top of page

Budaházy-Hunnia terrorper: március 9-én ítélethirdetés – csak a felmentés lehet a törvényes





Március 9-én hirdet határozatot a bíróság a Budaházy-Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásában: a vádlottak és védőik szerint csak a felmentés lehet a törvényes döntés, az igazi és végleges megoldás a kegyelem


A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye–jogi tudósítása, 2023. március 1., www.njsz.hu


Ma, a Fővárosi Ítélőtáblán 2023. március 1-jén folytatódott és egyúttal le is zárult a Budaházy-Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásának határozathozatal előtti szakasza az eddig még sorra nem került vádlottak utolsó szó jogán elmondott nyilatkozataival. A nagyszámú érdeklődő – köztük a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság egyes tagjai (Budaházy Edda, Gonda László, Varga Domokos György és dr. Gaudi-Nagy Tamás) – és több újságíró jelenlétében zajló eljárási szakaszban eddig minden a papírforma szerint alakult, a perbeszédek és az utolsó szó jogán tett vádlott nyilatkozatok elhangzottak, már csak a másodfokú határozat nyilvános kihirdetése van hátra, amelyre március 9-én kerül sor 9 órától. A védők között található több nemzeti jogvédős ügyvéd (dr. Gyurta Tibor és dr. Novozánszky Ilona, mindketten a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagjai), míg Budaházy György I. r. vádlott védelmében dr. Szikinger István ügyvéd jár el.


Jelen írás alapvetően egy jogi-szakmai beszámoló, amely a mai, március 1-ejei ülésnapon történteket és a felmerült eljárási jogi és anyagi jogi kérdéseket igyekszik alaposan bemutatni a történeti hűség kedvéért, remélhetően közérthetően, kitérve a várható döntés tartalmára és a kegyelmi megoldás elkerülhetetlenségére.


A megismételt másodfokú eljárásban februárban dr. Török Zsolt által vezetett háromtagú bírói tanács elutasította a védelem erős jogi megalapozottságú, nyilvános ülés elején előterjesztett indítványait az eljárás felfüggesztésére, amely azt célozta, hogy a terrorcselekmény 2010 előtti hazai szabályozásának EU jogba ütközése miatt az EU Bíróságán előzetes döntéshozatali eljárás, illetve az Alkotmánybíróságon nemzetközi szerződésbe ütközés megállapítását célzó eljárás induljon. Az eljáró bírósági tanács ellen előterjesztett kizárási indítványokat a Fővárosi Ítélőtábla másik tanácsa elutasította. Ugyanakkor a bírói tanács enyhítette Budaházy György bűnügyi felügyeletét: otthonában való tartózkodásra kötelezés helyett a mozgástere Érd és Diósd településre kiterjesztésre került. II. r. vádlott Fejér vármegye egész területére vonatkozóan megkapta a szabad mozgás lehetőségét a lakhelye szerinti kistelepülés határain belüli mozgás szűk lehetősége helyett.


A védelem bizonyítási indítványait a bíróság elutasította, így bizonyítási cselekményekre nem kerülhetett sor. A 2023. február 8-án megkezdődött másodfokú nyilvános ülési szakasz eddigi részében a vád, a védelem, továbbá Budaházy György I. r. vádlott és a II. r. vádlott már megtartotta perbeszédeit.


A február 8-án tartott első nyilvános ülésen történteket a PestiSrácok videós tudósítása foglalja össze, amelyben Budaházy György is értékeli az eddigieket.



A sokak által várt befejező bírósági határozatot nem ma hirdette ki a bíróság, mivel a perbeszédek a bíróság által tervezettnél több időt vettek igénybe. A másodfokú határozatot a bíróság március 9-én egy új nyilvános ülésnapon 9 órás kezdettel hirdeti ki.


A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) a patrióta jogvédő tevékenysége keretében a Budaházy György és társai ellen immár 14. éve tartó, gyurcsányi politikai koncepció mentén zajló büntetőeljárást évek óta figyelemmel kíséri. Szervezetünk már többször felhívta a figyelmet az ügyben rendszeresen tapasztalható súlyos ügyészségi és bírósági visszásságokra.


Figyelemre méltó, hogy minderre csaknem pontosan öt évvel azután kerül sor, hogy a Budaházy-Hunnia terrorperben az első másodfokú eljárás tárgyalási szakasza megkezdődött. Az arról szóló jogi-szakmai beszámoló itt olvasható.


2018. májusában a Fővárosi Ítélőtábla akkor végül négyféle súlyos eljárási hibát is megjelölve hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely összesen 125 év szabadságvesztés büntetést szabott ki Budaházy Györgyre és 16 vádlott-társára.


A megismételt elsőfokú eljárásban emlékezetes módon magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék (eljáró bíró: dr. Ignácz György) 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélete, amely Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. Az első fokon elítéltek közül 11 vádlott sokéves súlyos, letöltendő fegyházbüntetéseket kapott, hatan 10 évet meghaladó mértékű letöltendő fegyházbüntetéseket. Budaházy György 17 év letöltendő fegyházbüntetést kapott és amely miatt a bűnszervezeti minősítés okán, ha így maradna az ítélet, még feltételes szabadságra se lenne bocsátható. Bár az eljárás elhúzódása a vádlottaknak egyáltalán nem volt felróható, mégis az ítélet 30 millió forint összegű bűnügyi költség megfizetésére kötelezte az elítélt vádlottakat. Kifejtettük korábban többször (itt és itt), hogy törvénytelennek és alaptalannak tartjuk ezt az ítéletet, amely szerintünk a vonatkozó büntető anyagi- és eljárásjogi jogszabályokkal több tekintetben ellenkező eljárási és döntési folyamat téves és káros eredménye.


Szász Endre III. r. vádlott az utolsó szó jogán elmondott beszédében átfogó és részletes elemző kritikáját adta az ellen felhozott bizonyítékoknak és az eddig zajlott eljárásnak. Közel 2 órán át ismertette rendkívüli alapossággal az elsőfokú ítélet megalapozatlansági körülményeit és az elsőfokú eljárás, továbbá az ügyészségi nyomozás ötvenes éveket idéző visszásságait.


Kimutatta, hogy a vádlottak terhére rótt terrorcselekmények és az ennek érdekében a vád szerint vádlottak által létrehozott bűnszervezet működésének bizonyítása érdekében egyik legfőbb tárgyi bizonyítékként az ügyészség által hivatkozott Hunnia szerveren szereplő informatikai adatokat a nyomozó hatóság a lefoglalást követően a gyurcsányi koncepciónak megfelelő tartalommal manipulálta és ezért a vádlottak bűnössége bizonyítására nem alkalmas.


Levezette, hogy az informatikai eszközök lefoglalására az eljárási szabályok súlyosan és többszörösen sértő módon került sor, továbbá azt is, hogy ezen elkövetett eljárási hibák és az utólagos hatósági manipulációk miatt nem lehet már kétséget kizáróan megállapítani azt, hogy szerepeltek-e és milyen tartalommal szerepeltek egyáltalán a vádlottaknak tulajdonított üzenetek.


Rámutatott arra is, hogy a Hunnia levelezőszerveren szereplő informatikai adatok manipulációsmentességét ún. igazoló ellenőrző összegek és a szerveren szereplő informatikai adatokról történt másolatkészítéssel (klónozás) kapcsolatos adatok nem szerepelnek az igazságügyi informatikai szakvéleményben.


Kiemelte, hogy a nyomozati szakban eljárt informatikai szakértő a bűnügyi iratok szerint több súlyos hiányossággal és hibával járt el. Nem ellenőrizhető, hogy az informatikai adatokat tartalmazó bűnjelcsomagot ki, mikor, hol és milyen garanciák betartása mellett bontotta fel. Szerinte a Hunnia szerveren szereplő adatok tetszés szerinti módosítási lehetősége fennállt, illetve új adatok elhelyezése is lehetővé vált a visszakövethetőség hiánya miatt, ezért a Hunnia szerveren szereplő adatok nem tekinthetők hiteles bizonyítéknak.


Aggályt vet fel szerinte a szerver pontos lefoglalási helyszínének több esetben egymásnak ellentmondó meghatározása a nyomozati iratokban. Ráadásul van, ahol egy asztali számítógép és egy laptop szerepel a nyomozati iratokban, máshol pedig két asztali számítógép és egy laptop, ez is megalapozott kételyt ébreszt a hatóság eljárásának törvényessége kapcsán.


Szerinte elfogadhatatlan és védekezéshez fűződő jog sérelme, hogy mai napig nem tekinthette át a szerveren szereplő adatokat és ezért nem tudta ellenőrizni a terhelőnek tekintett e-mail üzenetek egyáltalán elküldésre kerültek-e, elolvasásra kerültek-e, illetve azokra a címzettek válaszoltak-e és ha igen, akkor mi volt a válasz.


A terhelőnek tekintett e-mail üzenetek többsége az ítéletben került elő először, azokra védekezést kifejteni nem lehetett.


Néhány, rébuszokban megfogalmazott e-mail üzenet felolvasásával bemutatta, hogy azok mennyire általánosak és egyáltalán nem bizonyítanak semmilyen konkrét, vád szerinti bűncselekményt.


Ezt követően Szász Endre áttért a vád koronatanújaként jellemezhető Soós Tibor vallomásainak elemzésére, ennek keretében levezette és konkrét példákkal bemutatta, hogy milyen súlyos ellentmondások, valóságellenességek és befolyásoltságok jellemzik Soós vallomásait, ezért azokat szintén nem lehet a vádlottak bűnösségét kétséget kizáró igazoló bizonyítéknak tekinteni.


Részletesen bemutatta a vád által a Szilvásy nyaraló környékére tett egyik állítólagos bűncselekményi mozzanat kapcsán, hogy a „koronatanú” vallomását egy maroklőfegyvernek Szász Endre általi állítólagos betárazása vonatkozásában semmi nem igazolja, az minden tekintetben ellentmond az eljárás egyéb bizonyítékainak. A „koronatanú” állítása szerint néhány lőszer eldobásra került, azonban a helyszíni szemle során a helyszínen, amit Soós mutatott, nem találtak lőszert. De a „koronatanú” azt sem tudta pontosan megjelölni, hogy forgótáras revolverről vagy automata szekrénytáras pisztolyról volt-e egyáltalán szó, pedig a két fegyvertípus teljesen más tárazási technikát igényel.


Kifejtette, hogy a vádlottak elfogásához vezető ún. Honfoglalás nevű titkosszolgálati eszközökkel lezajlott akció iratait titkosították és azokat a vádlottak mai napig nem ismerhették meg, pedig ezekből könnyen fény derülhetne a Gyurcsány-Bajnai balliberális kormányzati időszak politikai koncepciójára, amellyel magyar terroristákat akartak kreálni ehhez manipulált koholt bizonyítékokkal.


Szerinte kezdetekről fogva az eljárás egy kirakatper is egyben, amellyel valakik oda akarnak vágni a hazafias erőknek.


*


Szász Endre III. r. vádlottat követően dr. Sz. Frigyes IV. r. vádlott következett, aki súlyos kritikával illette dr. Ignácz György bíró elsőfokú ítéletét, amelyben a bíró megengedhetetlen stílusban sértegette a vádlottakat és védőket, és számos más tekintetben is számot adott a súlyos elfogultságáról.


Szerinte a megismételt elsőfokú eljárásban kétszer szigorúbb elbánást kapott: az első elsőfokú ítélet rá 8 bűncselekmény miatt 10 év fegyházbüntetést szabott ki, míg a mostani elsőfokú ítélet 4 bűncselekmény miatt 8 éves szabadságvesztést feltételes szabadságra bocsátás kizárásával.


