A Japánok is kivárnak az oltásokkal
Kína, Szingapúr, Japán, Dél-Korea, Új- Zéland, Ausztrália a nyugati országokhoz képest jelentősen sikeresebben birkózott meg eddig a koronavírus járvánnyal. A sikernek gazdasági, politikai és földrajzi okai is vannak. Kínában a központosított állam segítségével értek el sikereket, míg Ausztráliában és Új-Zélandon a viszonylagos földrajzi elzártságnak, a kis népsűrűségnek és az ellentétes időjárási ciklusoknak köszönhették az eddigi sikereket. Kína, Szingapúr, Hongkong olt, míg Dél-Korea, Japán, Ausztrália és Új-Zéland számára nem létkérdés az azonnali oltakozás.
Európa és Amerika oltási lázban ég. Ennek ellenére a világ legintelligensebb nemzeteinek tartott ázsiai államok kivárnak.
Ha az Európai Unió oltási programjára azt mondjuk, hogy elhibázott, akkor érdemes megnézni a járvány elleni harc mintaállamainak adatait. Japán, Dél-Korea, Új-Zéland és Ausztrália már a fejlődő országok egy részéhez képest is lemaradást mutat, a fejlett világon belül pedig abszolút utolsók az oltásban.
Ezek az országok a tömeges oltások megkezdése előtt megvárják, hogy az európai és az amerikai oltási kampányoknak mi lesz az eredménye. Mások hibáiból szeretnének tanulni. Ez még a kínaiakra is igaz, ahol eddig közel hetvenmillió embert oltottak be, de a lakosság nagy száma miatt tömeges oltásnak csak a százmillió feletti számok fognak számítani. Addig ők is figyelemmel kísérik a programok eredményét és gyűjtik a tapasztalatokat. A kínai és a japán járványügyi szakemberek egyetértenek abban, hogy a sikeres oltási programhoz nem elég egy jó és hatásos vakcina, a felkészült egészségügy. A programokkal kapcsolatban az emberek hozzák meg a végső ítéletet ezért a közvéleményt is fel kell készíteni az oltás befogadására.
Az oltási program késlekedését azzal is indokolták ezekben az országokban, hogy egyelőre kontroll alatt van a járványhelyzet, így látatlanban nem éri meg vállalni azokat a kockázatokat, amelyek az oltással járnak.
A kockázatokat alatt a mellékhatásokat értik, hiszen új oltóanyagról van szó, és az oltóanyagok éles vizsgálata valójában a világ lakosságának beoltásával kezdődött. Az ausztrál és új-zélandi kormányok tehát egyfajta megfigyelő álláspontot vettek fel: vizsgálják, hogyan teljesít a vakcina az egyes országokban. A volt koronagyarmatok folyamatosan egyeztetnek a brit, amerikai és kanadai egészségügyi hatóságokkal a vakcinák tapasztalatairól.
Az ausztrálok emellett deklaráltan vizsgálják azt is, hogy melyik vakcina hogyan teljesít a gyakorlatban.
A járványmentes helyzet miatt a kormányoknak valóban érdemes megvárni a tömeges oltás eredményeit, illetve politikailag sem kényszerülnek sürgős beszerzésre. Az ausztrál kormány például a hírvivő alapú vakcinákról úgy nyilatkozott, hogy nagyon ígéretes technológián alapulnak, és az eddigi adatok is meggyőzőek, de mivel új technológiáról van szó, a járványhelyzetük miatt megtehetik, hogy kivárják a tömeges oltások pontos eredményeit és alaposabban felmérhetik a kockázatokat.
A fenti országok közül Japánban lenne a legégetőbb gyorsan átoltani a lakosságot. Egyrészt azért, mert az országban a járványhelyzet már nem annyira kedvező, mint késő ősz előtt (épp felszálló ágban van a járvány, 2000 körüli új esetszámokkal), másrészt nyáron az országban olimpiát tartanak, ahova bár külföldi nézőket nem engednek be, a hazai lakosság körében növeli a mobilitást.
Ráadásul Japánban elkezdett terjedni a koronavírus E484K nevű verziója, amely gyengíti az oltások hatékonyságát. Az „Eek”-variánst által fertőzött személyek közül egyikük sem utazott külföldre az elmúlt időszakban. Elmondásuk szerint nem is találkoztak olyannal, aki járt volna az ország határain kívül.
Az egészségügyi szakértőket aggasztja a mutáns törzsek terjedése, pénteken 446 új fertőzöttről számoltak be Tokióban, ami elmarad a januári, 2500 feletti csúcstól. Oszakából viszont rekordszámú, 666 esetet jelentettek, egyébként már az Egyesült Királyságban is azonosították ezt a változatot.
Az eddigi vizsgálatok alapján a monoklonális és a szérumeredetű antitestek 10-60-szor kevésbé hatékonyak az E484K mutációt hordozó vírus semlegesítésében. Szakértők szerint a variáns terjedése veszélyeztetheti a vakcinaprogramok hatékonyságát, mert olyan génjei vannak, amelyek segítenek elkerülni az emberi test immunválaszát. Japán eddig 314 millió dózis oltóanyagot kötött le három gyártóval, a Pfizerrel, Modernával és az AstraZenecával folytatott tárgyalásokon. Bár ez több mint elég a 126 millió országlakó beoltására, a gyártók – európai elmaradásaik miatt – aligha fogják teljesíteni a kötelezettségvállalásaikat.
Amíg a szabadalmakat fel nem szabadítják egyszerűen nincs elég oltóanyag mindegyik ország számára, amellyel a Pfizer szerződött. Csak az Egyesült Államoknak 100 millióval több adagra van szüksége ahhoz, hogy elérje a céljait, ennek a 100 milliónak a nagy részét pedig alighanem a Japánnak szánt szállítmányból veszik ki. Emiatt Japán októberig valószínűleg nem fogja elérni a nyájimmunitási küszöböt, vagyis hogy az országlakók 75 százaléka be legyen oltva.
Ez a helyzet azonban jelenleg nem érinti túlságosan súlyosan a világ harmadik legnagyobb gazdaságát. Japán szándékosan oltja be lassan a lakosságot, február második fele előtt egyetlen oltást sem adtak be. Ennek is érthető oka van, az oltások gyors elindításával ugyanis lehet, hogy a kormány végérvényesen ellehetetlenítette volna a program sikerét. Japán keserű oltástörténete akadályt jelent a COVID-19 harcban.
Az Ipsos-Világgazdasági Fórum decemberi felmérésében a japán válaszadók mindössze 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vakcinát szeretne, míg Kínában 80, Nagy-Britanniában 77, Dél-Koreában 75 és az Egyesült Államokban 69 százalék akarja az oltást. Ez a szám még mindig jelentősen meghaladta a Franciaországban regisztrált 40 százalékot. Az NHK japán műsorszolgáltató egy másik közvélemény-kutatása szerint a válaszadóknak csak a fele szeretné az oltást, 36 százalékuk ellenezte. A bizalmatlanság Japánban évtizedekre nyúlik vissza, a szakértők az állítólagos nemkívánatos események, a média félretájékoztatása és a kormány túlreagálása miatt indított perek ördögi körére mutattak rá.
Míg a fejlett országokban az utóbbi évtizedben nőtt jelentős mértékűvé az oltások visszautasítása, Japánban a közönség gyanúja sokkal későbbre nyúlik vissza. "Japán nagyon óvatos az oltásokkal kapcsolatban, mert történelmileg felmerültek problémák a lehetséges mellékhatásokkal kapcsolatban" – mondta Haruka Sakamoto, a Tokiói Egyetem közegészségügyi kutatója. "A kormány több perben is részt vett a kérdéssel kapcsolatban, ami fokozza óvatosságukat."
