A Novák-Balog-Orbán-ügy rövid tisztázása (Varga Domokos György jegyzete)
Most, hogy az utolsó kártyalap is kijátszásra került – mégha meglehetősen körülményesen is – végre szabadon összefoglalhatom, miért kellett megbuknia Novák Katalinnak. A két lényeges összetevő egyikéről korábban már szólhattam, méghozzá egy leendő könyv egyik fejezetében:
A BUDAHÁZY-ÜGY ÖRÖK TANULSÁGAI –
A sikeres civilpolitika alapjai (Varga Domokos György sorozata) 5.
A Novák Katalin által folytatott – rendkívül népszerű – politika nagyon sok tekintetben szembe ment az orbáni politikával. Az orbáni reálpolitika azért nem sietett a baloldal hergelte feszítsd meg közhangulatot lecsillapítani, mert soha vissza nem térő, kedvező alkalmat látott meg benne. Igaz, hogy most is csak jelentős politikai veszteségek – Orbán és a Fidesz népszerűségének számottevő csökkenése – árán, de legalább egyáltalán végre lehetett hajtani egy olyan nagy horderejű, drámai lépést, amelyre aligha nyílt volna máskor alkalom.
Az egész ügy egy másik fontos összetevőjéről az érintett körök eddig szemérmesen hallgattak. A minap azonban megjelent egy cikk, amely jócskán körüljárni és feszegetni kezdte:
Jómagam eddig ezt a szálat azért nem akartam pedzegetni, mert annyira „magánügy”. Nekem is három asszonytól van a három gyermekem, tehát pontosan tudom, hogy mennyire óvatosan kell bánni érzésvilágunk mérlegelésével, megítélésével. A magam életének elrendezésében nekem nagyon működik az a krisztusi igazodási pont, miszerint „ne ítélj, hogy ne ítéltess". De az is, hogy bűnök vannak, s nem eleve és örökre bűnös emberek. Most már, hogy az utolsó kártya is kint van, nagyon röviden összefoglalhatom, mint gondolok az egész ügyről.
Az irgalom, a kegyelem gesztusát ‒ intézményét ‒ nem szabad teljesen kisajátítania a kormányhatalomnak és a hatalmi gépezeteknek. Világossá és köztudomásúvá kell tenni, hogy egy püspöknek nemcsak joga van rá, hanem elvárás is kell legyen vele szemben, hogy ha egy bűnsegédlettel vádolt ember és családja kegyelemért és segítségért fordul hozzá, akkor lehetőségeihez mérten megpróbál eljárni értük.
Politikusok magánügye csak addig nem tekinthető közügynek, amíg nem veszélyezteti ez utóbbit. Egy köztársasági elnök asszony és egy püspök intim barátságára több mint igaz: nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Az ő bensőséges kapcsolatuk annak a képnek a fényében, amit Novák Katalin mint a családi szentség legfőbb őrzője kínált és kínáltatott magáról, túllépte az elfogadhatóság határát, s emiatt kifejezetten nemzetbiztonsági kockázattá vált. Orbán Viktor tehát emiatt is kereste a kínálkozó alkalmat, hogyan lehetne Novák Katalintól mint a kirakati rangsor szerinti legfőbb közjogi méltóságtól, az ország arcától mielőbb megszabadulni.
Orbán Viktornak volt bőven köszönnivalója Balog Zoltánnak is, Novák Katalinnak is. Ezért eleinte örült Novák Katalin szárnyalásának, és mint tőről metszett reálpolitikus, bizonyára arra gondolt, hogy a köztársasági elnöki pozíció majd visszafogja a két intim barát kapcsolatának hőfokát és gyakoriságát. Itt azonban elszámította magát, ugyanis attól még, hogy valakiben hozzá hasonlóan tobzódnak a politikusi, közéleti erények, még nem biztos, hogy bölcsesség és a felelősségérzet dolgában is éppen annyira kiváló.
Szárnyaló tehetségeknél egyébként is gyakran előfordul, hogy éppen a kellő önismeret és önfegyelem tekintetében hibádzanak. Eddig csak azt a meggyőződésemet hangoztattam, hogy Novák Katalin elkezdett önjáróvá lenni és az ország tényleges vezetője fejére nőni, s ez miniszterelnökünk számára, ennyire kiélezett kül- és belpolitikai helyzetben különösen veszélyessé vált (azaz: valóban nemzetbiztonsági kockázattá). Most már tudhatjuk, hogy mindkét szempont közrejátszott abban, hogy miniszterelnökünk akár olyan áron is taccsvonalon kívülre penderítse köztársasági elnök asszonyunkat, hogy ezért hamiskártyázásba ‒ megtévesztő politikai hadműveletbe ‒ kellett fognia: olyan bűnt varrt és varratott a nyakába, amelyet ő a legkevésbé sem követett el. Holott a krisztusi kegyelem gyakorlásáért bizonyos értelemben éppen olyan elismerés illette volna őt, mint Budaházy Györgyéket azért, mert annak idején szabadságharcba fogtak, hadra keltek a gyurcsányi önkény ellen.
A Novák Katalin-féle érzékenyebb, megértőbb, kevésbé kormányhatalmi és reálpolitikusi látásmódra minden egészséges társadalomnak szüksége van. Ugyanez a lelkület, a hídszerepre való hajlam jellemzi a Budaházy Bizottság az Igazságtételért tagjai közül Skrabski Fruzsinát, s bizony ennek, az ő közbenjárásának köszönhettük, hogy Csintalan Sándor képes volt nyilvánosan megbocsátani vélt támadóinak, Novák Katalin pedig rászánta magát, hogy a Hunnia-per utolsó vádlottjait is kegyelemben részesítse, végre-valahára kimentve őket is a rács mögül.
Végezetül pedig csak annyit: ez a meccs – a kétféle hatalmi szemlélet egymásnak feszülése, csatája – sajnos még nincs lefutva. Az a fejlemény, hogy Novák Katalin nemzetiszín pólóban feszítve kiutazott a foci EB-re, a hatalmas érdeklődés övezte német‒magyar mérkőzésre, azt engedi sejteni, hogy sziporkázó tehetsége nem fogja hagyni őt oldalvonalon kívül maradni.
De ez már egy másik kártyalapra tartozik…
A Királyék-nak IGAZ-a, embernek véleménye. Az udvari bolond viszont bármikor és bárhol kimondhatja! .... ha hülye lenne, bármikor meg IS tenné - ha meg mocsok akkor sose - azubi
Tanulságos okfejtés.