Kijelentette, hogy „nem vagyok és nem voltam terrorista és bűnszervezet tagja”.


Soós Tibor vád „koronatanújának” vallomásai teljesen komolyanvehetetlenek és hiteltelenek.


Az elsőfokú ítéletből hiányoznak a pontos hivatkozások, így ellenőrizhetetlenek és sértik a bíróság indokolási kötelezettségét.


Szerinte a társadalmi elvárás ebben az ügyben az ügyészség állításával ellentétben éppen nem az, hogy az időmúlás ellenére súlyos büntetéseket kell kiszabni, hanem a fel kell a vádlottakat végre menteni.


Feltette a kérdést: „2 gyerekkel, 2 diplomával, felsőfokú nyelvvizsgával, doktori disszertációval, akadémiai tagsággal, tisztes állással és szerető családdal most miért lennék társadalomra veszélyes?”


Visszásnak tartja, hogy Csintalan Sándor bántalmazása – amelyben nem vett részt – kapta a legenyhébb büntetőjogi értékelést, miközben itt történt egyedül testi sérülés, a többi esetben csak csekély anyagi kár vagy az sem.


*


Molnár Csaba V. r. vádlott szerint az elsőfokú ítélet legnagyobb csúsztatása vele kapcsolatban történt. A lefoglalt robbanóanyaggal teli labdán az ítélet szerint rajta volt az ujjlenyomata, miközben a bűnjeljegyzék szerint az ujjlenyomata a labdát szállító gépkocsi egy belső ablakán volt és nem a labdán, ami hatalmas különbség, és ezért nem igazolja azt, hogy a labdához bármi köze volt. Ráadásul szerinte nem vált a bizonyítékok részévé ez az ujjlenyomat, ezzel szemben nem tudott védekezni. Azzal, hogy Ignácz bíró kizárta Soós Tibor elsőfokú eljárásban tett tanúvallomásait, meghiúsította az Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése szerinti azon feladat elvégzését, hogy vesse össze a vád koronatanújának vallomásait más bizonyítékokkal. Elsődlegesen felmentést, másodlagosan hatályon kívül helyezést kért, harmadlagosan pedig azt, hogy olyan büntetést mérjenek rá, amely megfelel az eddig elszenvedett szabadságkorlátozás időtartamának.


*


Tian Csaba VIII. r vádlott szerint egyértelmű, hogy egy gyurcsányi időkből származó politikai koncepciós terrorvádról van szó, amelyet az akkori hatalom azért talált ki, hogy saját magát áldozatnak mutassa be és társadalmi támogatást szerezzen hatalmának megőrzéséhez. Kiemelte, hogy a terhére rótt cselekményeket nem követte el és nem érzi magát társadalomra veszélyesnek, azt széles körben igazolni tudják a környezetében élők, családja és munkatársai.


*


Nagy Zoltán IX. r. vádlott kiemelte, hogy csatlakozik a védője, vádlott-társai és a védők által kifejtettekhez. Számára a sok szenvedés és nehézség mellett a legnagyobb hozadéka az volt ennek a meghurcolásnak, hogy számos kiváló ember állt ki mellettük, és ez azt jelzi, nekik van igazuk. Az is tény, hogy 2006–2010 közötti balliberális rendszer a jogállamiság kereteit messze túllépte, különösen a hazafias érzelmű emberekkel szemben. Utalt arra, hogy az ügyész a vádbeszédében szerinte sértő és valótlan módon állította, hogy a társadalom többsége a megbüntetésüket akarja, ehhez képest ez éppen fordítva van. A társadalmi többséget képviselő köztársasági elnök kegyelme a hét vádlottnak pedig végképp azt jelzi, hogy arra van többségi igény, hogy végre teljes mentesülést nyerjenek.


„Mire védekeztek maguk?” – kérdezte Ignácz bíró – idézte fel. „Az ártatlanságunkra alapozva védekeztünk” – válaszolta erre. Következetesek egyedül a vádlottak voltak szerinte, végig állítva, hogy nem követték el a bűncselekményeket. Kiemelte, hogy a vele szembeni vádpontokat semmilyen bizonyíték nem támasztja alá.


Felidézte: „arra alapítani védekezést nem lehet, hogy koncepciós az eljárás” nyilatkozta két elsőfokú ítéletet hozó bíró (dr. Kenéz Andrea és dr. Ignácz György). Azonban IX. r. vádlott szerint a történelmi tapasztalatok mást igazolnak, és jelen esetben azért van így, mert az eljárás számos eleme ezt igazolja is.


Furcsának nevezte, hogy az alapeljárás során „nem találták” a rendőrségi provokátor tanú, időközben elhunyt Benkő György-féle, vád szerint terhelő hangfelvételek lefoglalási iratait, majd mikor a megismételt eljárásban a védők ismét kérték, az ügyészség azt közölte, hogy időközben megsemmisítették. Homályban maradt, hogy milyen kapcsolatban állt Benkő a rendőrséggel. Csak az lehet, hogy az ezzel kapcsolatos valóság gyengítette volna a vádat, ezért nem tárta fel az ügyészség. Titoktartás terhelte még Benkő élettársát is. Számos bizonyíték rejtélyesen eltűnt, pl. Budaházy György lehallgatásainak felvételei, híváslistái, a Magnum szauna megtámadását rögzítő biztonságikamera felvétel, de még Soós Tibor egész napos helyszíni kihallgatásának anyaga is, stb.


Informatikusként megfogalmazott hosszas elemzése végén rámutatott, hogy az elvi lehetősége egyértelműen fennállt annak, hogy a Hunnia szerver adatait manipulálják, emiatt pedig az azon szereplő üzenetek nem hiteles bizonyítékok. Rámutatott, hogy Soós Tibor „vád-koronatanú” kirendelt védője – aki politikai töltetet emlegetett 2009-ben az ügy kapcsán – súlyosan aggályos szerepet játszott, amelynek eredménye volt, hogy „feltáró” vallomásokat tett Soós Tibor, amelyek nagyon jól jöttek az ügyészségnek. Érdekes módon nem tett meg szerinte mindent a kirendelt védő Soós szabadlábra helyezése érdekében. Feloldatlan ellentmondás szerinte az, hogy Soós elismerte ugyan, hogy találkozott az általa 2010 őszén megkeresett országgyűlési képviselő (dr. Gaudi-Nagy Tamás) által ajánlott ügyvéddel, ugyanakkor tagadta, hogy nem kért segítséget ahhoz, hogy a kényszervallatással kicsikart vallomásait visszavonhassa.


Soós szerinte az első elsőfokú eljárásban teljesen életszerűtlen és nem élményszerű vallomásokat tett, amelyek arra utalnak, hogy ezeket nem saját akaratából és nem a valóság mentén tette, tehát azok nem elfogadható bizonyítékok.


Az ellene szóló minden bizonyítékról részletesen levezette, hogy azok nem hitelt érdemlőek és bűnösséget nem alapoznak meg. Feltette a kérdést: ha mégis elítélnék, mit javítana az rajta. Egy ilyen döntés csak családját (hat gyermekét és feleségét) sújtaná. Kérte, ha mégis büntetést szabnának ki, akkor a kegyelmi kérelmekre tekintettel ne foganatosítsák a szabadságvesztés büntetést, azt a kegyelmi döntésig halasszák el.


