A nagy bevándorlási hazugság (Vajda Miklós cikkajánlója)
- dombi52
- 42false33 GMT+0000 (Coordinated Universal Time)
- 9 perc olvasás
Eredeti cikk:
Egy egyszerű kereséssel megerősíthetjük ezt a megdöbbentő statisztikát. Kína 2020-as népszámlálása szerint körülbelül 845 697 külföldi állampolgár élt az egész országban – egy 1,4 milliárd lakosú országban.
Ezzel szemben Berlinben, Németország egyetlen városában, több mint 1 millió külföldi él. Ez még nem is tartalmazza az összes német állampolgársággal rendelkező, külföldi hátterű embert. Egy becslés szerint a bevándorló hátterűek aránya Berlin lakosságának 39,4 százaléka, ami összesen közel 1,8 millió főt jelentene.
Nemcsak a baloldal, hanem a jobbközép kereszténydemokraták (CDU) is folyamatosan azt állítják, hogy egyre több migránsra van szükség a német gazdaság fellendítéséhez, annak ellenére, hogy ugyanezek a migránsok évi 50 milliárd euróba kerülnek szociális juttatások, integráció és lakhatás terén. Figyelemre méltó, hogy annak ellenére, hogy azt állítják, hogy ezek a migránsok biztosítják majd a német nyugdíjrendszert, amikor 2016-ban tömegesen érkeznek, a kormány most a nyugdíjkorhatár 2060-ra 73 évre emelésének terveit vizsgálja.
A valóságtól való elszakadás olyan szélsőséges, hogy a „nyitott határok” ideológiája egyértelműen inkább vallási mantrává válik, mint bármi tényeken és adatokon alapuló dologgá.
Az USA és az EU továbbra is kulcsfontosságú piacok a kínai export számára, de bizonyos változások meglepőek.
Németország csupán egy nyugati nemzet, de gyors és folyamatos hanyatlása a Nyugat nagy részének történetét meséli el. Német NGO-k, baloldali aktivisták, mainstream újságírók, valamint különféle baloldali liberális pártok és szabadpiaci szakemberek nézik, ahogy az ázsiai országok átugorják a német ipart, és nevetségessé teszik a gazdaságát, miközben teljesen elkerülik a tömeges migrációt.
Valójában Ázsia erősségének nagy része abban rejlik, hogy rendkívül szigorúak a bevándorlás terén. Ezek az ázsiai országok nem mentesek a problémáktól, de biztonságos városokkal, domináns feldolgozóiparral és olyan infrastrukturális projektekkel rendelkeznek, amelyekről Németország és más európai országok ma már csak álmodozhatnak.
Kínában és Ázsia nagy részén ezt helyi munkaerővel érik el, és még a csökkenő születési arány mellett is a helyi munkaerő óriási előnyöket kínál.
Kína, a zöldenergia-nagyhatalom
Egy nemrégiben megjelent Bloomberg-cikk részletesen ismertette, hogyan utaztak nyugati kockázati tőkések Kínába, hogy első kézből megállapítsák, milyen fenyegetést – vagy lehetőséget – jelentenek a kínai vállalatok a megújuló és a tiszta technológiai szektorokra.
Ez a nyugati befektetői csoport kínai gyárakat látogatott meg, és a Bloombergnek elmondta a megdöbbentő ítéletet, miszerint az európaiak és az amerikaiak jelentősen lemaradtak Kína mögött a napelemek, szélturbinák, elektromos járművek, akkumulátortechnológia és hidrogén tekintetében. Sőt, olyannyira, hogy már nem is éri meg befektetni az ezekre a területekre szakosodott nyugati startupokba.
Ehelyett ezek a nyugati befektetők inkább kínai cégekkel dolgoznak együtt és fektetnek be. Ugyanezek a kínai cégek teljes mértékben a hazai tehetségekre támaszkodnak, és biztosan nem importálnak több millió indiai, észak-afrikai és közel-keleti állampolgárt, hogy előmozdítsák azt a lenyűgöző sikert, amelyet szinte minden iparágban látnak.
Az egyik kockázati tőkés a Bloombergnek elmondta:
„egyértelmű, hogy a nyugati befektetők egy buborékban élnek a Kínával kapcsolatos tévhiteik miatt.”
„Európában az ügyvédek, Kínában a mérnökök uralkodnak” – Míg Németország politizál, az ország gyorsan jelentéktelenné válik, írja a Welt publicistája.
A Bloomberg News továbbá azt írta, hogy ezek a kockázati tőkések
„tudták, hogy Kína versenyfutásban van az olyan szektorokban, mint az akkumulátorok és az 'energiával kapcsolatos minden', de miután első kézből látták, mekkora a különbség, elgondolkodtak azon, hogyan tudnak egyáltalán túlélni az európai és észak-amerikai versenytársak – mondja Talia Rafaeli, a Goldman Sachs Group Inc. és a Barclays Plc. korábbi befektetési bankára, aki jelenleg a Kompas VC partnere.”
A médium így folytatja:
„A berlini székhelyű Planet A Ventures kockázati tőkebefektető úgy döntött, hogy a nyugati startupokba történő befektetések, amelyek az akkumulátorgyártást és -újra-hasznosítást, az elektrolíziseket, a napelemes és a szélerőmű-hardvereket fedik le, már nem életképesek” – mondja Nick de la Forge, a cég társalapítója és általános partnere.
Azt mondja, az út előtt gyanította, hogy Kína messze megelőzi a többieket; de miután odament, ezek az ágazatok most „szigorúan lekerültek a listáról”.
Úgy hangzik Kína, mint egy olyan ország, amelynek külföldi migráns munkaerő hullámaira van szüksége ahhoz, hogy versenyre kelhessen a Nyugattal?
Az európai autóipar veszteséges
Ez a valóság a német autóiparban is megmutatkozik, amely az ország ékköve.
A németországi autógyártás az elmúlt 10 évben drámaian visszaesett. 2017-ben 5,7 millió személygépkocsit gyártottak Németországban, míg 2024-re ez a szám 29 százalékkal, 4 millióra esett vissza a Kölni Gazdaságkutató Intézet (Cologne Institute) adatai szerint. Az elemzés a Nemzetközi Autógyártók Szövetségének (IAM) adatain alapul.
Kína eközben növeli előnyét az EU-val és Németországgal szemben, 30 százalékkal több autót gyártva ugyanebben az időszakban. 2024-ben Kína 27,48 millió autót gyártott, szemben a 2015-ös 21,08 millióval.
Kína könnyedén megkerüli az EU-vámokat: a BYD annyi elektromos járművet exportál Európába, hogy máris piacra dobta második márkás teherhajóját.
Sok európai egyre inkább kínai autókat vásárol.
Figyelemre méltó, hogy Németország ebben az időszakban, 2015 és 2024 között 6 millió külföldit fogadott be, akik közül sokan várhatóan a német autóiparban fognak élni. Ugyanebben az időszakban Kína figyelemre méltóan zárva tartotta a határait.
Azok az országok, amelyek nem voltak hajlandók befogadni a migránsokat, mint például Kína, amely Németországhoz hasonlóan egyre növekvő elöregedő népességgel néz szembe, állítólag a nagy vesztesek voltak. Most német intézmények fehér könyveket adtak ki, amelyekben arra ösztönzik a német cégeket, hogy másolják Kína innovációs sikereit.
A német ipari válság elmélyül, az autógyártók különösen súlyosan érintettek
Az ITIF jelentésének főbb megállapításai szerint „a kínai autógyártók gyártják a világ személygépkocsijainak 21 százalékát – az elemzők becslése szerint ez a szám 2030-ra eléri a 33 százalékot –, és 2022-re a világ elektromos járműveinek 62 százalékát, az elektromos járművek akkumulátorainak pedig 77 százalékát gyártották. 2020 és 2023 között Kína globális elektromos járműexportja 851 százalékkal nőtt, amelynek legnagyobb része (közel 40 százaléka) Európába irányult.”
Az ázsiai cégek erős mesterséges intelligencia vezetők (szinte nulla bevándorlással)
Ami a jövő legnagyobb iparágát illeti, a Németországba irányuló rekordméretű bevándorlás ellenére sincs egyetlen említésre méltó mesterséges intelligencia-cég sem az egész országban, amit az ország sajtója folyamatosan hiányol. Eközben az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang nemrégiben kijelentette, hogy „a kínai piac ad otthont a világ mesterséges intelligencia-kutatóinak 50 százalékának”.
Még az USA vezető szerepe a mesterséges intelligencia területén is megkérdőjeleződik, a BBC pedig a múlt héten írt arról, hogy „Kína hogyan teszi kétségessé az Nvidia mesterséges intelligencia chipek feletti dominanciáját”. A kínai cégek egyre inkább saját maguk gyártanak mesterséges intelligencia chipeket és technológiákat.
Nyugat vagy Kína – ki a diktátor?
Ismétlem, hogyan csinálja ezt Kína sokszínűség nélkül?
Hogyan boldogul 92 százalékban kínai lakossággal és szinte nulla külföldi bevándorlással? A baloldalnak el kellene kezdenie nehéz kérdéseket feltenni magának.
Eközben a szomszédos Tajvan továbbra is a világ vezető mesterséges intelligencia chipgyártója, olyan cégek számára, mint az Nvidia és az AMD. Tajvan, amely önmagában is gazdasági nagyhatalom, szintén erősen migránsellenes politikát folytat, amelyet gyakran Japánhoz hasonlítanak. Annak ellenére, hogy a lakosság teljes egészében ázsiai, többnyire han kínai csoportokból áll, a kormány fontolgatja, hogy még szélsőségesebbé teszi politikáját, beleértve a honosítási jogok korlátozását is.
A külföldiek a tajvani lakosság mindössze 3,8 százalékát teszik ki. Ráadásul a külföldiek közül sokan délkelet-ázsiai országokból, például Vietnamból és Indonéziából származó házastársak, amelyek kulturálisan nem sokban különböznek Tajvan lakosságától.
Röviden, úgy tűnik, hogy Ázsia bevándorlást korlátozó országai számos területen élen járnak a mesterséges intelligencia, a gyártás, a zöld technológia és a „jövő városai” terén.
Zemmour dicséri Japánt: Az ország évente mindössze 40 menekültet fogad be
Németországnak több bevándorlóra van szüksége? Úgy tűnik, tömegesen bocsátja el saját munkavállalóit
Az a valóság, hogy a magasan képzett iparágak, amelyek egykor a német gazdaságot táplálták, nemcsak, hogy akadoznak, de nem is feltétlenül keresnek új alkalmazottakat. Ehelyett gyors ütemben bocsátják el őket.
Az elmúlt 12 hónapban a német cégek hatalmas létszámleépítéseket jelentettek be, köztük 35 000-et a Volkswagennél, 40 000-et a Mercedesnél, 7500-at az Audinál, 5000-et a Daimler Trucknál, 14 000-et a ZF Groupnál, a Bosch pedig nemrégiben 22 000 fős létszámleépítést jelentett be.Sőt, a német cégek egyre kevésbé vesznek fel embereket, nagyrészt a mesterséges intelligencia fejlődése miatt, ami miatt az új szerepkörök elavultak. Az NIUS kommentárja részletezi ezt a folyamatot.
„Mert egyre több németországi vállalat áll át az automatizálásra és a mesterséges intelligenciára. Ez azt jelenti, hogy megszűnnek a pozíciók, vagy egyszerűen nem lesznek többé betöltetlen állások – mert a mesterséges intelligencia átveszi a munkahelyeket. Ugyanakkor ez egy időzített bomba a német szociális és nyugdíjrendszer számára: egyre többen mennek nyugdíjba, egyre kevesebben fizetnek be a rendszerbe – mert a mesterséges intelligencia átveszi a munkát, de nem fizet társadalombiztosítási járulékokat” – írja Andreas Moring.
Nincs szükség migránsokra: Miért olyan nagy ügy a BlackRock Larry Finkjének az a meggyőződése, hogy az „idegengyűlölő” országokban magasabb lesz az életszínvonal a mesterséges intelligencia forradalmának közepette?
