Az USA ellenzi Szíria újjáépítését (Vukics Ferenc jegyzete)
A szíriai konfliktus immár tizenkét éve tart, és több mint 500 000 ember halálát okozta. A háború következtében a becslések szerint 13 millió embert – Szíria háború előtti lakosságának felét – kellett kitelepíteni. Több mint 6,2 millió szíriai az ország biztonságosabb területeire költözött, 5,6 millió pedig menekült, akik főként Libanonban, Jordániában, Törökországban és Európában élnek most. A különböző frakciók – a szíriai kormány, a szíriai lázadók, az Iszlám Állam, az al-Kaidához kötődő terrorszervezetek, a kurdok vezette szervezetek és külföldi milíciák, köztük a Hezbollah – költséges küzdelmet folytatnak az egyes területek feletti ellenőrzésért. Oroszország, Irán, Törökország, Jordánia, Szaúd–Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok és az Egyesült Államok is beavatkozott a konfliktusba.
Az oroszok által támogatott szíriai kormányerők alapvetően győztesen kerültek ki a háborúból, de az ország jelentős területein nem sikerült visszaállítani a „sérthetetlennek tartott” határokat. Ha a háború végre véget ér, Aszadnak még mindig szembe kell néznie az ország újjáépítésének kihívásával. Továbbra is nyitott kérdés, hogy ki állja majd a számlát. Az USA és az európai országok nem szívesen működnek együtt Aszaddal, és Oroszország ukrajnai háborúja miatt az USA és nyugati partnerei sem valószínű, hogy együttműködnek Moszkvával. Moszkva pedig nem valószínű, hogy vállalná az újjáépítés költségeit, amelyeket az ENSZ 250 milliárd dollárra becsült.
Az amerikai külügyminisztérium kedden közölte, hogy az Egyesült Államok ellenzi, hogy más országok normalizálják a kapcsolatukat Bassár el-Aszad elnök szíriai kormányával. Szíria és Törökország védelmi miniszterei december végén Moszkvában találkoztak, ami 2011 óta az első alkalom, hogy Ankara és Damaszkusz ilyen szintű megbeszélést folytatott.
Bár a Middle East Eye forrásai szerint a találkozón nem született megállapodás, Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter azt mondta, hogy várhatóan még ebben a hónapban találkozik szíriai és orosz kollégájával. A Szíriához való török közeledés jelentős változást jelent, mivel Ankara 2012-ben megszakította kapcsolatait Damaszkusszal, és segítette az Aszad elleni sikertelen rendszerváltási törekvéseket azzal, hogy a szíriai kormányellenes harcosokat támogatta.
Bár egyértelmű, hogy Aszad nem megy sehová, az USA ellenzi, hogy Szíria szomszédai normalizálják a kormányával való kapcsolatát.
"Nem támogatjuk, hogy az országok feljavítsák kapcsolataikat, vagy kifejezzék támogatásukat a brutális diktátor, Bassár el-Aszad rehabilitálásához" – mondta Ned Price külügyminisztériumi államtitkár újságíróknak. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok beszélt-e Törökországgal a kérdésről, Price azt mondta: "Nagyon világossá tettük minden szövetségesünk és partnerünk számára, hogy nem most van itt az ideje a kapcsolatok normalizálásának ".
Antony Blinken külügyminiszter – a több, mint egy évtizedes polgárháború után – kijelentette, hogy "ellenzi" az ország újjáépítését.
Price azzal vádolta Aszadot, hogy továbbra is "atrocitásokat követ el a szíriai néppel szemben", de az ENSZ különmegbízottja nemrég részletezte, hogy az amerikai szankciók ártanak az egyszerű szíriaiaknak.
Alena Douhan, az egyoldalú kényszerítő intézkedésekkel foglalkozó különelőadó Szíriába látogatott, és megállapította, hogy a szankciók "katasztrofális hatással" vannak a szíriaiakra az élet minden területén. A szankciók többek között gyógyszerhiányt okoznak, és ezért felszólította a nemzetközi szervezeteket a szankciók feloldására.
"A jelenlegi drámai és még mindig romló humanitárius helyzetben, amikor 12 millió szíriai küzd az élelmezési bizonytalansággal, sürgetem az összes egyoldalú szankció azonnali feloldását, amelyek súlyosan sértik az emberi jogokat és megakadályozzák a korai helyreállításra és újjáépítésre irányuló erőfeszítéseket" – mondta Douhan novemberben az ENSZ Biztonsági Tanácsának.
Douhan azt mondta, hogy az egyoldalú szankciók "katasztrofális hatásai" az emberekre "az élet minden területén hatással vannak az országban".
Elmondta, hogy Szíria polgári lakosságának 90%-a szegénységben él, és csak korlátozottan jut élelemhez, vízhez, áramhoz, menedékhez, üzemanyaghoz, egészségügyi ellátáshoz és közlekedéshez.
A szankciók mellett az USA mintegy 1000 fős megszálló erőt tart fenn Kelet-Szíriában, és támogatja a kurdok vezette SDF-et a régióban, ami lehetővé teszi az USA számára, hogy ellenőrzése alá vonja Szíria területének jelentős részét. Az USA szíriai ostromának nem látszik vége, mivel a Fehér Ház októberben azt mondta, hogy "nem tervezi" a szankciók feloldását vagy az országban való katonai jelenlétének megszüntetését.
Az USA hallgatólagosan támogatja az izraeli légicsapásokat Szíriában, és időnként saját légicsapásokat is indít. A súlyos humanitárius válság ellenére semmi jele annak, hogy az USA változtatni fog ezen a politikán.