A szkeptikus hozzáállás erősíti a közösségi médiában virágzó újabb nyugati „vakcina-ellenes” hangulatkeltés is, főleg olyankor, amikor pl. a Pfizer vakcinájáról maga Michael Yeadon, a Pfizer egykori alelnöke állítja, hogy meddőséget okoz, vagy amikor Michael Levitt, a kémiai Nobel-díjas tudós vonja kétségbe a járványkezelési intézkedések létjogosultságát. Japánban is nagyon népszerűek Luc Montagnier (egy másik Nobel-díjas tudós) elméletei, aki tavaly azt mondta, hogy szerinte a koronavírust egy kínai laboratóriumban hozták létre. "Úgy gondolom, hogy a japánok tétováznak, mert hiányzik a bizalom a kormányzati információk iránt" – mondta Harumi Gomi, a Nemzetközi Egészségügyi és Jóléti Egyetem Fertőző Betegségek Központjának professzora az AFP-nek.
Hogyan veszett el a bizalom a japánoknál?
Már a hetvenes években csoportos kereset indult a japán kormány ellen a himlőhöz és más oltásokhoz kapcsolódó mellékhatások miatt. A kombinált diftéria, a szamárköhögés és a tetanusz elleni vakcinázást követő két haláleset arra késztette a kormányt, hogy ideiglenesen visszavonja a vakcina forgalmazási engedélyét. Nem sokkal később új szabályokkal vezettek be, de a bizalom nem tért magához.
Később az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején az keltett nagy felháborodást, hogy megnőtt az aszeptikus agyhártyagyulladásban szenvedők száma a kombinált kanyaró-, mumpsz- és rubeola-vakcinát kapott gyermekek körében. Kulcsfontosságú fordulópont volt egy 1992-es bírósági döntés, amely a kormányt felelősségre vonta számos vakcina mellékhatásaiért, beleértve a mellékhatásokat is - a kapcsolat tudományos bizonyítéka nélkül is.
"A pereket követően úgy gondolom, hogy a kormányok tartottak attól, hogy beperelik őket, ha túl gyorsan vezetik be az oltásokat, és esetleges mellékhatások lépnének fel. Ennek eredményeként a japán oltóanyag-programok 15-20 évig nem haladtak előre" – mondta Tetsuo Nakayama, a Kitasato Élettudományi Intézet projektprofesszora, aki a klinikai virológiával foglalkozik.
Az agyhártyagyulladáshoz elleni vakcinák már némi sikert hoztak a japán társadalom hozzáállását illetően, amikor újabb visszaesés következett be: a média hatalmas figyelmet fordított az emberi papillomavírus (HPV) vakcinához kötődő tragédiával járó esetekre. A felháborodás arra késztette a kormányt, hogy törölje az oltást az ajánlott vakcinák listájáról. Bár a későbbi vizsgálatok nem találtak okot aggodalomra, és a HPV vakcinát másutt széles körben alkalmazzák Japánban a vakcinával kapcsolatos oltási hajlandóság 70 százalékról kevesebb mint egy százalékra zuhant a The Lancet orvosi folyóirat egyik cikke szerint.
"A szakemberek számára, nagyon kiábrándító helyzet" – mondta Gomi. Nakayama szerint a kormánynak a bizalom kiépítésén kell munkálkodnia a tömeges oltás bevezetése előtt. "Meg kell magyarázniuk a vírussal fertőzött kockázatokat, az oltások előnyeit és mellékhatásait" – mondta. Gomi, aki vírusos betegeket kezel, elmondta, hogy a vakcina felvétele az egészségügyi dolgozók egyértelmű magyarázatától és a felelősségteljes médiavisszhangtól függ. "Egyetlen oltás sem 100% -osan biztonságos. A vakcinaprogramok nem működnek, ha az emberek ezt akarják" – mondta.
A többi országhoz hasonlóan első körben az egészségügyi dolgozókat kezdték el oltani, és a regisztráció messze nem haladt olyan tempóban, ahogy azt várni lehetett. Nem meglepő, hogy a japán hatóságok az alapos vizsgálattal és az oltás nemzetközi eredményeivel akarják felépíteni a lakosság bizalmát. Az előzményeket látva hiába engedélyezték volna azonnali hatállyal az oltásokat, ha ez a lakosság aggodalmát csak fokozta volna, és az engedélyezett vakcinát nem lett volna kinek beadni.
Forrás:
