Amikor az ember beleszól a teremtésbe
A majmok bolygója itt van! Ami már évtizedek óta folyik a génsebészet terén, az már túl van minden emberi képzeleten és kutatók felelősségérzetén múlik, hogy mindez hová fejlődik?
Az Egyesült Államokból, Kínából és máshonnan érkező tudósok egy csoportja olyan embriókat fejlesztett ki, amelyek a történelem során először emberi és majomsejtek keverékét jelentik.
Az embriókat, amelyeket részleteztek a Cell tudományos folyóiratban, a tudósok számára hozták létre, hogy új módszereket tárjanak fel szervátültetésre szoruló emberek számára.
A kutatók az emberek 25 őssejtjét, indukált pluripotens őssejtnek (vagy ISP-sejtnek) injektálták a makákó majmok embrióiba. A tudósok ezt követően akár 20 napig kémcsövekben növesztették a vegyes embriókat annak érdekében, hogy megvizsgálják, hogyan kommunikálnak az állati és az emberi sejtek egymással.
A kutatás ötlete annak meghatározása, hogy a majmok képesek-e végül is emberi szerveket növeszteni transzplantáció céljából. A tudósok csoportja szerint évente több ezer ember hal meg ilyen transzplantációkra várva.
Az elmúlt években egyes tudósok kísérleteztek emberi őssejtek injekcióval a juh- és sertés embriókba, hogy kiderüljenek, képesek-e képesek növekedni az emberi szervekben. Az NPR szerint azonban ez a kutatás eddig sikertelen volt.
Az Egyesült Államok és Kína tudóscsoportja vegyes embriót hozott létre emberi őssejtekkel és makákó majomsejtekkel. Itt egy rhesus makákó majom néz a leendő „La Taniere” állatmenhely karantén terméből, Nogent-le-Phaye-be, a franciaországi Chartres közelében, 2019. március 13-án.
JEAN-FRANCOIS MONIER / GETTY IMAGES
Most a tudósok csoportja úgy döntött, hogy majmokkal kísérletezik, mivel ezek sokkal szorosabban kapcsolódnak az emberhez genetikailag. A kutatók arról számoltak be, hogy egy nap után képesek voltak kimutatni az injektált embriók 132-ben szaporodó emberi sejteket.
Azonban az embriók többsége a 20 napos kísérlet során elhunyt, és a túlélők csak 4–7 százaléknyi emberi sejtet tartottak meg – írja a South China Morning Post. Mindazonáltal a tudósok megállapították, hogy a kutatás jelentős előrelépést jelentett az ilyen típusú tanulmányok terén.
"Ez a tudás lehetővé teszi számunkra, hogy most visszalépjünk, és megpróbáljuk újratervezni ezeket az utakat, amelyek sikeresek az emberi sejtek megfelelő fejlődésének lehetővé tételéhez ezekben az egyéb állatokban" – Juan Carlos Izpisua Belmonte, a Salk Intézet génkifejező laboratóriumának professzora. a kaliforniai La Jolla-i Biológiai Tudományokért című lapnak elmondta az NPR-nek. – Nagyon-nagyon izgatottak vagyunk.Az ilyen típusú vegyes fajú embriókat kiméráknak nevezik, amelyeket a görög mitológiában lélegző lényről neveztek el, amely részben oroszlán, részben kecske, részben kígyó.
Bár a kutatók úgy vélik, hogy a munka fontos bravúr, más tudósok aggályokat vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy a kísérlet etikátlan lehet. Az egyik aggodalom az, hogy valaki megkísérelhet egy vegyes embrióból csecsemőt létrehozni.
"Senki sem akarja, hogy majmok emberi petesejtekkel és emberi spermiumokkal járkáljanak" – jelentette ki Hank Greely, a Stanfordi Egyetem bioetikusa, aki a folyóirat ugyanazon számában írt egy cikket, amely kritizálja a kutatási irányvonalat. Ugyanakkor megjegyzi, hogy ez a konkrét tanulmány etikailag rendkívül aggasztó az NPR szerint. "Mert senki sem akar emberi embriót a majom méhében" – tette hozzá Greely.Kirstin Matthews, a Rice Egyetem Baker Intézetének tudományos és technológiai munkatársa a sajtóorgánumnak elmondta, etikai kérdéssé válik, ha az emberi sejtek egy ilyen vegyes embrió, fejlődő agyának részévé válnak.
Az ilyen kísérletek eredményét emberként kell-e szabályozni, mert az emberi sejtek jelentős része van benne? Vagy csak állatként kell szabályozni? Vagy valamilyen másfajta módon?" "Úgy gondolom, hogy a közvélemény aggódni fog – mint ahogyan én is – csak haladunk előre a tudomány előtt anélkül, hogy elgondolkodnánk arról, mit kellene, vagy mit nem kellene tennünk" – tette hozzá.A tanulmány szerzője, Tan Tao, a Kunmingi Tudományos és Műszaki Egyetemen megvédte a kutatást, kijelentve, hogy a tanulmány "nem rossz szándékú, hanem [nagyon] gyakorlati értékű mű" – írja a Post.
"A célunk nem új organizmus, szörnyeteg létrehozása". És nem csinálunk ilyesmit. Megpróbáljuk megérteni, hogy a különböző organizmusok sejtjei hogyan kommunikálnak egymással." – mondta Belmonte az NPR-nek
A Newsweek felvette a kapcsolatot a tanulmány szerzőjével, és további észrevételeket tett, de a közzétételhez még nem érkezett visszajelzés.
Forrás:
