelkező szervezetté vált, amely nemrég újabb funkciót vont magához: a helyi vállalkozások ellenőrzését. Louisville városában ezt a “feladatot” a “NuLu társadalmi igazságossági, egészségügyi és jóléti kódex” alapján végzik a feketejogi aktivisták, egyesével önhatalmú mérlegelés alapján besorolva az egyes vállalkozásokat. A kiértékelés során az aktivisták olyan szempontokat vesznek figyelembe, mint az alkalmazottak etnikai összetételének százalékos aránya, a beszállítók etnikai összetétele, valamint egy sor egyéb ideológiai szempont alapján sorolják A-, C-, valamint F-kategóriába a helyi kisvállalkozásokat. Aki nem teljesít megfelelően a teszten, az célkeresztbe kerül, ahogy az a kubai étterem-tulajdonos, aki bár maga is bevándorló, valamint nagyrészt migráns munkaerőt alkalmaz, étterme mégsem volt kellően PC-kompatibilis.

A louisville-i BLM követelései között szerepel a személyzet faji kvóta alapján való toborzása és az üzlet beszállítóinak etnikai hovatartozását is megszabnák az étterem számára. Az érintett étterem falára is kifüggesztették a minősítő plakátot, amelyen hibaként rótták fel azt is, hogy az öltözési szabályzat kirekesztő, valamint javaslatot tettek arra is, hogy a vállalkozás fizesse teljes bevételének 1,5 százalékát olyan NGO-knak, amelyeket nem fehérek üzemeltetnek. Egyszerűbben szólva, fizessenek védelmi pénzt a további “leminősítés” elkerülése érdekében. Emellett pedig követelik, hogy:

  • a személyzet legalább 23 százaléka legyen “BIPOC” (Black or Indigenous People of Colour- Fekete vagy őslakos színesbőrű emberek gyűjtőneve, elterjedt eufemizmus a fehérek kirekesztésére)

  • a beszállítók legalább 23 százaléka legyen BIPOC tulajdonú vállalkozás

  • az étterem rendszeresen “adakozzon” BIPOC szervezeteknek- mint a BLM

  • az öltözködési szabályzat nem lehet diszkriminatív a BIPOC emberek hagyományos öltözködésével szemben

Ezeken kívül az aktivisták érzékenyítő képzésre köteleznék az alkalmazottakat, a tulajdonost pedig balliberális ideológiai tartalmú üzenetek megjelenítésére, valamint a feketéknek való állami kártérítés fizetése melletti kiállásra köteleznék a “jogvédők”.

(...)

Tovább a cikkhez

MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu