A görög szigeteken pusztul az élővilág, mióta aktiválták az 5G-t (Vajda Miklós cikkismertetője)
Az 5G bevezetésével szembeni világméretű ellenállás világszerte fokozódik. Ez egyes helyeken korlátozta, lelassította vagy leállította a telepítést, beleértve az Egyesült Államok repülőtereinek közelében, a légiközlekedési interferencia kockázata miatt. Ennek ellenére a bevezetés világszerte továbbra is hatalmas léptékű , és továbbra is pusztításokról számolnak be, ahol aktiválták, többek között a görögországi Szamosz szigetén.
Az 5G bevezetése óta folytatódott a rovarok számának a rohamos csökkenése Samoson. A helyzet romlott, mióta 2022. július 1-jétől az 5G kereskedelmi forgalomba került.
A beporzók, köztük a pillangók száma is nagyon gyorsan csökken. Ezzel egyidejűleg a rovarevő madarak száma is csökken. A talajviszonyok is romlottak, a talaj savasabbá vált, mint korábban volt. A talajban nincsenek látható rovarok, és sok növény nem növekszik úgy, ahogy kellene, vagy nem nő teljes méretre. A sárgadinnye és a padlizsán DNS-károsodás jeleit mutatja. A beporzók hiánya, a rossz hozam és az elszáradt növények az egész szigeten láthatók. Az élelmiszertermelésre gyakorolt hatások általában ijesztőek: a talaj minőségének romlása miatt. A beporzók számának csökkenése és a sugárzás által károsodott növények azt jelentik, hogy nehezebb lesz az élelmiszertermesztés, és az élelmiszerárak tovább emelkednek. A jövőben előfordulhat teljes terméskiesés.
Az 5G-t 2021 júliusában vezették be a Samoson, de csak 2022 júliusának elején állt kereskedelmi forgalomba. Abban az évben, amikor a technológia élt, de nem volt kereskedelmi forgalomban, a rendszeren módosításokat végeztek, hogy megfelelően működjön. A 0,7 GHz-es, 3,5 GHz-es és 22,5 GHz-es 5G hullámhosszak tavaly júliustól működnek.
Rovarok
A rovarok jelentős visszaesése a 4G-vel kezdődött, de az 5G bevezetése számos rovarfaj – köztük sok beporzó – gyors és tömeges hanyatlását okozta. Az éghajlatváltozás, amelyet gyakran a rovarok visszaszorulásának okaként emlegetnek, egyetlen tenyészidőszakon belül sem éreztethette volna ezt a hatást. Ezen kívül az éghajlatváltozásnak inkább a rovarok számának növekedését kell eredményeznie, mint csökkenését.
A beporzók száma 2022 nyár eleje óta láthatóan csökkent. Májusban még volt néhány lebegő poszméh, mézelő méh és fehér méh. Volt néhány méhecske, és általában a helyzet nagyjából olyan volt, mint tavaly nyár végén. Mostanra gyakorlatilag az összes nagyobb méh és légy eltűnt. Július 1. óta csak 2-3 asztalos méhet láttunk, két poszméhet, mézelő méheket nem. Nincsenek drónlegyek, és nagyon kevés a lebegő legyek vagy a darazsak száma. A lebegő legyek közül csak két típus él, földalatti odúkban – és nem is nagyon sok maradt belőlük. Ugyanez igaz az általunk látott darázsfajtákra is: csak az általunk meghagyott fajták élnek a föld alatt, a nagyon apró darazsak kivételével.
A növények még mindig beporoznak, bár a hozamok jóval alacsonyabbak lesznek, mint tavaly (a cukkinit egyáltalán nem porozzák be, nagyon kevés a dinnye, és biztosan kevesebb paradicsomunk lesz, kevesebb, mint a negyede a tavalyinak). A fő beporzók nagyon apró vadméhek, némelyik mindössze 2-3 milliméter hosszú. Ezeknek az apró méheknek több faját is láthatjuk. Van még néhány apró, szintén 2-3 milliméter hosszú darázs egy olyan fajból, amelyet korábban nem vettünk észre. Az üreges darazsak kivételével csak ezeket látjuk.