Figyelmeztet, hogy „míg a politikusok továbbra is azt mondják, hogy a bevándorlás célja a képzett munkaerő hiányának megoldása a munkaerőpiacon, a német vállalatok teljesen más irányba haladnak. Egyre több mesterséges intelligenciát használnak olyan munka automatizálására, amelyet korábban emberek végeztek. Ennek elérése érdekében hatalmas létszámleépítéseket hajtanak végre. És sok más pozíciót be sem töltenek, vagy nem hoznak létre. Ez azonban nem probléma Merz és Klingbeil kormánya számára. Ez egy ketyegő időzített bomba a német szociális rendszer számára.”
Bár a német cégek nem sokat fejlesztenek a jövő mesterséges intelligencia technológiájából, minden bizonnyal használják ezeket az eszközöket munkaerőjük automatizálására. Röviden, a Németországba érkező bevándorlók közül sokra nem feltétlenül lesz szükség.
A baloldali pártok és a CDU mégis továbbra is részt vesznek ebben a délibábban, mivel ez ideológiájuk középpontjában áll.
„Miközben Németországban minden baloldali párt, de még az Unió is, továbbra is azt hajtogatja, hogy a demográfiai változások miatt a bevándorlás szükséges, Németországban a vállalatok az emberek helyett a mesterséges intelligenciát helyezik át a munkájukra. Egyre több német vállalat érti meg, hogy a bevándorlás gyakorlatilag haszontalan számukra a szakképzett munkaerő hiánya és a személyzeti igények tekintetében” – írja Moring.
Ez nem csak Moring véleménye, hanem a sokak által a világ vezető vagyonkezelő cégének, a BlackRocknak az álláspontja is.
Íme, mit mondott a híres vezérigazgató, Larry Fink idén korábban Ázsiáról és annak „idegengyűlölő” bevándorlási politikájáról. Megjegyzi, hogy a mesterséges intelligencia forradalmát sokkal könnyebb lesz az ázsiai társadalmak számára befogadni és alkalmazkodni.
„Tudják, mindig is azt gondoltuk, hogy a népességcsökkenés a negatív növekedés oka. De a beszélgetéseim során ezeknek a nagy, fejlett országoknak a vezetőivel, amelyek idegengyűlölő bevándorlási politikát folytatnak, azt mondták, hogy senkit sem engednek be, csökken a munkanélküliség, elnézést, csökken a demográfiai létszám. Ezek az országok gyorsan fejleszteni fogják a robotikát, a mesterséges intelligenciát és a technológiát. És ha az ígéret... Nem azt mondtam, hogy meg fog történni, hanem azt, hogy ígéretként mindarra, ami átalakítja a termelékenységet, amiről a legtöbben azt gondoljuk, hogy meg fog történni, képesek leszünk emelni az országok és az egyének életszínvonalát még a csökkenő népesség mellett is” – mondta Fink.
„Így a negatív népességnövekedés paradigmája meg fog változni.
És a gépek emberekkel való helyettesítéséből adódó társadalmi problémák sokkal könnyebben megoldhatók lesznek azokban az országokban, ahol csökken a népesség” – tette hozzá.
Bizonyos, hogy a múltbeli szakképzett pozíciók közül sokat robotika, automatizálás és mesterséges intelligencia fog betölteni, csökkentve ezzel az Európába érkező külföldi bevándorlók iránti igényt. Ez egy olyan valóság, amelyről sok politikus még csak beszélni sem akar, nemhogy elismerni, még a saját fejében sem.
Mérnöki és infrastrukturális
Ha a mai diákok jelentik a holnap gazdaságát, akkor az európai helyzet várhatóan még rosszabb lesz.
Kína továbbra is felülmúlja Németországot a PISA-rangsorban, és most már többet innovál, mint Németország. Emellett egyre merészebb mérnöki mutatványokra is törekszik, még akkor is, amikor egy olyan ország, mint Németország, amely egykor híres volt saját mérnöki képességeiről, megaláztatással néz szembe olyan projektek miatt, mint a Stuttgart 21 vasúti projekt. Ez a projekt eredetileg 1,5 milliárd euróból készült volna el, de mára több mint 11 milliárd euróra duzzadt, és még mindig nem fejeződött be.
