VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Bal-siker avagy a baloldaliság humbugja – 8. Nacionalista közjáték

Szőke László írása a 2002-es országgyűlési választás elé készült, aztán 2005-2006 telén kiegészítette. Elgondolkodott a magyar politikai kultúrán, a kultúrát gyakorló emberen, a hatalmi hierarchián és fontolóra vette a választást követő hatalmi politikát. A szerző 2010-ben elhunyt. Írása azonban ma még időszerűbb, mint amikor létrejött. Pár lábjegyzetet azért most hozzáfűztünk, az eltelt másfél évtized miatt. Írását akkoriban még a bátrabb kiadók sem vállalták fel kiadásra, mindenféle stiláris okokra hivatkozva megtagadták a kinyomtatását. (Néhány keresetlen kifejezésénél valóban elengedi magát a szerző; de mindig összhangban a baloldali polititikai közönségesség kiváltotta hangulattal.) A könyvecske 2010-től olvasható volt a 2012-ben megszűnt nemenyi.net honlapon. Ajánljuk most a mai magyar társadalmi élet iránt érdeklődő minden kedves olvasónknak – fejezetenként, folytatásokban. (– a Szerk.)




Szőke László



Bal-siker

avagy

a baloldaliság humbugja

(sőt, mi több: modern vallásalapítás)


Budapest, 2002–2006



8.



Nacionalista közjáték



Kérdés: milyen színű volt Hitlerék horogkeresztes zászlaja? Ami korabeli felvétel színesben rendelkezésre áll, azt is fekete-fehérben szokták vetíteni. Vajon miért? A zászló vörös volt. Mélyértelmiségi körökben, pláne Nyugaton, tiszta ciki, ha valaki nem baloldali orientációjú. Különösen igaz ez a kultúra felelőseire. Így aztán Hitler lobogóját szürkének mutatják be nekünk, nehogy mint néző, kínos következtetéseket vonhassunk le. De ne tessék azt gondolni, hogy Dolfiék véletlenül nevezték magukat nemzeti szocialistáknak.

A náci Németország a szocialista rendszerek valamennyi ismertetőjegyét hordozta magán. Kétségkívül, teljes körű államosítást nem hajtottak végre, persze lehet, hogy csak azért, mert nem volt rá idejük. De rendkívül erős vonzalmat éreztek ők is a társadalminak nevezett tulajdon iránt, azt felsőbbrendűnek tekintették. Minden, ami gyűlöletes a náci rendszerben, maradéktalanul megvolt a sztáliniban is, beleértve a népirtást és az expanzív militarizmust. Csak Oroszországban a szisztéma slendriánabbul működött.

A náciktól nem csak a többi szocialista határolódott el, ők tudatosan, saját magukat zárták ki a nagy családból. Nekik nem kellett a zsidó Marx, pedig alapjában véve pontosan ugyanazt csinálták, amit a többi is szeretett volna, aki a Szőrös emlőin nevelkedett. Cinikusan fogalmazva, a nácikat talán csak az különbözteti meg más szocialistáktól, hogy legalább saját népüknek jót akartak. De Dante óta tudjuk, hogy a pokol tornáca jószándékkal van kikövezve… Hitler minden német családnak ígért egy Volkswagent. És minden családból valakit felültetett egy katonai Volkswagen terepjáróra…

Hitlerék minősítése, besorolása a politikai paletta valamely szegmenséhez nem túl értelmes dolog. Ellenben ha mégis megpróbáljuk, hát egészen biztos, hogy nem a jobboldalra kerülnek. A nácik kimondottan erőszakosan léptek fel a tradíciók, az egyházak, az arisztokrácia, a nagytőke (nekik nem parírozó része) ellen. Egyébként pedig a kommunista blokk egyes országaiban (Románia, Észak-Korea) is alakultak ki olyan rezsimek, melyek semmiben nem különböztek a nemzeti szocializmustól, legfeljebb egyben. Aligha lettek volna képesek olyan hadigépezet létrehozására, ami meghódítja Európa legnagyobb részét.

Többet ne is foglalkozzunk velük. Elmúlt, meggyőződésem szerint örökre, bár sokan vannak, akiknek rögeszméjükké vált időnként farkast kiáltani, de valójában csak saját magukra szeretnék ezzel felhívni a figyelmet.


Előző rész: itt.



(folytatjuk)


MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu