top of page

Algéria hatalmas fegyverüzletet kötött Oroszországgal – Hoppon maradnak a franciák




Vukics Ferenc jegyzete

A nyáron nagy versenyfutás kezdődött az afrikai országok kegyeiért. AZ ENSZ közgyűlésén az Oroszország elítélésétől tartózkodó országokat mind a nyugati diplomácia, mind az ukrán külügyminiszter is próbálta meggyőzni, hogy „álljanak a jó oldalra”. A nagy futkározásban a franciák is élen jártak, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy meggyengülő észak-afrikai pozícióikat az oroszok és a törökök foglalják el.

A helyzetek a korábban óvatos kimértséggel működő diplomáciában is képesek gyorsan változni. A nyár végén hirtelen meghosszabbította algériai látogatását Emmanuel Macron francia elnök, és Oránból visszatért Algírba, ahol "megújított partnerségi tervet" írt alá Abdelmajid Tebboune algériai elnökkel. Franciaország számára mindig is kiemelt jelentőséggel bírt Algéria, és Macron láthatóan mindent megpróbált megtenni a két ország között lévő feszültségek enyhítése érdekében. Macron „visszatérése” Algírba eléggé szokatlan jelenség. Vajon mi változhatott meg néhány óra alatt, hogy újra kellett gondolni a francia terveket?

Macron és Tebbún a „visszatérés” utáni napon többször is tárgyaltak egymással. Először négyszemközt, majd később több miniszter – így a védelmi tárca vezetőjének – kíséretében is.

Később Macron közölte, késő éjszakáig tárgyaltak a vízumok kérdéséről. Franciaország tavaly ősszel a felére csökkentette az algériai állampolgároknak kiadott vízumok számát, miután úgy ítélte meg, hogy az észak-afrikai ország nem működik kellőképpen együtt a kitoloncolt illegális bevándorlók visszafogadásában.


Eddig leginkább az Algéria francia gyarmatosításával (1830-1962) kapcsolatos történelmi kérdések megítélése és a "vízumválság" nehezítette a kétoldalú kapcsolatokat. Macron a gyarmatosítás kapcsán másnapi nyilatkozatában közölte, az igazság keresése és elismerése fontosabb, mint a bűnbánat.

Úgy tűnik, hiába küzdött Macron „sivatagi oroszlánként” Algéria kegyeiért. Talán mégiscsak a bűnbánat a fontosabb az algériaiak számára, nem pedig az „igazság keresése” ugyanis Algéria a napokban hatalmas fegyverüzletet kötött Oroszországgal. A dolog érdekessége, hogy ezzel annak a Franciaországnak kell szembenéznie, aki a 2014 óta élő, oroszokkal szembeni fegyverembargó ellenére szállított fegyvereket Moszkvának.

A Disclose elnevezésű francia lap összesítése szerint több mint ezer orosz tank van felszerelve francia gyártmányú infravörös kamerákkal, de orosz harci repülőgépeken és helikoptereken is találhatók francia navigációs rendszerek és infravörös érzékelők.


Az oroszok ezeket a Safran/Thales csoporttól vásárolták, amelynek többségi tulajdonosa a francia állam, és e felszerelések a most Ukrajnában harcoló orosz eszközökben is ott vannak.

Az oroszok ezzel a fegyverszállítással azoknak is üzenhetnek, akik szerint hadiparuk lényegében csődbe ment.

Algéria már korábban is jelentős fegyverüzleteket kötött Oroszországgal, így az amerikai szankciók potenciális célpontjává vált. Az Africa Intelligence francia székhelyű afrikai hírportál október 31-én közzétett jelentése szerint Algéria hatalmas üzletet készül aláírni Oroszországgal, amely legalább 12 milliárd dollár értékű fegyverrel látja el az észak-afrikai államot. A jelentés szerint a tárgyalások jelenleg is folynak, és a megállapodás egy olyan végső szerződést fog tartalmazni, amelynek keretében Algír a következő évtizedben fegyvereket és katonai felszereléseket kap Moszkvától.

A lap hozzáteszi, hogy ez lesz a fő téma Abdelmajid Tebboune algériai elnök közelgő, decemberi moszkvai látogatása során is.

Az algériai hadsereg különösen az orosz tengeralattjárók és harci repülőgépek, nevezetesen a Szu-57, Szu-34 és Szu-30 iránt érdeklődik – írja az Africa Intelligence. Emellett az Sz-400-as és Anti-4000-es légvédelmi rendszereket is szeretné megvásárolni.

A tárgyalások egy olyan időszakban zajlanak, amikor az észak-afrikai ország katonai költségvetése potenciálisan megduplázódhat. A 22,6 millió dolláros védelmi költségvetés Algériát a kontinens legmagasabb katonai költségvetésű országává tenné.

Nem ez az első jelentős fegyverüzlet a két ország között. Szeptember 30-án huszonhét kongresszusi képviselő küldött levelet Anthony Blinken amerikai külügyminiszternek, amelyben szankciókat követelt Algéria ellen az Oroszországgal kötött fegyverüzletei miatt.


A már tavaly aláírt fegyvermegállapodások értéke állítólag mintegy 7 milliárd dollár volt, és olyan orosz Szu-57-es harci repülőgépek Algériának történő eladását is magában foglalták, amelyeket Moszkva eddig még egyetlen más államnak sem adott át.

A két állam közötti kapcsolatok az utóbbi időben megerősödtek. Október 20-án Algéria és Oroszország négynapos közös hadgyakorlatot kezdett a Földközi-tengeren.

Mindkét ország azon dolgozik, hogy Algéria végül tagja legyen a feltörekvő gazdaságokat tömörítő Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika (BRICS) csoportnak, amely a domináns amerikai és nyugati vezetésű gazdasági rendszer helyetti előnyös alternatívát jelentheti Algéria számára. A képlet egyszerű: a nyugati szankciók által negatívan érintett országok ezután egymással fognak kereskedni.

Algéria már most is viszonylagos szabadságot élvez, és valószínű, hogy többen akarják majd követni a példáját.

Még ma is tizennégy olyan afrikai ország van, amelyeknek a devizatartalékuk 85 százalékát kötelező a Francia Nemzeti Bankban tartani. Ha szükségük lenne ezeknek az országoknak a saját pénzükre, az előző év költségvetési bevételeinek 20 százalékát megkaphatják kölcsönként a Francia Nemzeti Banktól, és eddig a mértékig a Francia Kincstár sem vétózhatja a kölcsön felvételét. A Francia Kincstár vétójogával csak akkor élhet, ha felveendő kölcsön összege meghaladja az érintett országok előző évi költségvetési bevételeinek a 20 százalékát. Ezek az afrikai országok, ha ennél a mértéknél nagyobb kölcsönt szeretnének felvenni, a kötelezően a Francia Nemzeti Bankban elhelyezett saját tartalékaik maradékának 65 százaléka erejéig  van arra módjuk, piaci kamatok mellett. A kamatot nem maguknak, hanem a Francia Kincstárnak fizetik meg.

És ez nem vicc.

Franciaország paktumot kötött gyarmataival az 1950-es években, ami a mai napig érvényben van, és jelentősen megbénítja a szuverenitásukat. A paktum az alábbi tizenegy pontból áll:

  1. Gyarmati adó megfizetése Franciaország számára a gyarmatosítással járó előnyökért cserébe

  2. A nemzeti tartalékok automatikus lefoglalása

  3. Elővásárlási jog az országban feltárt minden nyersanyagra és természeti erőforrásra

  4. A francia cégek és érdekeltségek előtérbe helyezése a közbeszerzésekben és nyilvános ajánlattételeken

  5. Kizárólagos jog a katonai felszerelések szállítására, és a tisztek képzésére

  6. Franciaországnak joga van katonai csapatok telepítésére és fegyveres beavatkozásra a saját érdekei megvédésére

  7. Kötelezettségvállalás arra, hogy a hivatalos nyelv az országban és az oktatásban a francia

  8. Kötelezettségvállalás arra, hogy az afrikai valutaközösségi frank, az FCFA a hivatalos valuta

  9. Kötelezettségvállalás arra, hogy az ország az éves fizetési mérlegének és taralékainak egyenlegét Franciaországban helyezi el

  10. Lemondás a jogról, hogy katonai szövetséget kössön az érintett ország Franciaország hozzájárulása nélkül

  11. Háborús vagy globális válsághelyzetben kötelező a Franciaországgal való szövetség

Az afrikaiak számára nagyobb becsben van az Oroszországgal való kapcsolat, mint a régi gyarmatosítókkal való együttműködés. Oroszország és Kína megjelenése a térségben ezeknek az országoknak több mozgásteret és jobb alkupozíciókat teremt. Afrikában a népesség folyamatosan nő. Sok a fiatal, munkaképes korú ember. Amennyiben nagyobb önállóságot kapnak, javaikat, alapvető szuverenitásukat nem veszik már el tőlük, ezek az országok, új gazdasági középhatalmak is lehetnek rövid időn belül. Immáron Franciaország nélkül!





568 megtekintés

Comentarios


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page