*


Fábián Róbert XI. r. vádlott fontosnak tartotta felvillantani azt a hátteret, amely ahhoz vezetett, hogy őt 2009-ben – kihasználva szorongatott és megfélemlített helyzetét – lényegében kényszervallatás útján arra vették rá, hogy letartóztatása idején terhelő vallomásokat tegyen a vádlottakra. Akkor egy nemrég született kislánya volt, új munkahelye és épülő háza, emiatt jobban rászálltak és rávették olyan nyilatkozatokra, amelyeket magától nem tett volna meg. Meg akart szabadulni a szorongatott helyzetéből, de utána már mihelyt olyan helyzetbe került, visszavonta a vallomását, mert nem akart úgy, azzal a tudattal élni, hogy miatta mások súlyos büntetést szenvedjenek. Szerinte minden vádlott, de Soós Tibor is áldozata mindannak, amit itt 14. éve zajlik. Tágabb értelemben lakóhelye, Tiszafüred város egész közössége kiáll mellette, elismert gyógytornász, senki nem tartja őt társadalomra veszélyesnek. Széles körben kiállnak rengetegen az ő és vádlott-társai mellett.


*


A jogi küzdelem ezzel másodfokon döntő részben lezajlott, most már csak a másodfokú határozat kihirdetése várható, amelyre március 9-én 9 órakor kerül sor a Fővárosi Ítélőtáblán (Budapest, II. kerület Fekete Sas u. 3. I. emelet).


A bíróság másodfokú döntése elméletileg alapvetően ötféle lehet az egyes vádlottakra szabva:


1. Teljes körű vagy részbeni felmentés: első esetben teljes mentesülésre, utóbbi esetben ennek megfelelően az érintett vádlott büntetésének enyhítése kerülne sor. Ha viszont olyan vádlott felmentésére kerül sor, akit elsőfokon elítéltek, megnyílik az ügyészség számára a fellebbezés lehetősége, ebben az esetben harmadfokú eljárásra kerül sor. A részbeni felmentés esetén a felmentéssel nem érintett büntetést kiszabó ítéleti rendelkezés viszont jogerőre emelkedik és azonnal végrehajthatóvá válik, amely ha letöltendő szabadságvesztés, akkor ez érintett vádlottat azonnal letartóztatják, megbilincselik és bv. intézetbe viszik.


2. Hatályon kívül helyezés és újabb megismételt eljárás elrendelése, ebben az esetben egy sokéves eljárás kezdődik újra annak reális esélye nélkül, hogy a számos, nem orvosolható eljárási hiba és a jelentős időmúlás okán a történeti tényállást a valóságnak megfelelően meg lehessen állapítani. Ebben az esetben a kényszerintézkedéseket is várhatóan feloldanák a vádlottak tekintetében.


3. Helyben hagyás: ebben az esetben az elsőfokú ítélet változatlan marad és jogerőre emelkedik, ebben az esetben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtását azonnal foganatosítják, tehát ez érintett vádlottat azonnal letartóztatják, megbilincselik és bv. intézetbe viszik a jellemzően fegyházbüntetés letöltésének megkezdése érdekében, ezen túl 15 napon meg kell fizetnie az érintett vádlottnak a 30 millió forint összegű bűnügyi költségből rá jutó, személyenként jellemzően több milliós összeget.


4. Súlyosítás: az ügyészség súlyosító fellebbezésére tekintettel az a lehetőség is fennáll, hogy a kiszabott büntetést még szigorúbbra változtatják, és egyebekben ugyanazon szabadságkorlátozó kényszerintézkedési lépésekre kerül sor, mint a helybenhagyás esetén, ha a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapították meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett, akkor vádlott számára is megnyílik a fellebbezés joga abban a körben, de a jogerős ítéleti rendelkezés végrehajtását megkezdik.


5. Enyhítés: alapvetően az az eset, hogy a bűnösséget fenntartják egy vagy több vádpont szerinti bűncselekmény tekintetében, de téves minősítés és/vagy büntetéskiszabás miatt a kiszabott szabadságvesztés mértékét enyhítik, ebben az esetben is a helybenhagyás kapcsán írtak szerinti kényszerintézkedési lépésekre kerül sor.


