A XV. századi sztalacsi szabír isten mondatjel (Varga Géza tanulmánya)

Vesna Bikic közli egy elolvasható díszítéssel (hieroglifikus mondatjellel) ellátott sztalacsi kerámia képét a XV. századból az academia.edun-n olvasható Sgraffito pottery decoration and group identities in the medieval Balkans? c. cikkében (1. ábra). A szerző az edényen lévő rajzolatot bizánci eredetű balkáni mintának tartja, mert nem ismeri a magyar hieroglif írást, amelynek a leírását 2017-ben adtam közre. Az egykor a magyar államhoz tartozó Sztalacsot pontatlanul minősíti balkáninak. Ez a szójelekből alkotott igen régi mondatjel nem bizánci eredetű, hanem magyar. A jelen cikkben e mondatjel olvasatát és párhuzamait adom közre.

1. ábra. A Vesna Bikic által közölt XV. századi, a Tapar ős ten (mai magyarsággal: Szabír isten) olvasatú sztalacsi kerámia fényképe

A 2. ábrán egy Vesna Bikic által adott rajzsorozat látható, amelyben három magyar hieroglifából (ősvallási kötődésű szójelből) felépített ligatúrát (szójelekből alkotott mondatjelet) látunk különböző készültségi fokozatokban. A balról első jel a nikolsburgi székely ábécé tprus (tapar ős "szabír ős") jelének legegyszerűbb párhuzama, vagy előképe. A második rajzon erre rátettek egy ten "isten, élet" jelet, a harmadikon pedig minderre egy ős jelet is. Végül így az olvasat szabályosan tapar ős ten, mai magyarsággal szabír isten.  

2. ábra. Vesna Bikic rajza a sztalacsi mondatjel változatairól

Vesna Bikic dolgozata az academia.edu-n olvasható, a fent látható grafika az ő 3. ábrájának a részlete. Dolgozatának címe magyarul: Sgraffito kerámiadíszítés és csoportidentitások a középkori Balkánon. 

3. ábra. A székely írás tprus (tapar ős "szabír ős") mondatjele

4. ábra. A székely írás ten "isten, élet" szójele a fenti jel kivonata 

A 4. ábrán látható ten "isten, élet" szójel grafikai alakja a 3. ábrán lévő tprus (tapar us "szabír ős") mondatjel mindennapi használatra alkalmas, egyszerűbb változata, kivonata, összetevője.  Az eredeti, gazdagabb grafikai alakhoz több jelentés is társult. A fentebb bemutatott párhuzamok alapján ez a teljesebb jelentésbokor a tapar ős ten (szabír isten) mondatjelben rekonstruálható. A grafikai összetétel szétválásakor, egyszerűsödésekor ez a korábbi összetett jelentés is széthasadt. Az új grafikai alakokhoz az elhúzódó folyamatban az eredeti jelentésbokor egyik-másik jelentése társult. Így válik érthetővé az, hogy a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor életet adó szervére miért tették a három ágpárral rendelkező faábrázolást. A tehénszobron ugyannak a jelformának ten "isten, élet", a nikolsburgi ábécében pedig tapar us "szabír ős" a jelentése. Azért, mert a legteljesebb összetétel eredetileg a tapar ős ten "szabír isten" jelentést rögzítette s a jelszármazékok ebből a grafikai és szemantikai örökségből hol ezt, hol azt őrizték meg. 

5. ábra. A székely írás ős szójele

A sztalacsi mondatjel annak bizonyítéka, hogy a sztyeppi eredetű hun-avar-magyar népesség megőrizte szabírhun eredethagyományát és több évezredes íráskulturáját. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár is feljegyezte, hogy a magyarok régi neve a szabír (nála szavartü aszfalü). A jellegzetes jel a székely írás nikolsburgi ábécéjében ellentmondásosnak látszó módon maradt fent. Az ott megadott tprus (tapar ős "szabír ős") jelnév alapján várnánk a ligatúrában az ős szójel grafikai megjelenését is, ám ez a nikolsburgi ábécében megőrzött grafikai változatból hiányzik. A nikolsburgi ábécé két rokon jele (a tprus és a ten) alapján csupán sejteni lehet, hogy a mondatjel eredetileg tartalmazta az ős szójelet is. Ez az idők során - a hétköznapi használat megkövetelte egyszerűsödés miatt - eltűnt a ligatúra tetejéről. Egy zamárdi avar szíjvégen, ha kopottan is, de megmaradt az ős szójel, ami ezt a magyarázatot erősítette (6. ábra). A Vesna Bikic által közölt sztalacsi cserépedény mondatjele és a 2. ábrán látható rajzai meggyőző alátámasztását jelentik a magyar mondatjel alakváltozatairól adott fenti értelmezésnek. Az amerikai indián változat azt bizonyítja, hogy a Szibériából Amerikába vándorlók már vitték magukkal ezt a mondatjelünket is (7. ábra). 

6. ábra. A zamárdi avar szíjvég egy tapar us "szabír ős" olvasatú mondatjel (a szíjvég felső részéről készített fotógrafika középen), balra a székely írás tprus (tapar us "szabír ős) mondatjele, amelynek tetejéről már lekopott az ős szójel, amelynek már csak az emléke maradt meg a jelnévben, jobbra a székely írás ős szójele

 7. ábra. A nebraskai Sloan kanyonban látható Tapar ős mondatjel is azt igazolja, amit Vesna Bikic közlése, hogy a ligatúra tetején egykor létezett egy azóta lekopott, a Tejút (égig érő fa) hasadékát ábrázoló hieroglifa

8. ábra. Iráni cserépváza a székely tprus jel párhuzamával (Hisszar tepe, Kr. e. 4300), ezen a tájon, amit a sumér iratok Szubar-ki néven emlegettek (s ahol a Kásler Miklós és munkatársai által végzett genetikai kutatás eredménye szerint az Árpád-ház genomja kialakult), ez idő tájt a szabírok éltek

Ezzel remélhetőleg nyugvópontra jut (vagy új figyelmet kap?) a nikolsburgi tprus jelről folytatott vita, amelyet az 1993-ban kiadott Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetünk tanulmányai indítottak el. E kötetben Simon Péter, Szekeres István és e sorok írója is szó- vagy mondatjelnek tekintette a tprus jelet, amit Máté Zsolt, Vékony Gábor, Róna-Tas András és Sándor Klára sikertelenül próbáltak megcáfolni. Végül az MTA rováskorpusza 2021-ben felemás módon beismerte a Máté Zsolt által megfogalmazott kritika megalapozatlanságát. A vita történetét korábban A temporius-téveszme diadalútja c. cikkben foglaltam össze. Az azóta előkerült amerikai indián, szabír, avar és sztalacsi jelváltozatok a mondatjel történetének felvázolását és jelentésbokrának meghatározását teszik lehetővé. Egy feltételezhetően kőkori eredetű ősvallási jelentőségű mondatjelről, hieroglifikus ligatúráról van szó, amely a magyar ős- és kultúrtörténet kezdeteibe, a sztyepp és Amerika népesedés- és vallástörténetébe enged bepillantást.  

9. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor szaporítószervén lévő jelváltozat elsősorban a ten "élet" jelentést hordozza az eredeti ligatúra jelentésbokrából (a tehénszobrot 1995-ben kiásó Bánffy Eszter régész által közölt rajz)

.

---

Irodalom

Vesna Bikic (2025): Sgraffito pottery decoration and group identities in the medieval Balkans? (academia.edu)

Jànos B. Nagy - Varga Géza (2025): A world tree shown on a pottery given by Asko Parpola can be read as "szabir ancestor" (academia.edu)

Jànos B. Nagy - Varga Géza (2025): Szabír ős olvasatú világfa egy Asko Parpola által közzétett indusvölgyi cseréptáblán (academia.edu)

Máté Zsolt (1998): A székely írás latin rejtélye Nyelvtudományi Közlemények 186–192.

Benkő Elek - Sándor Klára (szerzők) Vásáry István (szerkesztő) 2021: A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja 

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (1993): Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2017): A temporius-téveszme diadalútja 

Varga Géza (2021): Az MTA rováskorpusza így dolgozza fel a körön kívülről érkezett tprus-magyarázatot

Varga Géza (2019): A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyar hieroglifái

Varga Géza