VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Aktuális történelem: Dobó István egri várkapitány esküje és imája



Ifjúságom egyik meghatározó irodalmi élménye Gárdonyi Géza „Egri csillagok” című regénye. Majd több alkalommal megnéztem a regényből készült filmet is Várkonyi Zoltán rendezésében.

1552 nyarán az egri várban kis létszámú, többségében magyar várvédő katona állt szemben a kor legerősebb hadseregével. Tinódi Lantos Sebestyén szerint 1935 védő szállt szembe a 150 ezer főt kitevő, török sereggel, amely 38 napig ostromolta Eger várát.

Pauler Gyula szerint a török hadsereg 140 ágyúval lövette a várat, és a védők 24 ágyúval védekeztek. A törökök azonban 1552. október 17-én a hadiévad lejártával befejezték az ostromot. A védősereg a túlerővel szemben, ötheti ostromban védte meg a várat, s a betegségekkel közeledő hideg időjárás a török ostromlókat visszavonulásra kényszerítette.

Ha időben sikerült volna a törököknek a várat birtokba venniük, akkor elvághatták volna egymástól a Habsburgok által birtokolt északi és keleti országrészeket. Mivel Egert nem tudták bevenni, az északi hadi út fenyegetettsége megszűnt, és a felvidéki gazdag bányavárosok is megmenekültek egy későbbi török támadástól. Továbbá ez a magyar győzelem azt a politikai eredményt is hozta, hogy sikerült 1596-ig megállítani a további oszmánok hódítását.



Dobó István szerepében Sinkovits Imre


A korabeli Európai Unió – a Habsburg birodalom – Rudolf német-római császár, magyar király (1552–1612) a mögötte álló egyesült európai hadakkal csak Bécset védte a törökök ellen. Hadserege lábhoz tett fegyverrel várta a híreket az egri ostromról.

A szultán szövetségesei közé tartozott a francia király, aki a legjobb tüzéreivel segítette az ostromot. Ő érdekelt volt abban, hogy a Habsburg császár keleten vereséget szenvedjen.

A velencei Dózse pedig jó pénzért, a gályáival segítette a török átkelést a Földközi tengeren.

A következő tavaszon (1553) Habsburg Rudolf császár elküldte Egerbe a kincstár számvevőjét, az esedékes 1552. évi adó begyűjtésére. Dobó István, a felső-magyarországi várak kapitánya nem tudott elszámolni. Azért nem, mert a vár és az ország védelme a felvidék minden anyagi erejét, – valamint Dobó magánvagyonát is – fölemésztette.

Dobó megüzente Rudolf német-római császárnak és magyar királynak, hogy 1552 nyarán Egerben háború dúlt, amely a keresztény és a muszlim világnézet harca is volt, amelyet a császárnak – mint magyar királynak – kötelessége lett volna minden eszközzel támogatni. Ez a Habsburg uralkodót nem érdekelte. A császár az elszámolás hiánya miatt Dobó István várkapitányt felségárulás miatt perbe fogatta. Pusztán azért, mert megvédte a hazáját, és az európai kultúrát az oszmánok hódításától.

Ma sem vagyunk jobb helyzetben. Sőt! 468 év elmúltával a helyzet ugyanez, mint Dobó idejében volt. Az oszmánok most is támadnak, és a velünk elvben szövetséges Habsburg birodalom kései örökösei most is a létünkre törnek. Ezért merítsünk erőt Dobó István és bajtársai példájából.

Mindnyájunk épülésére álljon itt, Dobó István esküje és imája:


1552. július 06.


Esküszöm az egy élő Istenre hangzott az ünnepi mormolás.

...hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!

Úgy segéljen! zúgták egy hanggal.

És most magam esküszöm szólt Dobó, két ujját a feszületre emelve. - Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet, minden gondolatomat, minden csepp véremet. Esküszöm, hogy ott leszek minden veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!

Nem kételkedett azon senki. Lángolt mindenkinek az arca, mert tűz égett mindenkinek a szívében. A Dobó esküjére minden kard kivillant. Egy lélekkel kiáltották:

Esküszünk! Esküszünk!


Istenem! Te látod a mi kis romladozó várunkat s benne ezt a maroknyi, elszánt népet…

A Te nagy mindenségedben kicsi semmiség ez a földi világ. Ó, de minekünk ez a mindenségünk! Ha kell a mi életünk, vedd el Uram, tőlünk! Hulljunk el, mint a fűszál a kaszás vágása alatt! Csak ez az ország maradjon meg… ez a kis Magyarország.

Mária, Jézus anyja. Magyarország védő asszonya! A Te képedet hordozzuk zászlóinkon. A Te nevedet milliók ajka énekli magyarul! Könyörülj érettünk!

Szent István király! Nézz alá az égből! Nézd pusztuló országodat, veszendő nemzetedet! Nézd Egert, ahol még állnak a Te templomod falai, és ahol még a Te nyelveden, a Te vallásodon dicséri a nép a Mindenhatót. Mozdulj meg mennyei sátorodban, Szent István király; ó borulj az Isten lába elé! Isten,

Isten! Legyen szíved a miénk!

/Részlet Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből/

MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek