A Pentagon nem tud elszámolni a közel 4 billió dolláros vagyona 63%-ával (Vukics Ferenc jegyzete)

Nekünk európaiaknak (főleg idehaza) talán kissé megdöbbentő azzal szembesülni, hogy a világot demokráciára kioktató USA demokratikus intézményrendszere hogyan is áll valójában. Amerika átalakul és nem éppen az előnyére.

Korábban már írtam arról, hogy a hadiipari komplexum nyolcszáz fős lobbicsoportja elsősorban azon dolgozik, hogy az amerikai nemzeti érdeket felülíró döntéseket hozzon. Természetesen az ún. „forgóajtó jelenség” csak tovább rontja a helyzetet.

Olyan politikusok, egykori katonák és üzletemberek döntenek az USA védelmi költségvetéséről, akiknek összeférhetetlenségük miatt Európában semmi keresnivalójuk sem lenne a szakbizottságokban.

Hétfőn Thomas Massie (R-KY) képviselő, aki mind az ukrajnai háború finanszírozása, mind az Izraelnek nyújtott új katonai támogatás ellen szavazott, bírálta a kormányt, amiért az a "védelmi ipari bázisra" hivatkozva tartja szükségesnek a háborúk további finanszírozását.

"Higgyék el nekik, amikor azt mondják, hogy ezeknek a háborúknak a finanszírozása leginkább az amerikai hadiipari komplexum gazdagításáról szól" – írta Massie az X-en, a Fehér Ház vezetési és költségvetési hivatalának levelét idézve. "Ez a terv a védelmi ipari bázis 'újjáélesztéséről szól'."

Egy erős demokráciában az is nehezen értelmezhető lenne, hogy Lloyd Austin, aki korábban a Raytheon fegyvergyártó vállalat igazgatótanácsának tagja is volt, hogyan is lehet a Pentagon vezetője. A furcsaságokról azonban sokkal többet mond el, hogy a Pentagon a múlt hónapban sorozatban hatodik alkalommal bukott meg a könyvvizsgálói ellenőrzéseken.

Kiderült, hogy a Védelmi Minisztérium rendszeresen vásárol olyan alkatrészeket és felszereléseket, amelyekre valójában nincs szüksége, mert képtelen nyomon követni a már birtokában lévő alkatrészeket és felszereléseket.

A Pentagon elsősorban azért bukik meg folyamatosan az ellenőrzéseken, mert nem tudja nyomon követni a tulajdonát.

Tavaly a Pentagon a 3,5 billió dolláros vagyonának 61%-ával nem tudott megfelelően elszámolni. A hiány idén tovább nőtt.

A minisztérium a most 3,8 billió dolláros vagyon 63%-át nem dokumentálta megfelelően.

A katonai vállalkozók számos a védelmi minisztérium felügyelete alá vagyontárgyat birtokolnak, de ezekről a Pentagon nem tud pontos nyilvántartást vezetni.

A GAO (Government Accountability Office – Kormányzati Elszámoltatási Hivatal) legalább 1981 óta jelezte ezt a problémát a minisztérium számára. A legutóbbi ellenőrzés szerint azonban

a Pentagon csak a 2031-es pénzügyi évet tűzte ki célul az egész minisztériumra kiterjedő elégtelen könyvelés kijavítására.

Eközben a védelmi vállalatok olyan fegyverrendszereket és pótalkatrészeket gyártanak, amelyekből a hadsereg már megfelelő készletekkel rendelkezik. Természetesen ez az amerikai adófizetők dollárjainak hihetetlen mértékű pazarlását és bizonyos pénzügyi csoportok rejtett (nem megengedett) állami támogatását is jelenti. Az amerikai nemzeti érdekeket rendszeresen felülíró csoportok már kialakították azokat a csatornákat, hogy a hatalmuk növelése érdekében az amerikai nemzetállam bevételeinek egyre nagyobb része náluk landoljon.

Ebből a pénzből aztán még eredményesebben vehetik meg a politikai szereplőket és még többet fordíthatnak a fősodratú média irányítására és az egykori „amerikai álom” felszámolására.

A háborús feszültség szításával, a fegyverrendszerek rendszeres túlárazásával, felesleges készletek vásárlásával és külföldi országok fegyverkezési programjának támogatásával érik el céljaikat.

Az F-35-ös program remek példa erre. Gyakorlatilag a Pentagon tulajdonában van az F-35 valamennyi változatához szükséges pótalkatrészek globális készlete, de a program vállalkozói – főként a Lockheed Martin és a Pratt & Whitney – kezelik ezeket az alkatrészeket. Ők döntik el, hogy mi mennyibe kerül, a tárolástól a beszerelési költségekig. Természetesen mindezek „diszkrecionális” módon zajlanak, vagyis

semmiféle versenytárgyalás, ajánlattétel sem előzi meg a megbízást.

A GAO szerint a Pentagon a vállalkozókra támaszkodik a "globális tartalékalkatrész-állományban lévő [F-35] tartalékalkatrészek költségének, teljes mennyiségének és helyének" nyilvántartásában. A minisztérium becslése szerint a vállalkozók birtokában lévő F-35 alkatrészek értéke meghaladja a 220 milliárd dollárt, de a GAO jelentése szerint ez " valószínűleg jelentősen alulbecsült" .

Hihetetlen, de a Pentagon nem tudja, hogy a vállalkozók milyen és mennyi kormányzati tulajdonnal rendelkeznek, mert nem fér hozzá a vállalkozói nyilvántartásokhoz. A Lockheed Martin még azzal is megfenyegette a Pentagont, amiért számon merte kérni a vállalatot arról, hogy a kormánynak mennyi F-35 alkatrésze van náluk raktáron.

