A britek meg akarják adóztatni azokat, akik a világjárványból a legnagyobb hasznot húzták
„Cui prōdest scelus, is fecit!” – „Akinek jól jött ez a vétek, no éppen az követte el.”
Úgy tűnik, egyre több miniszter támogatja a brit Rishi Sunak kancelláriaminiszter tervét, amely megadóztatná az Amazon és a többi online kereskedő által a világjárvány időszakában elért elképesztő nagyságú nyereséget.
Amíg a munkavállalók többsége, a kis- és középvállalkozások tulajdonosai és a brit középosztály tagjai eladósodtak és tönkrementek a lezárások és a korlátozások következtében, addig a világ leggazdagabb embereinek és a vezető nagyvállalatok vagyona soha nem látott mértékben gyarapodott. Egyes vállalatokat elképesztő mértékben támogattak meg az adófizetők pénzéből, mások pedig a vállalkozás jellegénél fogva a pandémia miatt kialakult szituációnak köszönhetően hatalmas nyereséget könyvelhettek el az elmúlt időszakban.
Az állami pénzek megjelenésével és a versenytársak kiiktatásával a pénz és a hatalom olyan koncentrációi alakultak ki, amelyek alapvetően veszélyeztetik a demokráciát. A globális pénzügyi hatalom és a hozzá kapcsolódók a járvány ideje alatt újabb sikereket értek el nemzetállamok ellen, amelyek az utolsó védelmi vonalat jelentik a kozmopolita elit térnyerésével szemben.
A Cambridge Egyetem elemzése szerint 2005-ben a megkérdezettek még csak 38,7 százaléka mondta azt, hogy nem elégedett a demokrácia működésével, 2020-ra az elégedetlenek aránya 57,5 százalékra nőtt. A leginkább kiábrándult országok közé tartozik az Egyesült Államok, nem sokkal lemaradva tőle Nagy-Britannia; ahol korábban a megkérdezettek 75 százaléka elégedett volt a demokrácia működésével.
A globális piac irányítói, a pénzügyi és gazdasági elitokrácia a járvány alatt csak tovább növelte erőfölényét a társadalom valódi intézményeivel szemben. A globális elit meggyőződése, hogy a világ gazdasági, pénzügyi, társadalmi és politikai válságai a jelenlegi eljárásokkal nem kezelhetőek, ezért olyan új működésmódokat kell kialakítani, amely alárendeli a demokráciát a globális szempontoknak.
Mióta az amerikai Forbes nyilvánosságra hozta A világ leggazdagabb embereinek 2020-as listáját tavaly tavasszal, Elon Musk vagyona nyolcszorosára nőtt, 165 milliárd dollárral lett gazdagabb (teljes vagyona akkor 24,6 milliárd volt). A Tesla részvényei a múlt évben összesen 720%-kal erősödtek, a vállalkozó november óta áll a gazdagok dobogójának második fokán. A tőzsdei fejlemények nyomán a Bloomberg és a CNBC már a múlt hét folyamán a világ leggazdagabbjának értékelte a Tesla-alapítót. A világtörténelemben ilyen gyorsan még soha senkinek a vagyona nem nőtt ilyen nagyra.
A koronavírus elleni vakcinát előállító Beijing Wantai Biological Pharmacy Enterprise nevű vállalat értéke három hónap több mint 20-szorosára emelkedett, így a palackozott víz kínai királya, Zhong Shanshan 10 hónap alatt Kína, sőt Ázsia leggazdagabb embere lett.
A svájci UBS bank és PwC könyvelő cég legfrissebb elemzéséből megtudhattuk, hogy míg áprilisban a multimilliárdosok összvagyona 8 000 milliárd amerikai dollárra rúgott, addig júliusra már 10 200 milliárd dollárt tehettek zsebre.
Josef Stadler, a UBS szakértője elmondta, a multimilliárdosoknak finoman szólva volt “elegendő bőr az arcukon” ahhoz, hogy részesedést vásároltak egyes cégekben, miközben bedőlt a teljes piac az egész világon.
A legnagyobb emelkedést a techvállalatoknál érzékelték, ugyanis óriási módon megemelkedett a kereslet az elektronikai cikkek iránt az otthonról való munkavégzésnek hála. Júliusban az Amazon vezérigazgatója, Jeff Bezos egyetlen nap alatt rekordmértékű vagyongyarapodást könyvelhetett el, cége részvényei akkor 7,9 százalékkal, vagyis 13 milliárd dollárral 189,3 milliárd dollárra nőttek.
A brit kancelláriaminiszter a megtépázott államháztartás helyreállítása érdekében megadóztatná a gazdasági élet „túlzóan nyertessé vált” szereplőit. A legtöbb miniszter szerint igaza van, mivel például az Amazon 91 milliárd fontos utolsó negyedéves teljesítménye több mint lélegzetelállító.
Rishi Sunak szerint nem elég a gazdasági sikert megünnepelni. Ez az eredmény társadalmi felelősséggel és az arányos adó megfizetésének követelményével is jár. A pénzügyi vezető szerint a brit adórendszer nem tudott lépést tartani az internetes vásárlások rohamos növekedésével. Ennek következtében az Amazon és mások társai elképesztő bevételeket produkáltak, miközben csak adóminimumot fizetnek.
A Tesco volt vezérigazgatója, Dave Lewis 2 százalékos online forgalmi adót javasol, 20% -os üzleti kamatcsökkentéssel párosítva. Az online forgalmi adó megemelése mellett Rishi úgy gondolja, hogy fontolóra kell venni az online kiskereskedők által a világjárvány során elért „többlet” nyereségre vonatkozó szintén kötelező adó.
Az online kereskedők az elmúlt egy évben túlméretezett nyereségük nagy részét annak a szerencsének köszönhetik, hogy nyitva tudtak maradni.
Az Amazon az elmúlt évtizedben több mint 23 milliárd fontot fektetett be az Egyesült Királyságba, és több mint 30 000 munkahelyet teremtett, de az adófizetéssel kapcsolatos hozzáállása továbbra is komoly folt a vállalat hírnevén.
Rishi szerint sem nem méltányos, sem erkölcsileg nem helyes, ha a hagyományos vetélytársakat elvesztő, a vírus által eltorzított szerkezetű gazdaságból ezek a szereplők ilyen hasznot húznak. Túl magas a fogyasztók és a társadalom költsége, miközben az Amazon és társai egyre gazdagabbá és erősebbé válnak.
Forrás:
Comments