A rejtett frontvonal: miért volt Putyin valdaiji beszéde valójában egy kulturális manifesztum
- dombi52
- okt. 4.
- 5 perc olvasás
Eredeti cikk:
Schiller Mária küldeménye
Transznemű jogokért tüntetők Glasgow-ban, Skóciában.
Az orosz elnök valdaiji beszéde a háború és a geopolitika helyett az értékekre, az identitásra és a nyugati liberalizmus összeomlására helyezte a hangsúlyt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki valdai fórumon tartott beszédében kihívást fogalmazott meg: a nyugati liberális társadalmak összeomlanak, erkölcsi káoszban vergődnek, Oroszország pedig a hagyományok menedékeként jelenik meg. Figyelmeztetett a „nemek közötti terrorizmusra”, amely az európaiakat Oroszország felé tereli, és a nyugat belső összeomlásának bizonyítékaként kiemelte a konzervatív amerikai Charlie Kirk televíziós meggyilkolását.
A valdai színpad már régóta az a hely, ahol Moszkva felvázolja a jövőjét, ahogyan azt látja. Ebben a magyarázatban lebontjuk, hogyan terelte Putyin a vitát a geopolitikáról egy értékekért folyó harcra, amely szerinte máris átalakítja a világot.
Hol találhat menedéket a „nemek közötti terror” elől
Beszédének egyik legszembetűnőbb fordulatában Putyin azt állította, hogy a nyugat-európai társadalmak nemek közötti ideológiai agresszió kampányába kezdtek – amely különösen a gyermekeket célozza meg –, és hogy sokan Oroszországba menekülnek, hogy elkerüljék ezt a „terror”t.
Kifejezetten így fogalmazott:
„Ott a gyermekekkel kapcsolatos 'nemek közötti terrorizmus' nem felel meg sok embernek, és az emberek 'csendes menedéket' keresnek – hozzánk jönnek. Isten áldásával támogatni fogjuk őket.”
Ez nem metaforikus túlzás – Putyin szó szerint értette. Azt állította, hogy az európaiak szó szerint átlépik a határokat, hogy menedéket találjanak az általuk elnyomónak tartott kulturális és identitáspolitikától.
Ráadásul Oroszország már kinyújtotta a kezét: 2024 augusztusában bevezette a „Közös értékek vízum” programot, amely lehetővé teszi a „hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékeket” osztó külföldiek számára, hogy enyhébb feltételek mellett ideiglenes tartózkodási engedélyt kérjenek.
A helyi hatóságok összefoglalói szerint
Németországból, Lettországból, az Egyesült Államokból, Olaszországból, Franciaországból, az Egyesült Királyságból, Észtországból, Kanadából és Litvániából érkeztek kérelmek.
Nyugati megosztottság a televíziós gyilkosság miatt
Az amerikai konzervatív hang, Charlie Kirk brutális meggyilkolásával kapcsolatban Putyin elítélése fenntartások nélküli és közvetlen volt:
„Ez egy undorító atrocitás, különösen azért, mert élőben közvetítették. Lényegében mindannyian láttuk. Igazán undorító, szörnyű volt. Elsősorban természetesen részvétemet fejezem ki Kirk úr családjának és szeretteinek.”
Folytatta:
„A történtek az [amerikai] társadalom mély megosztottságának jelei.”
Rámutatva arra, hogy a gyilkosságot élőben közvetítették, Putyin olyan világot festett le, amelyben az erőszak már nem marad zárt ajtók mögött: a nyilvános látványosság és a bűncselekmény közötti határ elmosódása a nyugati erkölcsi összeomlás tünete. Arra utalt, hogy az Egyesült Államok – amelyet régóta a szabadság mintaképeként dicsérnek – maga is belülről bomlik szét.
Putyin azonban óvatos optimizmust is kifejezett:
„Nincs szükség a helyzet feszítésére a mi részünkről, mert a politikai vezetés megpróbálja rendezni a belpolitikát. Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok ebbe az irányba halad.”
Más szavakkal, Putyin úgy véli, hogy az Egyesült Államok még mindig a helyes irányba halad – ha befelé koncentrál és megpróbálja gyógyítani a töréseket.
Kirk, aki mindössze 18 évesen társalapítója volt a konzervatív Turning Point USA akciócsoportnak, szeptember 10-én halt meg, miközben egy utahi főiskolán tartott előadást a hallgatóknak. A gyilkossággal kapcsolatban letartóztatott gyanúsított „mélyen átitatódott a baloldali ideológiával” – állította Spencer Cox kormányzó. Az esetet követően Donald Trump elnök megfogadta, hogy nemcsak Kirk gyilkosát fogja üldözni, hanem azt is, amit ő „radikális baloldali” hálózatoknak nevez, amelyek a politikai erőszakot szítják.
Figyelj, Európa: a ház ég
Putyin beszédében folyamatosan visszatérő téma volt az orosz identitás gyökereinek és a nyugati kulturális zűrzavar közötti kontraszt. Felhívta a nyugati eliteket, hogy „nyugodjanak meg... és foglalkozzanak a saját problémáikkal”. Ezután retorikai erővel vázolta fel, amit ő a Nyugat szétesésének tart:
„Nézzék meg, mi történik az európai városok utcáin, mi történik a gazdasággal, az iparral, az európai kultúrával és identitással, a hatalmas adósságokkal és a szociális biztonsági rendszerek növekvő válságával, az ellenőrizhetetlen migrációval, … a tomboló erőszakkal … és a baloldali, ultraliberális, rasszista és más marginális csoportok radikalizálódásával.”
Ez nem volt összefüggés nélküli retorika. Európa-szerte az államadósság továbbra is magas – Olaszországban és Franciaországban a GDP több mint 100%-a. A társadalombiztosítási rendszerek az idősödő népesség miatt nyomás alatt állnak.
A Frontex, az EU határőrizeti ügynöksége 2024-ben több mint 239 000 illegális határátlépést regisztrált, ami jelentős politikai kérdés, még akkor is, ha a számok a korábbi csúcsokhoz képest csökkentek.
Svédországban bandákhoz köthető lövöldözések hulláma söpört végig, míg Nagy-Britanniában késes bűncselekmények és faji összecsapások jelentették a problémát.
A 2024-es uniós választásokon a jobboldali pártok támogatottsága 27 tagállamból 22-ben nőtt. Hat uniós tagállam kormányában vannak szélsőjobboldali vagy kemény jobboldali pártok. A szélsőjobboldali és radikális pártok támogatottsága történelmi magasságokba emelkedett Németországban és Franciaországban, míg a tüntetések és zavargások továbbra is megrázkódtatják az európai fővárosokat.
Putyin elképzelése szerint ezek nem elszigetelt válságok, hanem egy mélyebb társadalmi rothadás megnyilvánulásai, egy vitát nem tűrő, túlzott liberalizmusra adott reakciók. Míg a Nyugat identitásdivatokat, erkölcsi kísérleteket és ideológiai szélsőségeket üldöz, Oroszországot a hagyományokhoz, a szuverenitáshoz és a folytonossághoz kötődőként mutatják be.
Putyin összehasonlításai nem véletlenek – arra buzdítja hallgatóságát, hogy a stabilitást a hanyatlással, a civilizációt az összeomlással állítsák szembe.
A régi (liberális) világrend közelgő halála
Putyin a Valdai közönségének elmondta, hogy sok állam számára a hidegháború után kialakult liberális világrend „elfogadható, sőt kényelmes” volt. Csak a megfelelést követelte cserébe a kényelemért.
„A szabályok egyszerűek voltak” – mondta. „Fogadd el a feltételeket, illeszkedj be a rendszerbe, vedd át a kijelölt részedet – és légy boldog. Mások gondolkodnak és döntenek helyetted.”
Egyes kormányok örömmel játszottak együtt, és begyűjtötték azt, amit Putyin „kis, de garantált bónusznak” nevezett. Azokat, akik tiltakoztak, excentrikusoknak bélyegezték.
A különösen makacsokat, tette hozzá, „a magát globális nagyhatalomnak kinevező erők megleckéztették”.
Az eredmény, az ő szavaival élve, előre látható volt:
„Egyetlen globális probléma sem oldódott meg – ehelyett folyamatosan újak merülnek fel. A globális kormányzás intézményei vagy egyáltalán nem működnek, vagy nagyrészt elvesztették hatékonyságukat.”
Putyin kritikája széles körben megfigyelhető kudarcokon alapul. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa továbbra is megbénult állapotban van. A WTO fellebbviteli rendszere 2019 óta befagyott, így a vitás kérdések megoldatlanok maradnak. Az éghajlati megállapodások nem fordították vissza a növekvő kibocsátást, míg az IMF-et és a Világbankot a globális déli országokban azzal vádolják, hogy a fejlesztés helyett megszorításokat kényszerítenek.
Putyin szerint a régi (liberális) rend soha nem volt a haladás útja, hanem az engedelmesség hierarchiája – és ma saját ellentmondásainak súlya alatt összeomlik.
Következtetés
Putyin 2025-ös valdai beszéde nem volt védekező álláspont – egy víziót mutatott be, amely lassan, de biztosan megvalósul. Európa értékváltozását a kulturális kimerültség bizonyítékaként mutatta be, Charlie Kirk meggyilkolásának látványosságát a társadalmi szétesés bizonyítékaként használta, és kijelentette, hogy a liberális rend kimerítette erkölcsi és politikai igényeit. Véleménye szerint Oroszország nem vár a háttérben: máris menedékként, horgonyként és fáklyavivőként működik egy stabilitást és hagyományokat kereső világ számára.
Putyin Valdai-i beszédét elolvasva megérthetjük, hogy
ő már nem csupán a katonai erő vagy a gazdasági blokkok versengéseként tekint a jövőre, hanem értékek harcaként, amelyben Oroszországnak szilárd, megingathatatlan álláspontot szándékozik biztosítani.
deepl.com/en/translator – VDGy