Általánosságban elmondható, hogy tavaly nyár óta tovább csökkent a rovarok száma. Nagyon kevés a szöcske, szinte nincs tücsök, nagyon kevés a bogár, kevesebb a pillangó és a lepke, és kevesebb a kabóca. Egyes fajok, mint például a kanálfűző és a legtöbb csipkefűző, teljesen eltűntek. Egészen a közelmúltig, és annak ellenére, hogy a 4G bevezetése óta a rovarok száma általánosan csökkent, a föld alatt élő vagy tojásokat lerakó fajok elterjedtebbek voltak, mint a föld felett élő vagy tojásokat rakó fajok.
A kabócák a föld alatt kelnek ki és fejlődnek, ahol egész életüket töltik, míg néhány hétig előbújnak, hogy társakat találjanak és szaporodjanak. Egészen a közelmúltig nem csökkentek észrevehetően; csak tavaly (2021-ben) észleltük a számok csökkenését, és egyes kabócákban DNS-károsodás jeleit láttuk, sérült szárnyak formájában. Idén nemcsak jelentősen kevesebb a kabóca, de általában kevesebb rovar is szaporodik és él a föld alatt. Ennek oka lehet az elektromágneses sugárzás talajra gyakorolt közvetlen és közvetett hatása is. Az olyan rovarok, mint a kabócák, amelyek lárvaállapotban a föld alatt vadásznak, kevesebbet tudnak enni. Magának a talajnak az elektromágneses egyensúlyának megváltozása is elpusztíthatja őket
Madarak
A madarakat is súlyosan érinti az 5G. Sokkal kevesebb madár van a környéken, mint néhány évvel ezelőtt; a madárpopulációk az egész szigeten visszaestek, és úgy tűnik, hogy minden faj utódai gyakorlatilag kihaltak, akárcsak a jégmadár. Földünkön szardíniai poszáta, árva cinegék, széncinegék, feketerigók és szajkók fészkeltek, de fiatal széncinegéken kívül nem láttunk fiatal madarakat. Úgy tűnik, elvesztettük ökörszemeinket és énekes rigóinkat. A poszáták rovarevők, és a csökkenő rovarpopulációk miatt jövőjük nem biztosított. Más madarak szintén nem szaporodtak sikeresen. A csukaroknak, a fogoly gyakori szigeti alfajának, idén nagyon kevés fiókája született; néhány pár még nem szaporodott, amelyeket láttunk, a szokásosnál kevesebb fiókájuk volt. Egyetlen bagolypárunk, úgy tűnik, szintén nem szaporodott, manapság csak egy baglyot hallunk. Mivel a rágcsálók száma jelentősen megfogyatkozott, a baglyok számának csökkenése a táplálékhiány következménye lehet.
Helyi vizes élőhelyeinken a flamingók először nem szaporodtak el. Az ottani lagúna egyfajta bölcsődeként funkcionál a flamingó-bébik számára, és általában 30-40 első- és másodtéli madár él. Idén mindössze két első-téli és három másodtéli flamingó volt. Ezen kívül hét pár vöröses kagyló egyáltalán nem tudott szaporodni. A lagúnában korábban számos kis kócsag élt; most nincsenek ilyenek.
Idén nagyon kevés volt a vonuló madár. Május elején megérkeztek a gyurgyalagok, de nem olyan sokan, mint általában. Megérkeztek még a molnárfecskék, a házi macska, a közönséges slice és a havasi fecske is, de a számok nagyon kicsik, a réti fecskék nem érkeztek. Ezek a madarak általában egész májusban vadásznak rovarokra a földünkön és a földünk felett, és ezt idén is megtették, de – és ez volt az első alkalom, amikor ezt láttuk – könyörtelenül megtámadták őket a sárgalábú sirályok, akik szó szerint tépték a fecskéket és a martinokat, darabokra a fejünk fölött, és gyurgyalagokat fogtak a csőrükbe és megölték őket. Ez így ment nap mint nap, és rossz volt nézni.