Kína vasúti rendszere jelentősen megelőzte Németországét, beleértve a nagysebességű vonatokat is.
Minél sokszínűbbé vált Németország, annál nagyobb lett a gazdasági kibocsátás és annál dinamikusabb lett a gazdaság. Legalábbis ez volt az elmélet.
Úgy tűnik azonban, hogy minél nagyobb a sokszínűség, annál stagnálóbb lesz Európa gazdasága, és annál nagyobbak lesznek a társadalmi feszültségek, a bűnözés és a tétovázó oktatási rendszer.
Minden szakértő arra figyelmeztet, hogy a jövőbeli magasan képzett munkaerő, amelyre Európának szüksége van a túléléshez, biztosan nem termelődik Európa egyre inkább diszfunkcionális oktatási rendszerében, ahol a diákok gyakran anélkül lépnek be az órákra, hogy néhány szónál többet beszélnének az anyanyelvükön.
A több Uber-sofőr és a bérek lefelé irányuló versenye biztosan nem fog jobb gazdasági kilátásokat eredményezni Európában.
Még az olyan területeken is, mint az egészségügy, ahol sok helyen továbbra is szükség van emberi munkaerőre, mindig voltak alternatív megoldások a rendkívül eltérő kultúrájú emberek millióinak betelepítésére. Az idősek otthonában élő fiatalok kötelező szociális munkaéve, több mesterséges intelligencia és automatizált megoldás (mint amilyeneket Japánban láthatunk), valamint a jobb fizetés mind jelentősen javíthatná a helyzetet. Ezenkívül a szociális juttatások szigorúbb feltételei továbbra is sokakat ezekre a területekre terelhetnek. Valójában ezek a megoldások még mindig az asztalon vannak.
A valóság nem számít
Talán itt az ideje, hogy a Nyugat újragondolja a nyitott határok politikájának teljes alapját, de természetesen e mögött a hiedelem mögött egy vallási mozgalom áll. Semmilyen tény, adat vagy statisztika nem fogja eltántorítani ezeket az embereket. Nemcsak a baloldal politikai hatalma épül erre a hiedelemre, de a sokszínűség és a tömeges bevándorlás is alapvető fontosságú identitásuk szempontjából, és erkölcsi felsőbbrendűség érzését keltik mindenkiben, aki kétségbevonja ezt.
„A magánélethez való jog vége Európában” – A Signal és az AfD az EU chat-ellenőrzését a teljes megfigyelés felé vezető lépésként emlegetik. Sok szempontból az EU Kína korlátozó útját igyekszik követni, kivéve a bevándorlás terén.
Ez a demokrácia korlátozását és a fokozott megfigyelést jelenti – mindezt anélkül, hogy akár egy vasúti projektet is időben be tudnának fejezni.
Azokban az európai országokban, ahol a legmagasabb a bevándorlási arány, most a társadalmi szövet szétesését tapasztalják, ahogyan azt olyan országokban is láthatjuk, mint Németország.
Az EU és Berlin megoldása? Egyszerűen teljesen eltörlik a demokráciát, miközben azt állítják, hogy védik a demokráciát.
Németországban az Alternatíva Németországért (AfD) olyan mértékben kérdőjelezi meg a német uralkodó osztály tanait és ideológiai feltételezéseit, hogy az egyetlen megoldásuk a párt betiltása.
A valóság az, hogy nem tudják megoldani az általuk okozott problémákat, és
Németországban nem tudják elviselni a gondolatot, hogy az AfD-nek és az összes „rossz embernek” valaha is igaza lehet.
Tehát a megoldásuk a cenzúra, a betiltás, a kiközösítés, és amíg a világukat védik – magániskolák, előkelő környékek és elegendő rendelkezésre álló jövedelem révén –, foggal-körömmel harcolni fognak az ideológiájukért, még akkor is, ha az ideológiájuk végül mindenükbe kerül.
Eközben Kína várhatóan továbbra is erősödni fog, mivel problémái ellenére egy képzett, dinamikus és összetartó társadalommal rendelkezik, amellyel Európa egyre kevésbé tud versenyezni.
