Nyugaton a sajtó változatlan
Rögtönzött esettanulmány a BBC műsorvezetőjének tájékozatlanságáról.
Alig pár napja adott interjút Varga Judit igazságügyi miniszter a BBC Hard Talk című műsorában Stephen Sackurnak, részben a bejelentett magyar költségvetési vétó kapcsán. A kérdések áttekintése igen tanulságos képet mutat a nyugati sajtóetikáról és tájékozottságról. Már ha kérdésekről beszélhetünk egyáltalán. Ezért csokorba szedtük őket, némi kommentárral. Íme!
***
„Hol van abban a logika, hogy bár Magyarország tagja az európai klubnak, mégsem hajlandó elfogadni az EU bíróságát, értékeit és szabályait?”
Ez nettó fake news: Magyarország a luxembourgi bíróság joghatóságát elfogadja és betartja, ítéleteit végrehajtja. Ellentétben például Németországgal, amelynek alkotmánybírósága idén májusban alkotmánysértőnek találta az Európai Központi Bank 2015-ben indított államkötvény-vásárlási programját, elutasítva ezzel az Európai Unió Bíróságának korábbi ítéletét is. Kétségtelen továbbá: az elmúlt években az Európai Bizottság olykor igen kreatívan alakította a közös joganyagot, mégpedig a föderalizmus és bizonyos túlfűtött emberi jogi fundamentalizmus irányába, ám ezzel a BBC műsorvezetőjének a jelek szerint nincs problémája. Az országának annál inkább: ebből lett a Brexit.
„A mostani vita nem az egyre szorosabbá váló Unió koncepciójáról és a nemzeti szuverenitás lopakodó megtámadásáról szól, hanem arról, hogy az EU minden tagállama aláír bizonyos alapelveket. Ideértve a demokratikus kormányzást, a jogállamiságot, a független igazságszolgáltatást, a szabad média elismerését, az emberi jogok tiszteletben tartását, és mindezek miatt az EU és különböző intézményei azt tapasztalják, hogy Magyarország megsérti és nem teljesíti a különböző alapvető normákat.”
Kezdjük ott, hogy ez nem egy kérdés, sokkal inkább egy The Guardian- vagy Telex-cikk implementálása. Kettő: a mostani vita bizony éppen a szuverenitásról szól. Ez tény. Az alapelveket tényleg minden tagállam aláírta, így hazánk is, ebben nincs változás, csakhogy éppen az történik, hogy a szignók fölött módosítják a szerződés szövegét. Sőt, újabban egy egészen friss, júliusi közös döntést írnak felül, majd pedig az ezt ellenzőket kiáltják ki szószegőnek. A jogállamiságot aligha lehet a jogállamiság megsértésével megvédeni. Ami pedig az intézmények „tapasztalását” illeti: Magyarország minden eljárásban közreműködik, ha hagyják, a párbeszédben is részt vesz. Csakhogy éppen a híres-neves LIBE-bizottság volt az, amely a hazai ellenzék sugalmazására ülésezett úgy a kamunak bizonyuló magyarországi veszélyhelyzet-diktatúráról tavasszal, hogy Varga Judit fel sem szólalhatott.
Komoly aggodalmak
„Nekem úgy tűnik, hogy az ön által említett 7. cikkely szerint az Európai Parlament által indított eljárás azon a komoly aggodalmon alapul, hogy Magyarország megszegte az alapértékeket a kormányzás és a jogállamiság tekintetében. Amióta ez megtörtént két évvel ezelőtt, ahelyett, hogy együttműködő párbeszédet folytatna, a magyar kormány egyszerűen kemény retorikával válaszol és olyan intézkedéseket vezetett be, melyek az unió vezetői szerint csak súlyosbítják a problémákat.”
Ez megint nem kérdés, hanem kijelentés, ráadásul minősítés, vélemény.
(...)