A sirályok nem ragadozó állatok; többnyire dögevők, bár tojásokat és fiókákat lophatnak más madarak fészkéből. A sirályok azonban éhezhetnek, mivel a tengerben egyáltalán nincs semmi: nincsenek sünök, tengeri csillagok, kagylók, tintahalak és más tengeri élőlények, amelyek általában felmosódnak azokon a strandokon, ahol a sirályok tanyáznak.
Több éve nem láttunk semmit elmosni a strandokon, kivéve a szemetet, az uszadékfát és a szalagfüvet. Nagyon kevés hal van. Nyilvánvalóan a kisebb madarak repülésbe vétele új módszer volt e sirályok táplálékszerzésére; a napok előrehaladtával ügyesebbek lettek más madarak fogására.
Talajviszonyok és talajrovarok; DNS-károsodás a növényekben
A talaj sokkal savasabbá válik. Áprilisban új veteményes ágyat ástunk, szűz talajon: a földet a második világháború óta nem használták. Egyáltalán nem találtunk rovarokat a talajban, még egy gilisztát sem. Nagy számban kellett volna lenniük gilisztáknak, gubacsoknak, kis százlábúknak és különféle bogaraknak. Nyári növényeink termesztéséhez háromszor kellett kalciumot a talajba juttatnunk, és még így is kalciumhiány jelei mutatkoznak paprikánkon, fekete foltok, vékony falak jelennek meg a termések hegyén. Maga a paprika vékonyabb falú a kelleténél, és semmire is sül. Ha kertészek lennénk, ezek eladhatatlanok lennének. Egyes paradicsomok a kalciumhiány miatt is károsodnak: gyenge pontok, például hegek a gyümölcsök héján és a szilvaparadicsomokon, néhány gyümölcs, ahol az alsó fele megfeketedett és elkorhadt. Számos paradicsom és paprika érés előtt teljesen elrohad; ennek nem a rovarkár az oka.
A tavalyi nyári ágyásban kora tavasszal próbáltunk borsót és babot termeszteni. Semmi sem csírázott. Nem mi voltunk az egyetlenek, akiknek nem nőtt a bab. Ugyanez történt több szomszédunkkal és barátunkkal is, akik minden télen szemes babot termesztenek. Idén nem nőtt a babjuk.
Ugyanennek az ágyásnak a másik felét a savanyú talajt kedvelő burgonya ültetésére használtuk. Ezek növekedtek, de a hozamok alacsonyak voltak, egyes növények egyáltalán nem termeltek burgonyát. Annak ellenére, hogy a talaj nedves volt, a burgonya kiásásakor ismét nem találtunk rovarokat, még egy gilisztát sem.
Cukkinit és dinnyét ültettünk az ágyásnak abba a felébe, ahol a borsó és a bab nem termett. Kihajtottak, de a cukkini és kevés sárgadinnye beporzása nem történt meg, a növények nem nőttek normális méretűre; a trágyázás ellenére nagyon kicsik maradtak (kecske- és csirketrágyát is használunk, az egyiket a talajba ássák, a másikat a növények növekedése közben öntözzük).
A sárgadinnyén, a zinnián és néhány padlizsánon a DNS-károsodás jelei mutatkoznak. Szinte minden dinnye nagyon kicsi, körülbelül akkora, mint egy teniszlabda, és sokformájú, nyilvánvaló gyenge pontokkal a héjában. A bennük lévő magok közül sok szintén elromlott. Egyes padlizsánok is alaktalanok, redők és páratlan húsujjak vannak. A DNS-károsodás néhány zinniában is nyilvánvaló, amelyek hatalmas kiálló hajtásokat fejlesztettek ki, néha egy miniatűr második virággal a tetején. A szomszédjainknak ugyanazok a problémái vannak a dinnyével, mint nekünk. Az övéket palántaként vásároltuk, mi viszont saját magunkból termesztettük. Az ő padlizsánjuk a miénktől eltérően csak apró terméseket hozott, amelyek ehetetlenek.
Forrás:
