A Szent Korona és a magyar küldetés (részletek Dr. Balogh Sándor kéziratából – Vajda Miklóstól)
A képen: Kaulbach, Nagy Károly koronázása
Az alábbi tanulmány még az Európai Uniós csatlakozásunk előtt íródott, de a megfogalmazott szempontok és fenntartások váteszi módon beigazolódtak.
Csomor Lajos szakmai felfedezésekre alapított tétele, hogy t. i. a Korona sokkal a honfoglalás előtt keletkezett, a Korona történetében többszáz éves űrt hagy. Erre azonban van több lehető magyarázat.
Nagy Károly koronázása
Az első, hagyományos történelmi ismeretekre hivatkozó magyarázatot főtisztelendő Szigeti István, az aacheni magyar kolónia lelkésze nyújtja. Szigeti, egyik német paptársának javaslatára, elkezdte az aacheni levéltárban kutatni Nagy Károly (Charlemagne) koronázásának részleteit.
Nagy meglepetésére arra a konklúzióra jutott, hogy Nagy Károly 800 karácsony napján történt koronázásakor használt korona a mi Szent Koronánk volt.
568-ban az avarok (Einhard szerint hunok) érkeztek Európa földjére Ázsia sztyeppéiről s a mai Magyarország területén telepedtek le, meghódítva Friulit és Bajorországot. Károly figyelmét 790-ig más dolgok kötötték le, de ebben az évben hadjáratot vezetett a Duna völgyébe és végigpusztította a Győr környékét. Ezután egy lombard sereg megtámadta a Dráva környékét és betört Pannóniába. 791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
A következő két évben Károly ismét szláv segítséggel harcolt a szászok ellen. Pippin és Erik Friuli hercege eközben folytatták Pannónia körgyűrűs erődrendszerének meghódítását. Kétszer is megtámadták az avar fővárost. A zsákmányt elküldték Károlyhoz Aachenbe, aki szétosztotta azt hívei és szövetségesei között… A 10. században a magyarok hódították meg a bolgárok uralta Alföldet és új kort nyitottak Nagy Károly utódainak történetében.
Szigeti István szerint
a Szent Koronát Károly az avarok elleni harcokban zsákmányolta. Einhard, Nagy Károly fogadott fia szerint apja hat (mások szerint húsz) szekér, avaroktól zsákmányolt kinccsel és ékszerrel tért vissza pannóniai hadjáratából, és ezen kincsek közt lehetett a mi Koronánk is.
A Szent korona titka (1996, Lakitelek) c. könyvében Szigeti dokumentálja elméletét (25-27 o.).
Egyes történészek szerint a magyarok kalandozásainak egyik oka az volt, hogy vissza akarták szerezni a Kárpát-medencéből elrabolt kincseket – köztük a Szentkoronát is.
…A Magyar Szentkorona a keresztény királyi jelvények közt a legautentikusabb, legszakrálisabb, legkirályibb mind szimbolizmusa, mind történelme miatt már csak azért is, mert Edward vagy a francia királyok koronáját nem óvta meg a Gondviselés a beolvasztástól vagy elkallódástól, míg Szent István Koronája több mint ezer év viszontagsága ellenére, a mai napig megmaradt. Csak jelenleg éppen nem királyi fejen, hanem Amerikából visszatérve először a Nemzeti Múzeumban, majd jelenleg a Parlamentben őrizve várja, hogy újra, múltjához méltó szerepet kapjon a nemzet és Európa, sőt, talán a világ életében és üdvtörténetében.
Koronánk rendkívüli jellegét nem kisebb tekintély, mint a Vatikán ismeri el. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy Szűz Máriát, azaz a Boldogasszonyt, csak a mi Szent Koronánkkal szabad ábrázolni a meglévő, valós koronák közül…
…Ami jó és nemes volt a keresztény középkorban, azt a Szent Korona jelképezi legtisztábban. Az Istentől származó értékrendet és emberi hatalmat. Nos, a 19. századra a nemes keresztény középkort leváltotta a pogány felvilágosodás, és az Istentől származó hatalmat – az amerikai és a francia forradalmak – elszakadva Istentől, demokrácia néven, emberi kezekbe juttatták…
…A nagykárolyi szakrális Európa-eszme a mi szakrális Koronánkhoz fűződik, és az ugyancsak a Koronához fűződő, Artúr király által képviselt középkori lovagiasság és az Istentől való szakrális hatalom fogalma rég kiment a divatból, rég megszűnt… Sajnos, azóta ezek az állapotok csak rosszabbodtak.
Lehet valami felső elrendeltetést látni abban is, hogy a szálak most futnak össze, és a Korona misztériuma pont most vesz egy új fordulatot.
Egyrészt az Európa Eszme ősatyjának maga a léte is kétséges lett, másrészt Koronánk küldetésének és egy új küldetésének a felfedezése, illetve megértése, pont a közös Európába való belépésünkkel esik egybe. Ez különösen fontos felismerés most – az Európai Közösségbe való belépésünk küszöbén –, mert ez mutatja, hogy nem valami elmaradt, nomád néppel van dolguk, hanem olyan Koronával és hagyománnyal rendelkező nemzettel, amelyre Európa minden nemzete irigységgel és tisztelettel nézhet fel…
…Nemeskürty István művelődéstörténész szerint Morus Szent Tamás angol lordkancellár 1553-ban kivégzése előtt írta, hogy Magyarország mindig a Keresztény Európa biztos kulcsa volt. Magyarország európaiságát Szent István óta nemcsak mi, magyarok, hanem egy angol államférfi és vértanú szent is tanúsította. Nemeskürty írja:
„ez a benyomásom szerint túlzottan anyagelvű, pénzközpontú gondolkozású, folyvást feltételeket szabó államközösség érezze megtisztelve magát, hogy felvállaljuk őket, miközben azt sem tudjuk, hogy mi vár ránk... Ha pedig most csatlakozni kíván az ország, követeljük meg kormányunktól, hogy a meghatott hajlongások és köszöngetések mellett, érdekeinkért is szakadéktalanul szálljon síkra.... (Remény, 203 április 27)
Mi pedig ne félve és megalázkodva, hanem felemelt fővel, büszkén foglaljuk el méltó helyünket Európa többi nemzete mellett és töltsük be a Gondviseléstől ránk bízott küldetésünket! Európának nagyobb szüksége van a mi kultúránkra és hagyományainkra, mint nekünk az övékre! Tehát fiataljaink vegyék komolyan múltunkat, hagyományainkat és történelmünket, és legyenek büszkék magyarnak lenni. Kormányaink pedig ne a gyengeség álláspontjából alkudozzanak, hanem büszkén képviseljék ezt a több, mint ezeresztendős civilizációval és egy szakrális Koronával rendelkező nemzetet. Abba kell hagyni a gyáva, belénk agymosott kisebbségi érzést. Tanuljuk meg, hiúság nélkül, hogy van amire a magyar nemzet fiai és képviselői büszkék lehetnek! A magyar nemzet ellenségei pedig tanulják meg, hogy Koronánk és nemzetünk felsőbb védelem alatt áll, jobb lesz, ha nem próbálnak meg kiirtani bennünket. Az EU politikusok által létrehozott politikai és gazdasági szervezet, ahol a kormányok, illetve azok képviselői mellett az un. 'eurobürokraták', fizetett alkalmazottak játsszák a domináns szerepet. Európai küldetésünk, hogy a Szent Korona és a korona-tan szellemében kezdeményezzünk egy reformfolyamatot a jelenlegi Európai Unióban…”
…Mihályi Gilbert premontrei szerzetes, ezeréves “történelmi küldetésünk tudatára” hivatkozva (Európa válsága és megmentése, Róma, 1956; 18 o.) már az ötvenes években figyelmeztetett, hogy az Európai Egység létrehozásával a nemzetek helyes értelemben vett szuverenitása is veszélyben van. Több európai államférfit idézve, Mihályi megállapította, hogy “az európai integráció nem jelentheti a szuverenitás végét, hanem annak helyes irányban való fejlődését és kiteljesülését... vissza kell állitani a szuverenitásnak az erkölcsi rend előírásait követő, közjót szolgáló szerepét, amely [annak] igazi jelentése és rendeltetése” (144-45 o.).
Míg ezer évig a nyugatot a keleti barbároktól védtük, eljött az ideje, hogy Nyugat Európát saját magától, hitetlenségétől, kapzsiságától és anyagias értékrendjétől mentsük meg.
Ebben a szellemben Mihályi “Szenvedő népemnek, az Európa-védő nándorfehérvári hősök unokáinak” ajánlja könyvét.
Nemeshegyi Péter S. J. teológus és nyugalmazott egyetemi tanár Európa keresztény identitását tárgyaló cikkében írja, hogy a középkori keresztény Európának volt ‘lelke’. Nemeshegyi elemzését az Oroszországban született, de az amerikai Harvard egyetemen dolgozott Pitirim A. Sorokin (1889–1968) ismeretszociológiai elméletére építi. “Sorokin a kultúrának hullám-szerűen egymást követő három típusát különbözteti meg, amelyeket „érzékelési kultúrának”, a másodikat „tisztán vallási kultúrának”, a harmadikat „vallásos-racionális kultúrának” lehetne nevezni” (Nemeshegyi, 356 o.)…
…A népvándorlások befejeztével kezdődik tulajdonképpen az Európa-tudat születése. „Bár a népvándorlás rohamai összezúzták az elgyengült Nyugatrómai Birodalmat, az új, fiatal népek átvették a kereszténységet és annak kultúráját, és megszületik a keresztény Európa." Ebben a korszakban születik meg igazán az a történelmi és kulturális valóság, amit Európa-tudatnak nevezhetünk.... (A) 800-ban a pápa által császárrá koronázott frank király, Nagy Károly birodalma magát Európának érzi.... Nagy Károly címe: pater Europae, Európa atyja. „Nagy Károly halála után az Európa nagy részére kiterjedő Karoling birodalom szétesett ugyan, de a német-római császár és a pápák vezetésével Európa egységes történelmi valóságként megmarad..."
„A középkori keresztény Európának volt 'lelke'. A csodás székesegyházak, a fenséges liturgia, az egyházi ének, az iskolák, az egyetemek, a pápák, püspökök, papok, az új meg új szerzetesrendek szökőárszerű terjedése mutatja e kultúrának belső erejét. A 12–13. században a 'tisztán vallási kultúra' átalakul 'vallásos-racionális kultúrává'..."
„Persze nem szabad elhallgatnunk ennek a kultúrának árnyoldalait sem. Ahogy a régi görög kultúrának szégyene volt a rabszolgaság intézménye és a belháborúk, úgy a középkori keresztény kultúrának is voltak nagy hiányosságai..."
Nem csoda, hogy a görögök kora óta a szabadságot nagyra értékelő európaiak ez ellen a rendszer ellen fellázadtak. A 16. században következett be a robbanás. Luther a laeta libertas (vidám szabadság), a Freiheit des Christenmenschen (A keresztény ember szabadsága) szavakat tűzte zászlójára.
„Az ebből a robbanásból származó felekezeti megosztottság és az abból eredő véres vallásháborúk aláásták az isteni kinyilatkoztatásra hivatkozó keresztény kultúra tekintélyét, és a felvilágosodással az európai kultúra hullámvonala elkezd süllyedni az 'érzékelési kultúra' hullámvölgye felé, amely a 16. századtól a 20. századig uralta Európát” (uo., 358-359 o.)
Nemeshegyi persze megállapítja, hogy ennek az 'érzékelési kultúrának' is voltak maradandó értékei, főleg a tudományok és az emberi jogok fogalmának kialakítása terén. Ugyanakkor
„a vallási értékek iránti bizalom meginog. Marx, Nietzsche, Freud, 'a gyanakvás mesterei' az istenhit gyökereit támadják. Egyre inkább terjed a materializmus, a relativizmus. Csak azt becsülik az emberek, ami hasznos és kellemes. Az etikai törvények relativizálódnak. A jogszabályokat csupán emberi meghatározásnak tekintik. A gondolkodók a szabad szerződést próbálják az emberi együttélés (család, társadalom, állam) normájaként felértékelni, de ha a szerződés megtartásának kötelessége is csak relatív, akkor ez sem hoz megoldást. Bizonyítják ezt az egyre szaporodó válások és a nemzetközi szerződések rendszeres megszegése. Minthogy nincsenek transzcendens, örök eszmék és ideálok, semminek sincs értelme. A 19. és 20. század embereinél az 'érzékelési kultúra' végső stádiumát jellemző „értelemvesztés” lesz uralkodóvá. Ezt az értelemvesztést harsogja az abszurd festészet, szobrászat, színdarab, a kakofonikus zene, ezt taglalják a posztmodern filozófusok. Ha az ilyen kivérzett 'érzékelési kultúra' egyeduralkodóvá válik, semmilyen társadalom sem tud fennmaradni..." (u. o. 359-360 o.).
…Nemeshegyi szerint
„ma már ott tartunk, hogy az Európai Uniónak van közös gazdasága, közös piaca, közös törvényszéke, közvetlenül demokratikusan megválasztott parlamentje, sőt közös pénzneme is. Ez azonban nem elegendő, az új egyesült Európa megvalósulásához. Ha az európai kultúra megmaradna az 'érzékelési kultúra' végső, kivérzett stádiumában, vagyis, ha az emberek csak az érzékszervek és az azok által verifikálható értelmi ismeretek által feltárt valóságot ismerik el igazi valóságnak, akkor Európa a személyes és nemzeti egoizmusok káoszába fog fulladni. Nagyon igaza van Jacques Delors-nak, a brüsszeli Európa Bizottság volt elnökének: »Ha tíz éven belül nem sikerül lelket és jelentést adnunk Európának, elvesztettük a játszmát.« Ugyanezt mondja Carlo Maria Martini, milánói érsek: »Európa új háza vagy egy új kultúra alapján fog megszületni, vagy egyáltalán nem fog megszületni.«
Milyen lesz ez az új kultúra? Gyökeresen másnak kell lennie, mint a közelmúltig uralkodó „érzékelési kultúrának”. Ha nincs semminek értelme, ha minden relatív, ha az ember egyetlen célja a véges javak (pénz, hatalom, élvezet) korlátlan birtoklása, ha ez a cél szentesít minden eszközt, ha előnyökért tülekedő, és lobbizó csoportok csatatere lesz Európa, ha Európa jóléte a világ többi népének nyomorára épül, akkor homokra épül Európa háza...
Közreadta: Vajda Miklós
