A Nemesek nemzete ‒ Hosszú Zoltán igehirdetése

Amint egy előző írásomban már említettem, a Hungária szavunk két magyar szóból  tevődik össze, amelyeket a szanszkrit nyelv őrzött meg: Hung és Ária. A Hung szívet, középpontot jelent, az Ária pedig nemest. Nyilván, hogy az Áriának az elsődleges értelme a magyar gyökű áradás, kiáradás szavakhoz köthető.

Emlékezzünk, hogy ha valami megakad, az gyűl, az a gyűl-ölet; ami meg kiárad, az a jó, a szer-etet. A jóság és a szeretet pedig nemesít. Nincsenek véletlenek. Így mondhatjuk, hogy mi, szkíta‒hun‒magyarok áradó szívűek vagyunk. Áradó szívűek, vagyis a Nemes Szívűek nemzete.

Tovább folytatva a szónyomozást, nézzük a nemes szavunk elsődleges jelentését.

Eleink az aratás után, a következő év vetőmagjának szánva, a gabona egy részét félre tették. Ehhez nem lehetett hozzányúlni, ezt nem lehetett megenni. Úgyszintén voltak olyan erőteljes, életképes állatok, amelyeket szaporodás végett tartottak. Ezeket az állatokat úgyszintén nem lehetett levágni, megenni. A gabona és állatállomány ezen részét nevezték el eleink nemesnek, hisz nem lehetett elfogyasztani.

Ez az eredete és elsődleges jelentése a nemes szavunknak.

Nyilván úgy a gabona-, mint az állatállományt törekedtek erőteljesebbé, nagyobbá és életképesebbé tenni, tenyészteni. Ezt a törekvést nevezték el nemesítésnek. Ekkor a nemes szavunk az elsődleges konkrét fizikai jelentéséből másodlagos jelentéssé módosul. Így jutunk el a nemestől a nemesített növény és állatig, és a nemes emberig.

Az ember esetében a nemes szavunk már egy belső állapotra mutat, és mint lelki tényező jelenik meg. Mert valamikor a nemes ember értelmezésben azonos volt a nemes lelkületű emberrel. Csak a későbbi korokban kristályosodott társadalmi renddé. Innen már tovább léphetünk a nemiség fogalmáig.

Csak az az állat tartatott meg, amely fel tudta mutatni a nemiségének olyan nemes tulajdonságait, amelyek alkalmassá tették a Mag, az Élet továbbadására. Az Életet csak a nemiségükben nemesített, Életképes Maggal rendelkező jó Hímek és termékeny jó Nőstények adhatták tovább!

Így a nemes szavunk második jelentése az életképesség.

Ám ne gondoljuk, hogy a célzatos nemesítést csak a növény és állatvilágban alkalmazták. Nem! Az ősi korokban a Nőnek, egy nemes Férfitól foganni és gyermeknek életet adni dicsősége volt. Mi, emberek így tudatosan járultunk hozzá az Élet nemesedéséhez a Földön. Az idők során ennek eredeti célja persze elhomályosult és szokássá merevedett.  Az a középkorig is átívelő hagyomány, hogy a nemes ember a jobbágyai körében az első éjszaka jogát, ha szándékában állt, még alkalmazhatta, már csak egy eltorzult formája ennek a szokásnak.

Ebben a gondolati környezetben kap értelmet az „Istent” megnevező, hébernek tulajdonított Elohim szó is, amely szó eredete a magyarul érthető Élőhím! Amúgy ezt az Élő Hímséget jelzi az Indus völgyi civilizációban már megtalálható fallikus szimbólum, Síva isten nemi szerve, a Lingam.

Ősi és konkrét módja ez Isten teremtő ereje tiszteletének, amely most is élő vallásos hagyomány Indiában.

Lingam

De ennek az ismeretnek mi magyarok is a birtokában voltunk. Igaz, hogy ezt az ismeretet jelen korunkban már csak blaszfémikus formában, a káromkodásban őrizzük. Akkor, amikor egyesek Isten F…át mondanak. Én nem szoktam.

Ha a nem (mint nemiség) szóból indulunk ki, akkor ellentéte a nemtelen.

E szavunk jelen korunkban geopolitikai aktualitást nyert. A „gender elméletre” gondolok, ami számomra az őrület egy formája, és amely „elmélet” hetvennél több nemet tart számon. Pedig Isten csak Férfit és Nőt teremtett.

Nyelvünkben a magyar ősemlékezet tetten érhető, mivel a Magyar Nyelv konkrétan őrzi egy olyan kor tudatosságát, amikor az akkor élők szükségesnek látták megnevezni a nemi önazonosság hiányát. Eme játékos mondásunkban őrizzük: „Azt sem tudja, hogy fiú e vagy lány”.

Tehát nemtelen az, akinek nincs nemi önazonossága. Nemes az, akinek van neme és van nemi önazonossága, képes nemzeni, így van nemzettsége, akár nemzete.