Néhány évvel ezelőtt a vállalat becslése szerint 450 000 munkaórát igényelne ezeknek a jelentéseknek az elkészítése – ami még a Pentagon számára is túl drága lenne, amely úgy tűnik, bízott ebben a becslésben. A kongresszus abban az évben 90 F-35-ös beszerzésének finanszírozását engedélyezte, 11-gyel többet, mint amennyit a Pentagon kért.

Tavaly a védelmi minisztérium főfelügyelői hivatala megjegyezte, hogy a Pentagon képtelensége a vagyonának nyomon követésére ahhoz vezethet, hogy "alulbecsüli a vállalkozók által tárolt vagyont, és potenciálisan többet vásárol, mint amennyire szüksége van". Szeptemberben Robert Storch főfelügyelő arról számolt be, hogy

2021-ben a hadsereg pótalkatrész-előrejelzése átlagosan csak 20%-os pontosságú volt.

Ennek eredményeképpen a hadsereg 202 millió dollárral túlbecsülte, hogy mennyi pótalkatrészre volt szüksége, ráadásul további 148 millió dollárt költött olyan pótalkatrészekre, amelyekről nem is gondolta, hogy egyáltalán szükség lesz rájuk. A többi katonai terület sem teljesített jobban, 767 millió dollárral túllőtték a pótalkatrész-szükségletüket, és 355 millió dollárt költöttek olyan alkatrészekre, amelyekről nem tudták megállapítani, hogy valójában szükségük van-e rájuk.

Összességében a hadsereg közel 1 milliárd dollárral túllépte a pótalkatrész-szükségletét. Több mint félmilliárdot költött olyan pótalkatrészekre, amelyeket nem jelzett előre.

A Pentagon több százmillió dollárt, ha nem többet, takaríthatna meg, ha megfelelően elszámolna eszközeivel. Az amerikai adófizetők számára ritka győzelmet jelentetett, amikor a Védelmi Minisztérium főfelügyelője hibákat jelzett a haditengerészet vagyon- és leltárnyilvántartásában.

A hibák megoldására tett erőfeszítések során a haditengerészet felkutatott egy raktárat, amely rejtélyes módon hiányzott a vagyonnyilvántartásából.

A raktárban a haditengerészet 126 millió dollár értékű pótalkatrészeket talált a P-8 Poseidon, a P-3 Orion és az F-14 Tomcat számára – ez utóbbit a haditengerészet 2006-ban (több mint egy évtizeddel korábban) nyugdíjazta. Szerencsére a többi alkatrész még használható volt, és a haditengerészet több mint 20 millió dolláros pótalkatrész-rendelést teljesített anélkül, hogy újakat kellett volna beszereznie.

Elképesztő tudomásul venni, hogy a világ legnagyobb hadseregének fogalma sincs, hogy egyes fegyverei kinek a kezében is vannak.

Tavaly a kongresszus legalább 39,5 milliárd dollárt különített el repülőgépek, azok pótalkatrészeinek és egyéb berendezések beszerzésére, annak ellenére, hogy nem tudta, mi az, ami már a kormány tulajdonában van. A leltári tulajdon elégtelen nyomon követése azonban nem csak a pótalkatrészek túlvásárlásának kockázatát növeli, hanem gátolja a Pentagont abban is, hogy a vállalkozók birtokában lévő kormányzati tulajdont megőrizze.

Májusban a GAO feltárta, hogy az elmúlt öt évben a Lockheed Martin több mint egymillió, több mint 85 millió dollár értékű, az F-35-öshöz tartozó pótalkatrészt veszített el, rongált meg vagy semmisített meg.

A kormánynak ezeknek a veszteségeknek kevesebb mint 2%-ára volt rálátása, mivel

a Lockheedtől függ, hogy önkéntesen jelentse nemcsak azt, hogy milyen és mennyi kormányzati tulajdon van a birtokában, hanem azt is, hogy milyen állapotban van.

Az amerikai hadsereg vadonatúj vízi járművéről nemrégiben kiderült, hogy az eredeti árcédula több mint kétszeresébe fog kerülni a szolgálatnak.

Nemrégiben arról számoltam be, hogy az Irakban és Szíriában fegyver- és felszereléslopások sújtják az amerikai hadsereget. Különféle fegyveres milíciák és bűnbandák rendszeresen drónokat, rakétáka, fegyverrendszereket lopnak az amerikai erőktől. A nyilvánosság elé került dokumentumokból kiderült, hogy "érzékeny fegyvereket és felszereléseket" vittek el – és a Pentagon nem is tudott a lopások mértékéről.

A külföldön és az USA hazai bázisain ellopott katonai fegyvereket aztán néha ellenséges csapatoknál, utcai bandatagoknál, szervezett bűnözői csoportoknál találják meg és sokszor erőszakos bűncselekményekben használják fel őket.

A Pentagonnak nyilvánvalóan még sok tennivalója van, hogy megfelelően nyomon kövesse tulajdonát és ellenőrizhető pénzügyi kimutatásokat készítsen. Fogalma sincs arról, hogy milyen felszerelésekkel rendelkezik már, így nem tudja karbantartani a tulajdonát, és nem tudja előre jelezni, hogy mire van még szüksége. Az én véleményem szerint az amerikai adófizetőknek nem kellene várniuk 2031-ig, hogy a Pentagon kijavítsa ezeket a „hibákat”, mi pedig ne csodálkozzunk azon, ha azt látjuk, hogy a világ minden részén különféle amerikai fegyverekkel harcolnak egyes szélsőséges szervezetek.

Az pedig, hogy a nagy fegyvergyártók valójában milyen előnyöket is élveznek az USA-ban, felveti annak a kérdését is, hogy az USA szuverén állam-e még valójában?