top of page

A mesterséges intelligencia az igazi katasztrófa, nem egy járvány





Nem sokkal azután, hogy 1943-ban Warren S. McCulloch neurofiziológus és Walter Pitts matematikus megalkották a mesterséges neurális hálózatok fogalmát, a kibernetika mozgalom követői elkezdték kutatni a mesterséges intelligenciát (MI). 1956-ban definiálták először publikusan a MI-t a híres Dartmouth College konferencián, de egészen a századfordulóig nem érkezett komoly áttörés. Ekkor vált ismertté ugyanis a mély tanulás (deep learning) lehetősége. Óriási volt az izgalom, a lelkesedés, rengeteg pénz érkezett kutatásra, de a fejlődés sebességét a szakértők közül is csak néhányan tudták eltalálni. A sci-fi regényeiről híres Arthur C. Clarke már a hatvanas évek elején megjósolt számos olyan technológiai trendet, amik időben be is következtek. Hogyan látta előre, hogy 2000-re internetet fogunk használni,? Vagy azt, hogy idővel mindennapi ügyeinket számítógépen fogjuk végezni, beleértve munkánkat is, és hogy ezek az eszközök, amik akkor még termeket foglaltak el, egy asztalon is el fognak férni? Miért gondolta, hogy néhány évtizeden belül lehetséges lesz, hogy orvosok a távolból végeznek majd műtéteket? Varázsgömbje lett volna? Nem valószínű. Ha beleássuk magunkat a technológiai trendekbe, mi is láthatunk előre bizonyos dolgokat. Sajnos sokszor épp azok az emberek nem látnak előre, akik a folyamatokat alakítják. Más szakmákhoz hasonlóan (pl. orvosok) programozók, fejlesztők tömegei vesznek el szakterületük részleteiben és képtelenek látni a nagy képet. Vannak néhányan azonban, akik kiemelkednek és rámutatnak, hogy bár a mesterséges intelligencia nem egy kifejlett, önálló szilícium alapú életforma (egyelőre), de definíció szerint létezik, tudatánál van, és fejlődése közben minket tanulmányoz. Alig több, mint 2 évtizeddel és dollár milliárdokkal a mély tanulás feltalálása után

ma ott tartunk, hogy a mesterséges intelligencia az egyik legégetőbb kérdés, amivel foglalkoznunk kellene, és mégsem tesszük.

Sőt, ha hozzám hasonlóan bárki merészel rámutatni valós veszélyekre, akkor nagy eséllyel elutasítás és nevetség tárgya lesz.

A MI gyökeresen megváltoztatja életünket, a világban betöltött szerepünket és exponenciálisan fenyegeti létfennmaradásunkat.

Persze nem törvényszerű, hogy így legyen, de amíg nem szembesítjük magunkat ezekkel a veszélyekkel civilizációs szinten, addig a veszély egyre nagyobb.

Mo Gawdat, a Google X élvonalbeli fejlesztéseiben vett részt éveken keresztül, mint üzleti igazgató és az e heti podcastben egy vele készült megdöbbentő interjú részleteit fogom bemutatni,

kiegészítve számos cikkel, amik a legfrissebb, publikusan elérhető MI technológia hadászati és társadalomszervezési alkalmazásairól adnak jelentést.

0:00 Visszaszámlálás

5:02 Bevezetés

13:51 Miért Rémisztő a mesterséges intelligencia? Interjú 1. fele egy volt Google X igazgatóval

25:31 A kvantum-számítástechnikáról

28:02 Miért Rémisztő a mesterséges intelligencia? Interjú 2. fele egy volt Google X igazgatóval

32:27 A hadviselés jövője szintén a mesterséges intelligenciában rejlik

42:15 Mesterséges intelligencia a jogalkotásban, igazságügyi rendszerekben

49:40 Mit gondolnak az emberek? Egy érdekes felmérés


 






442 megtekintés

Komentar


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page