Tudom, hogy férfi vagyok és ezt vállalom. Jelen korunkban sokan és egyre többen leküzdik magukat oda, ahol ez már nem természetes. Ők a nemtelenek, az Isten adta nemiség alatt létező emberek. Mivel nincs nemi identitásuk, keresik azt. Emiatt aztán van zavar, káosz ‒ és persze ami ebből következik: töméntelen szenvedés.

De voltak, akik a valódi nemességben példát mutattak. Kik a nemiségükön nem úgy emelkedtek felül, hogy semlegessé váltak, hanem a kegyelem által az Isten és emberszeretetben megszentelték azt.

Jézus Krisztus férfias volt, míg Máriából, a szűzi lányból, ahogy mi magyarok nevezzük, Kisasszonyból, az Édesanyaságán keresztül, bár szenvedés árán, igazi Nagyasszony vált. A katolikus hagyomány őrzi e különbséget, ezért van ünnepe a Kisasszony napjának és a Magyarok Nagyasszonya napjának is.

Mint kertészkedő ember tudom, hogy a vadba ‒ mint életképesbe ‒ oltják a nemest.

Az emberi nem ősellensége, a Pusztító Világerő, valódi nevén a Megosztó, a globalista liberális eszméket használva szeretné megsemmisíteni az Isten adta nemiségből fakadó Életet, ezáltal a Teremtett Világot. A terv grandiózus, és amint erről előző írásaimban már szóltam, ezt az ember módszeres lealacsonyításával tenné.

Erre eszköznek többek között a Feminista mozgalmat és a Gender „elméletet” használja. A cél, a Nőt a Feminista mozgalmakkal a Férfi ellen fordítani, aztán a Gender „bevetésén” keresztül semlegesíteni a nemeket. Két nagy hatékonyságú fegyver ez, és a kettő tudatosan épül egymásra.

Amíg a Feminista eszme azt sugallja, hogy a Férfi és a Nő nem egy pár, nem egymás kiegészítői, hanem egymás ellentétei – sok nőknél sikerrel járt –, addig a Gender eszme úgy a Férfi, mint a Nő nemi önazonosságát zilálná szét. Tehát első lépésben megosztás, a második lépésben semlegesítés. Ez aztán odavezet, hogy a Férfi és a Nő szeretetéből, szerelméből táplálkozó Isten által megszentelt szövetség, a házasság, a Család semmisül meg. Látható, hogy elsődlegesen nem is a család és a házasság, mint intézmény áll támadás alatt, hanem gondolati szinten a Férfi és a Nő.

Mert mi a Semleges? Sem nem az, sem nem ez. Ha a Férfi nem Férfi és a Nő nem Nő, találkozásukból sem Szövetség, sem Életképes Élet nem születik.

Szülőföldemen, a Szilágyságban, csírának nevezték a saját neméhez vonzódót. A csíra ‒ mivel még csírájában van, ezért csír a ‒ ki nem fejlődött nemiség.

Érvényesek itt a Jelenések könyvének szavai: „Bárcsak hideg volnál, vagy forró! Így mivel langyos vagy, és sem forró, sem pedig hideg: kiköplek a számból”.

Mit jelent ez? Azt, hogy válaszunk legyen „az Igen, Igen, a Nem az Nem. A többi az ördögtől való.”

A bűn eltűrése a legnagyobb bűn.

Amíg a bűn megkötözöttség, így rabság, végül halál, addig Isten Szabadság, Öröm és Élet. Számára az Élet fenntartása elsődleges, ezért mondta, hogy sokasodjatok és szaporodjatok. Mivel a bűn életellenes, ezért Isten, Aki az Élet, nem fogadhatja el. Ám Isten Szeretet is, de szeretete bölcs és igazságos. Ez azt jelenti, hogy a szeretés nem jelent egyetértést! Ez által azt is, hogy egy teremtménye, aki életellenes módon él, bár Ő szereti, de az igazságosságában nem érthet egyet vele. Ezért, hogy a helyes útra terelje, figyelmezteti; ha a figyelmeztetés erőteljes, akkor az ember ezt büntetésként értelmezi és éli meg.

Az Ember, Isten szemefénye, Teremtett Világának Gyöngyszeme. Ha képpel élek, mondhatnám, hogy Ő a Nap és mi vagyunk a Sugarai! Ő a Forrás, a Szülő. Vajon, melyik Apa hagyná, hogy Gyermeke, aki a szemefénye, olyan úton járjon, melynek szenvedés a gyümölcse? Nincs ilyen Apa. Isten jó Apa, a megkötöző, halált adó bűnt elveti, de a hordozóját, a gyermekét, ha kell, tűzön-vízen át menti, gyógyítja. Feladatunk tehát nemet mondani mindenre, ami életellenes és megkötöz. Ha nemet mondunk, nemesedünk és nemesekké válunk. Így lesz a „lelki nemesség” a nemes szavunk harmadik jelentése.

De ne feledjük, hogy nemes eszméket ítélkezéssel és gyűlölködéssel, azaz nemtelen módon nem lehet képviselni.

A Nemes szavunk mint élő felkiáltójel figyelmeztet, hogy maradjunk éberek!

A Jóisten áldásával.

Hosszú Zoltán