Fontos kiemelni, hogy ennek az ügynek hét vádlottja tavaly decemberben már megkapta az elnöki kegyelmet, Budaházy György és 9 vádlott-társának kegyelmi kérelmei még elbírálásra várnak. A 10 vádlottra így jelenleg 102 kiszabott szabadságvesztés jut, ami 10 év 3 hónapos átlag fejenként.


Budaházy György eddig már több mint 3,5 fél évet töltött letartóztatásban, további hasonló időszakot más kényszerintézkedések hatálya alatt. Mindez esetében – feltételes szabadságra bocsátással számolva – kiszabott 5 év 9 hónap fegyház vagy 6 év 7 hónap börtönbüntetésnek felel meg. Ha esetében maradna a 17 éves fegyházbüntetés, akkor – mivel a mindenkire tévesen alkalmazott bűnszervezeti minősítésre tekintettel kizárt feltételes szabadságra bocsátás miatt – csak 2036-ban szabadulhatna.


Dr. Novák Katalin köztársasági elnök a kegyelmi döntése kapcsán kiadott közleményében kiemelte, hogy „az úgynevezett Budaházy-ügy” is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Üzenetértékű az is az elnöki közleményben, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni, továbbá „az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.”


Dr. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ítélet „olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt, …elfogadhatatlan, tűrhetetlen, hogy ilyen ügyekben nincs jogerős döntés 13-14 év után, ezután már jó döntést nem lehet hozni.”


Ahogy korábban írtuk: a terrorvád miatt elítélt vádlottak kegyelme bíztató előjel arra, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudja és akarja oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit, és ezzel a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.


Budaházyék számára tehát a gyors, végleges és biztos mentesülést továbbra is csak a köztársasági elnök által megadandó, a másodfokú döntéstől függően eljárási vagy végrehajtási kegyelem adhat.


A gyurcsányi koncepció szerinti, hatósági-bírósági visszaélésekkel és koholt bizonyítékokkal teli Hunnia-ügy részlete megtalálhatók a nemrég elindult, kegyelmet szorgalmazó kampányoldalon, a szabadsagot.com-on, amelyen elérhető a Budaházyék kegyelmét sürgető petíciót!


Kérjük továbbra is, írják alá és terjesszék a kegyelmi megoldást szorgalmazó petíciót! A petíció a szabadsagot.com kezdőoldalán!


Egyre többen állnak ki a teljes körű kegyelmi rendezés mellett, legutóbb dr. Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, az itt látható felvételen.


További neves közszereplők kiállása Budaházyék kegyelme mellett:


A Budaházy Bizottság tiszteletbeli tagjának tekinti a tavaly elhunyt néhai Wittner Mária, 1956-os szabadságharcost, akinek politikai végakaratát teljesítené a Budaházyéknak adandó kegyelem. Ő azt mondta erről az ügyről, hogy Budaházyékat „beárazták Gyurcsányék terroristának és így fogadta be a bíróság. Felcímkézték. Holott bizonyítani mit tudnak belőle? Semmit. Az 50. évforduló rendőreit felmentették. És akkor ők mik voltak ? Állami terrorizmust hajtottak végre. És akkor most már öntsünk tiszta vizet a pohárba. De az igazság szerint.”


Ajánlom szíves megtekintésre a Hunnia-ügy 4 vádlottjáról és családjaikról (közte Budaházy Györggyel és családjával) készített négy megrázó dokumentumfilmet (készítette: Füssy Angéla és dr. Morvai Krisztina). A filmek a pestisracok.hu és a szabadsagot.com oldalakon is megtalálhatók.

A már több mint 14. éve meghurcolt Budaházy György és társainak ügye egész Magyarország ügye!

Szabadságot Budaházyéknak!


A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT (www.njsz.hu) nevében is honfitársi üdvözlettel:


Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, az NJSZ ügyvezetője











88 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page